Ma Brüs­s­z­el­ben ta­lál­koz­nak az EU-ta­g­or­s­zá­g­ok mi­nisz­te­rei, hogy az ég­haj­lat­vál­to­zás­ról és a ge­ne­ti­ka­i­lag mó­d­o­sí­tott nö­v­é­nyek­ről ta­nács­koz­za­nak. Az ég­haj­lat­vál­to­zás ügyé­b­en Kí­na és az Egye­sült Ál­l­a­m­ok tá­m­o­ga­tá­sa nél­kül nem sok­ra men­nek, csa­k­úgy, mint ed­dig. A GM nö­v­é­nyek té­m­á­j­á­b­an a mi­nisz­te­rek át tud­nák ala­kí­t­a­ni, és át is kel­le­ne ala­kí­t­a­ni­uk az új faj­ták ke­res­ke­del­mi for­ga­lom­ba ho­za­ta­lá­n­ak jo­gi sza­bá­lyo­zá­s­át, ez­zel erő­t­el­jes jel­zést küld­ve az éhe­z­ők­nek, akik­nek szük­sé­g­ük van ezek­re a faj­ták­ra. Saj­nos azon­ban vaj­mi ke­vés az esély egy ilyen át­tö­r­és­re.

Rész­let a cikk­ből:
GM nö­v­é­nyek hí­j­án 91 mil­lió hek­tár­ral na­gyobb te­rü­l­e­t­en kel­lett vol­na nö­v­ény­ter­mesz­tést foly­tat­ni, így ter­mesz­té­s­ük hoz­zá­j­á­r­ult a bio­ló­g­i­ai sok­fé­l­e­s­ég meg­őr­zé­s­é­h­ez. To­váb­bá a vi­lág leg­s­ze­gé­nyebb­jei kö­zé tar­to­zó, tör­p­e­bir­to­kon gaz­dál­ko­dó 15 mil­lió kis­ter­me­lő anya­gi hely­ze­te is ja­vult a GM nö­v­é­nyek ter­mesz­té­s­é­n­ek kö­s­zön­he­tően. Min­d­e­zek mel­lett fon­tos me­g­ál­l­a­pí­t­ás, hogy a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek nem cso­da­s­ze­rek, és al­kal­ma­zá­s­uk mel­lett is – akár­c­sak a ha­gyo­má­nyos faj­ták ese­té­b­en – szük­ség van a jó me­ző­gaz­da­sá­gi gya­kor­lat kö­v­e­t­é­s­é­re, pl. a ve­tés­for­gó és a re­zisz­ten­cia meg­e­lő­z­é­s­ét cél­zó tech­ni­kák al­kal­ma­zá­s­á­ra.

BRÜS­S­Z­EL, feb­ru­ár 2. Re­u­ters – Egy dán ja­vas­lat­ter­ve­zet sze­rint a bio­tech­no­ló­g­i­ai cé­g­ek­nek azt meg­e­lő­z­ően, hogy ter­mé­k­e­ik en­ge­dé­lyez­te­té­s­éé­rt az EU-hoz for­dul­nak, vál­l­al­ni­uk kell azt, hogy nem for­gal­maz­nak ge­ne­ti­ka­i­lag mó­d­o­sí­tott (GM) nö­v­é­nye­ket azok­ban a ta­g­or­s­zá­g­ok­ban, ahol ezek ter­mesz­té­s­ét til­ta­ni kí­v­án­ják.

Az­ó­ta fog­lal­ko­zom az él­el­mi­s­zer-biz­ton­ság­g­al, ami­ó­ta csak dol­go­zom. Kü­l­ö­n­ö­s­en az fog­lal­koz­tat, hogy ki­elé­g­ít­he­tő-e az él­el­mi­s­zer­i­gény úgy, hogy köz­ben csök­kent­jük a kör­nye­zet­re gya­ko­rolt ha­tást, va­ló­b­an fenn­tart­ha­tó­vá té­ve a me­ző­gaz­da­sá­g­ot. Sze­mé­lyes vé­l­e­mé­nyem az, hogy az ök­o­l­ó­g­i­ai, me­ző­gaz­da­sá­gi és tár­s­a­dal­mi in­no­vá­c­ió va­ló­b­an sok kü­l­ön­fé­le le­het­sé­ges meg­ol­dást kí­n­ál a ter­me­lés nö­v­e­lé­s­é­re, a kör­nye­ze­ti ha­tá­s­ok csök­ken­té­s­é­re, sőt a ke­res­let csök­ken­té­s­é­re is. So­kan azon­ban más­ként gon­dol­ják. Egy­sze­rűen meg­fo­gal­maz­va: bár van kö­z­é­p­út, gyak­ran két el­len­té­t­es, szél­ső­s­é­ges né­z­et nyer ki­fe­je­zést.

A gén­mó­d­o­sí­t­ást tá­m­o­ga­tók és el­len­zők két ne­ves kép­vi­se­lő­jé­n­ek vé­l­e­mé­nyét kér­d­ez­tük. A pró ál­l­ás­pon­tot Du­dits Dénes, a kont­ra ér­v­e­ket pe­dig Ve­ti­er Már­ta kép­vi­se­li. A pár­baj szin­te ki­bé­k­ít­he­tet­len el­len­té­t­e­k­et sej­tet. Hogy ki­nek van iga­za, dönt­sék el Ön­ök!

Lap­s­zá­m­unk­ban meg­s­zó­l­al­tat­juk a gén­mó­d­o­sí­tott nö­v­é­nyek két je­les sza­k­ér­t­ő­jét, akik el­mond­ják, hogy sze­rin­tük mi­ért van szük­sé­g­ünk a gén­mó­d­o­sí­tott nö­v­é­nyek ter­mesz­té­s­é­re, és azt is, hogy mi­ért nincs. A dön­tés ko­ránt­sem olyan egy­ér­t­el­mű, mint azt nap­ja­ink­ban a po­li­ti­ka lát­tat­ni kí­v­án­ja ve­lünk. Nyil­ván­va­ló, hogy a po­li­ti­ku­si szem­pon­tok egé­s­z­en má­s­ok, mint amit tu­do­má­nyo­san meg­in­do­kol­hat­nánk.

Az Egye­sü­l­et né­v­a­d­ó­j­á­n­ak mun­kás­s­á­g­á­h­oz hí­v­en a BZ­BE te­vé­k­eny­sé­g­é­n­ek kö­z­ép­p­ont­já­b­an a ha­zai mezõ­gaz­da­sá­gi bio­tech­no­ló­g­ia szol­gá­l­a­ta és fej­lesz­té­se áll. Az alap- és al­kal­ma­zott ku­ta­tá­s­o­kat vég­ző egye­te­mi és aka­dé­m­i­ai in­téz­mé­nyek mel­lett a Ma­gya­r­or­s­zá­g­on mű­kö­dő ag­rár-bio­tech­no­ló­g­i­ai fej­lesz­té­s­e­k­et vég­ző cé­g­ek is ak­tív sze­re­pet vál­l­al­nak az Egye­sü­l­et cél­ja­i­nak meg­va­ló­s­í­t­á­s­á­b­an. Ma Ma­gya­r­or­s­zá­g­on ez az egyet­len ci­vil szer­ve­ző­d­és, amely a tu­do­mány té­nye­i­re tá­m­asz­kod­va, és a vi­lág­ban vég­be­me­nő fo­lya­ma­tok­ra fi­gyel­ve ke­ze­li ezt a je­len­tős, ugya­n­ak­kor erő­t­el­jes tár­s­a­dal­mi me­g­osz­tott­sá­g­ot ki­vál­tó ag­rá­r­i­n­n­o­vá­c­i­ós kér­d­ést.

A gén­tech­no­ló­g­ia te­rü­l­e­t­é­re vo­nat­ko­zó eu­ró­p­ai tör­v­é­nyi anyag an­nyi­ra szűk lá­t­ó­k­ö­rű, hogy aka­dá­lyoz­za a köz­pén­z­ek­ből fi­nan­s­zí­r­o­zott nö­v­ény­ku­ta­tás ered­mé­nye­i­nek át­ü­l­t­e­té­s­ét a gya­kor­lat­ba. Mi, az alu­l­í­r­ott 41 tu­dós, akik a Svéd Ku­ta­tá­si Alap­tól tá­m­o­ga­tást kap­tunk nö­v­é­nyi alap­ku­ta­tás­ra, ar­ra bíz­tat­juk a po­li­ti­ku­so­kat és a kör­nye­zet­vé­d­ő­k­et, hogy te­gyék meg a meg­fe­le­lő lé­p­é­s­e­k­et és vi­gyék ke­resz­tül az ide­vá­gó tör­v­é­nyek mó­d­o­sí­t­á­s­át, hogy le­gyen mód az ös­s­zes meg­s­zer­zett tu­dás fel­hasz­ná­l­á­s­á­ra a fenn­tart­ha­tó me­ző­gaz­da­sá­gi és er­dő­gaz­da­sá­gi ipar ki­fej­lesz­té­s­é­h­ez.