Szálkaperjétől a búzáig

Dr. Szécsényi Mária
Kutatási újdonságok, 2014-10-16 08:36:50

2010 feb­ru­ár­já­b­an je­lent meg az egyik leg­ran­go­sabb tu­do­má­nyos fo­lyói­rat, a Na­tu­re ha­sáb­ja­in, hogy be­fe­jez­ték a szál­ka­per­je, egy szin­te is­me­ret­len fű ge­nom­já­n­ak szek­ve­n­á­l­á­s­át, va­gy­is az em­lí­tett faj ge­ne­ti­kai in­for­má­c­i­ó­ja hoz­zá­f­ér­he­tő min­den­ki szá­m­á­ra. Hogy mi­ért olyan fon­tos ez a hír? Mert nap­ja­ink­ban a szál­ka­per­je vált a mér­sé­k­el­tö­vi fű­fé­l­ék mo­dell­nö­v­é­nyé­vé. Hogy mi­ért olyan je­len­tős mér­föld­kő ez és mi­lyen le­he­tő­s­é­g­e­ket rejt, ar­ról Dr. Szé­c­sé­nyi Má­r­i­á­t­ól ol­vas­hat­nak.

Új génsebészeti módszerek a növényi gének és genomok célzott szerkesztésében

Dudits Dénes
Kutatási újdonságok, 2014-09-10 19:46:09

A GMO-k kap­c­sán foly­ta­tott vi­ták he­vé­b­en gyak­ran ta­lál­koz­ha­tunk kény­s­ze­re­dett ki­fo­gá­s­ok­kal mint az­zal a kri­ti­ká­v­al, hogy az ed­dig hasz­nált tra­di­ci­o­ná­l­is gén­be­é­p­í­t­é­si mód­s­ze­rek­kel – ge­ne­ti­kai transz­for­má­c­ió – nem le­het irá­nyí­t­a­ni a transz­gé­n­ek be­é­p­ü­l­é­s­é­n­ek he­lyét. Az el­fo­gul­tak sze­rint ez a bi­zony­ta­lan­ság meg­kér­dő­j­e­le­zi a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al vég­zett ne­me­sí­t­és lét­jo­go­sult­sá­gát és az ed­dig előá­l­lí­tott GM faj­ták mint „fél­kész ter­mé­k­ek” hasz­nál­h­a­tó­s­á­gát.

Az abiotikus stressztoleranciát eredményező szabályozási körök felderítése

Rigó Gábor és Cséplő Ágnes
Kutatási újdonságok, 2014-01-11 21:24:50

Az él­ő­l­é­nyek evo­lú­c­i­ó­ja so­rán a föl­di gra­vi­tá­c­i­ós kö­r­ül­mény­hez va­ló al­kal­maz­ko­dás alap­ve­tő sze­re­pet ját­s­zott a fej­lő­d­é­si fo­lya­ma­tok­ban, a szer­vek és szerv­rend­s­ze­rek ki­ala­ku­lá­s­á­b­an és el­he­lyez­ke­dé­s­é­b­en. En­nek kö­v­et­kez­té­b­en mind a szá­r­az­föl­di, mind a ví­zi nö­v­é­nyek ese­té­b­en a nö­v­e­ke­dé­si ten­gely pár­hu­za­mos a föl­di gra­vi­tá­c­ió irá­nyá­v­al.

Az Rpi-vnt1.1, a Solanum venturii-ból származó Tm-2-homológ rezisztenciát ad a burgonyavésszel szemben

Simon J. Foster, Tae-Ho Park, Mathieu Pel, Gianinna Brigneti, Jadwiga Śliwka, Luke Jagger, Edwin van der Vossen, és Jonathan D. G. Jones
Kutatási újdonságok, 2013-01-22 19:28:05

A ne­me­sí­t­ők igye­ke­ze­te és az ala­pos gom­ba­ir­tó ke­ze­lé­s­ek el­le­né­re a bur­go­nya­vész még ma is az egyik leg­ve­s­zé­lye­sebb bur­go­nya­be­teg­ség vi­lág­s­zer­te. Az ör­ök­lő­dő re­zisz­ten­ci­á­n­ak a ter­mesz­tett bur­go­nyá­ba va­ló be­vi­te­lét ér­t­é­k­es mód­s­zer­nek tart­ják a bur­go­nya­vés­s­z­el szem­be­ni tar­tós re­zisz­ten­cia ki­a­la­kí­t­á­s­á­ra. Eb­ben a cikk­ben le­ír­juk az Rpi-vnt1.1, egy ed­dig még nem jel­lem­zett bur­go­nya­vész­re­zisz­ten­cia-gén azo­no­sí­t­á­s­át és kló­n­o­zá­s­át So­la­num ven­tu­rii-ból.

Az eredeti cikk megtekinthető:: MPMI 22. kötet, 5. szám, 2009, 589–600. o. doi:10.1094/MPMI-22-5-0589. ©

A kukorica ZmgstF4 génjének átvitele lúdfűbe (Arabidopsis thaliana)

Bittsánszky A, Gyulai G, Czakó M, Gullner G, Márton L, Pilinszky K, Király K, Kőmíves T
Kutatási újdonságok, 2012-06-29 15:30:56

A ku­ko­ri­ca GLU­TA­TI­ON-S-TRANSZ­FE­RÁZ (ZmgstF4, syn.: gst27, NC­BI: NP001105366) gén­jét vit­tük át lúd­fű­be (Ara­b­i­dop­sis tha­li­a­na) vi­rág­me­rí­t­é­s­es mód­s­zer­rel. A transz­for­má­c­i­ós vek­tor (1. áb­ra) előá­l­lí­t­á­s­á­h­oz a stan­dard re­kom­bi­náns tech­ni­kát al­kal­maz­tuk. A ku­ko­ri­ca ZmgstF4 (ko­ráb­b­an gst27) gén cDNS szek­ven­ci­á­j­át pCam­bia 1301 kló­n­o­zó vek­tor­ba kló­n­oz­tuk. A re­ge­ne­rált transz­gé­n­i­kus nö­v­é­nye­ket hig­ro­mi­cin tar­tal­mú táp­ta­la­jon sze­lek­tál­tuk. Há­r­om ge­ne­rá­c­ió fel­ne­ve­lé­se után a ho­mo­zi­gó­ta vo­na­la­kat ki­sze­lek­tál­tuk, és a to­váb­b­i­ak­ban eze­ket vizs­gál­tuk. A transz­gén je­len­lé­t­ét PCR-rel, az exp­res­s­zi­ó­j­át RT-qPCR mód­s­zer­rel bi­zo­nyí­tot­tuk. A transz­gé­n­i­kus nö­v­é­nyek­ben a be­é­p­ült gén kó­p­ia­s­zá­m­át kvan­ti­ta­tív PCR mód­s­zer­rel ál­l­a­pí­tot­tuk meg és a T3 nö­v­é­nye­ket funk­ci­o­ná­l­i­san jel­le­mez­tük ne­héz­fém és gyo­m­ir­tó szer st­ressz­ben.

Transzgénikus nyárfák (35S-gshI-11ggs és 35S-rbcS-gshI-6lgl) alkalmazása a fitoremediációban

Gyulai Gábor, Király Kata, Bittsánszky András, Malone P. Renee, Gullner Gábor, Kőmíves Tamás
Kutatási újdonságok, 2012-06-28 10:59:34

A transzgénikus növénynemesítésnek kiemelt szerepe van a fák mindkét nagy csoportjában, a tűlevelű nyitvatermőkben és a zárvatermő lombos fákban. Az erdei nyitva- és zárvatermő fákban elsősorban a fa mennyiségi és minőségi javítására, a gyors növekedésre és ellenállóságra való nemesítés a cél. A gyümölcsfák esetében az (a)biotikus stresszt tűrő képesség és a termés mennyiségének, minőségének és beltartalmi értékeinek a növelése, valamint az évekkel előrehozott virágzás indukciója a fő cél. A fák hosszú életideje megnehezíti ezeknek a céloknak az elérését, de a gyors növekedésű fákban (pl. a nyárfák) sok előrehaladás történt. Írásunk bevezető részében áttekintjük a fás növények nemesítésének evolúciós lehetőségeit, főbb csoportjait és tulajdonságait, majd összefoglaljuk a legfontosabb transzgénikus nyárfa kísérleteket, és beszámolunk a 35S-gshI transzgénikus szürke nyárban (Populus x canescens) elért eredményeinkről.

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés