Seralini és mtsai egy Roundup-kezelés nélkül vagy Roundup herbiciddel kezelve termesztett, genetikailag módosított Roundup toleráns kukorica (az élelem legalább 11%-a), valamint az egymagában alkalmazott Roundup (legalább 0,1 ppb vízben) egészségre gyakorolt hatását vizsgálták 2 éven át patkányokban.
Az új nemesítési módszerekről - innovatív és változatos európai mezőgazdaság biztosítása
Az EU mezőgazdaságának hozzájárulása létfontosságú szerepet játszik Európában a tudásalapú biogazdaság építésében, az élelmiszer-biztonság és – biztonságosság problémáinak megoldásában, azéghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és a foglalkoztatottságmegőrzésében. Miközben a világ élelmiszerigénye emelkedik és az élelmiszer termelés fokozódó nehézségekkel találja magát szembenaz éghajlatváltozás és a piacok ingatagsága miatt, most fontosabb, mint valaha, hogy az EU fenntartsa mezőgazdasági tevékenységét és annak versenyképességét.
Az Európai Bíróság megerősíti a GM növények termesztéséhez való jogot
Az Európai Bíróság döntése tisztázta az EU tagállamokban történő GM-növénytermesztésre vonatkozó jogi követelményeket. A döntés hátterében főként gazdasági szempontok szerepelnek. Olaszországban a GM kukorica termesztésbe vonása várhatóan 40,6 millió euróról 108,2 millió euróra növeli a kukoricatermelést, a kártevőkkel való fertőzöttség és az azok okozta kár szintjétől függően.
Az EU GMO-politikája, a fenntartható mezőgazdaság és a közfinanszírozású kutatás
Ezt a tájékoztatót az állami szektorban tevékenykedő, biotechnológiai kutatásokkal foglalkozó tudósok készítették, valamint olyan gazdálkodói szervezetek, amelyek kiállnak amellett, hogy a gazdálkodók szabadon termeszthessék a szükségleteiknek legjobban megfelelő haszonnövényeket,beleértve az olyan genetikailag módosított (GM) növényeket is, amelyek termesztését az Európai Unió szabályozó rendszere jóváhagyta.
Az EU-tudós szerint a GM növények "nem ártalamasak"
„Amit most teszünk, az határozza meg, mi fog történni 2050-ben. Növelnünk kell a haszonnövények hozamát és csökkentenünk kell a betakarítás előtti veszteségeket. Kevesebb vegyszert és vizet kell használnunk a mezőgazdaságban. Ezt el kell érnünk és el is fogjuk érni, de nyitottabban kell gondolkodnunk arról, hogyan érjük el.”
ISAAA Sajtóközlemény
Dr. James szerint az egyesült államokbeli farmerek továbbra is példa nélkül álló bizalmat tanúsítanak a biotechnológiai módszerekkel módosított GM növények iránt. Az USDA 2012. júniusi vetésterület-jelentése azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban 1996-ban elsőként kereskedelmi forgalomba hozott három legnagyobb vetésterületű GM növény (kukorica, szója és gyapot) esetében a jelenlegi technológia majdnem teljes, vagy teljes optimalizácója megtörtént.
Génszennyezés és aszály
Pusztulnak a kukoricák a földeken. Van ahol a tárcsák éles kései hozzák az azonnali halált, máshol az aszály öl lassan. Víz nélkül először megáll a növekedés, lelassulnak az életfolyamatok, majd elhalnak a sejtek, aztán a levelek. Mindkét út egyfelé vezet: a növények élete véget ér, és ezzel elveszik a termés reménye, a gazda munkája kárba vész. Látszatra nincs közös a génszennyezettséggel vádolt és ezért kiszántatott, illetve az aszály sújtotta kukoricák végzetes története között. Pedig a GMO-ügy mindkét esetben kulcsszerepet kaphat.
Nyílt levél: az EPSO és a genetikai módosítás
Az EPSO-t szakmai szervezetnek tartjuk, olyannak, mint pl. egy orvosi társaságot. Képzeljük el mi lenne, ha a politikusok azt kezdenék terjeszteni, hogy a klasszikus orvoslás veszélyes és árt az egészségnek – az orvosi társadalom eget-földet megmozgatna, hogy megküzdjön ezzel az áltudományos állítással. Miért nem teszi az EPSO ugyanezt, amikor a GM technológiáról van szó?
Mivel az EPSO számos kutatója foglalkozik GM technológiával, nagyon fontos, hogy az EPSO a védelmére keljen a munkánk alapját képező tudománynak.
A génmódosított növények kockázatait vizsgálták magyar kutatók
A számos országban engedélyezett és piacra került géntechnológiai úton módosított (GM) növényekből készült élelmiszerek és takarmányok kockázatait vizsgálta egy többéves nemzetközi projektben a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI), közölte a KÉKI kedden. A közlemény emlékeztet: a világon több mint egymillió hektáron termesztenek GM növényt. Mindehhez azonban szigorú ellenőrző rendszer és követéses hatásvizsgálatok szükségesek a biztonság érdekében.
A GM növények globális hatásai 1996 és 2010 között – legújabb éves frissítés
A növényi biotechnológia globális értékének felmérésénél kritikus fontosságú, hogy a gazdasági hatásokat a farmgazdaságok szintjén is értékelni kell. Ez a cikk olyan korábbi vizsgálatok folytatása, amelyek négy fő haszonnövénynél, a szójánál, a kukoricánál, a gyapotnál és az olajrepcénél vizsgálták a hozamokra, a legfontosabb termelési költségekre, a farmgazdaság közvetlen jövedelmére, valamint a közvetett (nem pénzbeli) farmszintű jövedelemre gyakorolt hatást. A GM növények kereskedelmi forgalomba hozása továbbra is gyorsan halad előre; 2010-ben mind a GM növények bevezetése, mind azok hatása területén jelentős változások történtek.
K épület
Szent István Egyetem Budai Campusának K2-es előadója
A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának keretén belül tisztelettel meghívja prof. Dr. Dudits Dénes akadémikus előadására.
2017. november 6., 18:00 óra MTA Székház, Díszterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
A precíziós nemesítés mint biogazdálkodási innováció
Az előrelépés lehetőségei a géntechnológiáról való társadalmi vitában