Se­ra­li­ni és mt­sai egy Ro­un­dup-ke­ze­lés nél­kül vagy Ro­un­dup her­bi­cid­del ke­zel­ve ter­mesz­tett, ge­ne­ti­ka­i­lag mó­d­o­sí­tott Ro­un­dup to­le­ráns ku­ko­ri­ca (az él­e­l­em le­g­a­lább 11%-a), va­la­mint az egy­ma­gá­b­an al­kal­ma­zott Ro­un­dup (le­g­a­lább 0,1 ppb víz­ben) egés­z­ség­re gya­ko­rolt ha­tá­s­át vizs­gál­ták 2 év­en át pat­ká­nyok­ban.

Az EU me­ző­gaz­da­sá­g­á­n­ak hoz­zá­j­á­r­u­lá­sa lét­fon­tos­sá­gú sze­re­pet ját­s­zik Eu­ró­p­á­b­an a tu­dá­s­a­la­pú bi­o­gaz­da­ság ép­í­t­é­s­é­b­en, az él­el­mi­s­zer-biz­ton­ság és – biz­ton­sá­g­os­ság prob­lé­m­ái­nak meg­ol­dá­s­á­b­an, az­ég­haj­lat­vál­to­zás ha­tá­s­a­i­nak eny­hí­t­é­s­é­b­en és a fog­lal­koz­ta­tott­ság­meg­őr­zé­s­é­b­en. Mi­köz­ben a vi­lág él­el­mi­s­zer­i­gé­nye emel­ke­dik és az él­el­mi­s­zer ter­me­lés fo­ko­zó­dó ne­hé­z­sé­g­ek­kel ta­lál­ja ma­gát szem­be­naz ég­haj­lat­vál­to­zás és a pi­a­cok in­ga­tag­sá­ga mi­att, most fon­to­sabb, mint va­la­ha, hogy az EU fenn­tart­sa me­ző­gaz­da­sá­gi te­vé­k­eny­sé­g­ét és an­nak ver­seny­ké­p­es­sé­g­ét.

Az Eu­ró­p­ai Bí­r­ó­s­ág dön­té­se tisz­táz­ta az EU ta­g­ál­l­a­m­ok­ban tör­t­é­nő GM-nö­v­ény­ter­mesz­tés­re vo­nat­ko­zó jo­gi kö­v­e­t­el­mé­nye­ket. A dön­tés hát­t­e­ré­b­en fő­k­ént gaz­da­sá­gi szem­pon­tok sze­re­pel­nek. Olas­z­or­s­zág­ban a GM ku­ko­ri­ca ter­mesz­tés­be vo­ná­sa vár­ha­tóan 40,6 mil­lió eu­ró­r­ól 108,2 mil­lió eu­ró­ra nö­v­e­li a ku­ko­ri­ca­ter­me­lést, a kár­t­e­vők­kel va­ló fer­tő­z­ött­ség és az azok okoz­ta kár szint­jé­t­ől füg­gően.

Ezt a tá­j­é­k­oz­ta­tót az ál­l­a­mi szek­tor­ban te­vé­k­eny­ke­dő, bio­tech­no­ló­g­i­ai ku­ta­tá­s­ok­kal fog­lal­ko­zó tu­dó­s­ok ké­s­z­í­tet­ték, va­la­mint olyan gaz­dál­ko­dói szer­ve­ze­tek, ame­lyek ki­áll­nak amel­lett, hogy a gaz­dál­ko­dók sza­ba­don ter­meszt­hes­sék a szük­ség­le­te­ik­nek leg­job­ban meg­fe­le­lő ha­s­zon­nö­v­é­nye­ket,be­le­ért­ve az olyan ge­ne­ti­ka­i­lag mó­d­o­sí­tott (GM) nö­v­é­nye­ket is, ame­lyek ter­mesz­té­s­ét az Eu­ró­p­ai Unió sza­bá­lyo­zó rend­s­ze­re jó­v­á­h­agy­ta.

„Amit most te­s­zünk, az ha­tá­r­oz­za meg, mi fog tör­t­én­ni 2050-ben. Nö­v­el­nünk kell a ha­s­zon­nö­v­é­nyek ho­za­mát és csök­ken­te­nünk kell a be­ta­ka­rí­t­ás előt­ti vesz­te­sé­g­e­ket. Ke­ve­sebb vegy­s­zert és vi­zet kell hasz­nál­nunk a me­ző­gaz­da­ság­ban. Ezt el kell ér­nünk és el is fog­juk ér­ni, de nyi­tot­tab­ban kell gon­dol­kod­nunk ar­ról, ho­gyan ér­jük el.”

Dr. Ja­mes sze­rint az egye­sült ál­l­a­m­ok­be­li far­me­rek to­vább­ra is pél­da nél­kül ál­ló bi­zal­mat ta­nú­s­í­t­a­nak a bio­tech­no­ló­g­i­ai mód­s­ze­rek­kel mó­d­o­sí­tott GM nö­v­é­nyek iránt. Az US­DA 2012. jú­ni­u­si ve­tés­te­rü­l­et-je­len­té­se azt mu­tat­ja, hogy az Egye­sült Ál­l­a­m­ok­ban 1996-ban el­ső­k­ént ke­res­ke­del­mi for­ga­lom­ba ho­zott há­r­om leg­na­gyobb ve­tés­te­rü­l­e­tű GM nö­v­ény (ku­ko­ri­ca, szó­ja és gya­pot) ese­té­b­en a je­len­le­gi tech­no­ló­g­ia majd­nem tel­jes, vagy tel­jes op­ti­ma­li­zá­c­ó­ja meg­tör­t­ént.

Pusz­tul­nak a ku­ko­ri­cák a föl­d­e­ken. Van ahol a tár­c­sák él­es ké­s­ei hoz­zák az azon­na­li ha­lált, más­hol az as­zály öl las­san. Víz nél­kül elő­s­z­ör meg­áll a nö­v­e­ke­dés, le­las­sul­nak az él­et­fo­lya­ma­tok, majd el­hal­nak a sej­tek, az­tán a le­ve­lek. Mind­két út egy­fe­lé ve­zet: a nö­v­é­nyek él­e­te vé­g­et ér, és ez­zel el­ve­s­zik a ter­més re­mé­nye, a gaz­da mun­ká­ja kár­ba vész. Lát­s­zat­ra nincs kö­z­ös a gén­s­zen­nye­zett­ség­gel vá­d­olt és ezért ki­s­zán­t­a­tott, il­let­ve az as­zály súj­tot­ta ku­ko­ri­cák vég­ze­tes tör­t­é­n­e­te kö­z­ött. Pe­dig a GMO-ügy mind­két eset­ben kulcs­s­ze­re­pet kap­hat.

Az EP­SO-t szak­mai szer­ve­zet­nek tart­juk, olyan­nak, mint pl. egy or­vo­si tár­s­a­sá­g­ot. Kép­zel­jük el mi len­ne, ha a po­li­ti­ku­sok azt kez­de­nék ter­jesz­te­ni, hogy a klas­s­zi­kus or­vos­lás ve­s­zé­lyes és árt az egés­z­ség­n­ek – az or­vo­si tár­s­a­da­lom eget-föl­d­et meg­moz­gat­na, hogy meg­küzd­jön ez­zel az ál­tu­do­má­nyos ál­lí­t­ás­s­al. Mi­ért nem te­s­zi az EP­SO ugya­n­ezt, ami­kor a GM tech­no­ló­g­i­á­r­ól van szó?

Mi­vel az EP­SO szá­m­os ku­ta­tó­ja fog­lal­ko­zik GM tech­no­ló­g­i­á­v­al, na­gyon fon­tos, hogy az EP­SO a vé­d­el­mé­re kel­jen a mun­kánk alap­ját ké­p­e­ző tu­do­mány­nak.

A szá­m­os or­s­zág­ban en­ge­dé­lye­zett és pi­ac­ra ke­rült gén­tech­no­ló­g­i­ai út­on mó­d­o­sí­tott (GM) nö­v­é­nyek­ből ké­s­z­ült él­el­mi­s­ze­rek és ta­kar­má­nyok koc­ká­z­a­t­a­it vizs­gál­ta egy több­é­v­es nem­zet­kö­zi pro­jekt­ben a Köz­pon­ti Él­el­mi­s­zer-tu­do­má­nyi Ku­ta­tói­n­té­z­et (KÉ­KI), kö­z­öl­te a KÉ­KI ked­den. A köz­le­mény em­lé­k­ez­tet: a vi­lá­g­on több mint egy­mil­lió hek­tá­r­on ter­mesz­te­nek GM nö­v­ényt. Mind­eh­hez azon­ban szi­go­rú el­len­őr­ző rend­s­zer és kö­v­e­t­é­s­es ha­tás­vizs­gá­l­a­t­ok szük­sé­g­e­sek a biz­ton­ság ér­d­e­ké­b­en.

A nö­v­é­nyi bio­tech­no­ló­g­ia glo­bá­l­is ér­t­é­k­é­n­ek fel­mé­r­é­s­é­n­él kri­ti­kus fon­tos­sá­gú, hogy a gaz­da­sá­gi ha­tá­s­o­kat a farm­gaz­da­sá­g­ok szint­jén is ér­t­é­k­el­ni kell. Ez a cikk olyan ko­ráb­bi vizs­gá­l­a­t­ok foly­ta­tá­sa, ame­lyek négy fő ha­s­zon­nö­v­ény­nél, a szó­j­á­n­ál, a ku­ko­ri­cá­n­ál, a gya­pot­nál és az olaj­rep­cé­n­él vizs­gál­ták a ho­za­mok­ra, a leg­fon­to­sabb ter­me­lé­si költ­sé­g­ek­re, a farm­gaz­da­ság köz­vet­len jö­v­e­del­mé­re, va­la­mint a köz­ve­tett (nem pénz­be­li) farm­s­zin­tű jö­v­e­de­lem­re gya­ko­rolt ha­tást. A GM nö­v­é­nyek ke­res­ke­del­mi for­ga­lom­ba ho­zá­sa to­vább­ra is gyor­san ha­lad elő­re; 2010-ben mind a GM nö­v­é­nyek be­ve­ze­té­se, mind azok ha­tá­sa te­rü­l­e­t­én je­len­tős vál­to­zá­s­ok tör­t­én­tek.