Európa GMO-ellenes utóvédharca nem hősies, hanem dogmatikus

Hírek, 2012-03-29 11:04:23

Ma Brüsszelben találkoznak az EU-tagországok miniszterei, hogy az éghajlatváltozásról és a genetikailag módosított növényekről tanácskozzanak. Az éghajlatváltozás ügyében Kína és az Egyesült Államok támogatása nélkül nem sokra mennek, csakúgy, mint eddig. A GM növények témájában a miniszterek át tudnák alakítani, és át is kellene alakítaniuk az új fajták kereskedelmi forgalomba hozatalának jogi szabályozását, ezzel erőteljes jelzést küldve az éhezőknek, akiknek szükségük van ezekre a fajtákra. Sajnos azonban vajmi kevés az esély egy ilyen áttörésre.

A Föld lakosságának létszáma tavaly novemberben elérte a hétmilliárdot. Bár a népességnövekedés üteme csökkenőben van, ez a szám 2050-re várhatóan eléri a kilencmilliárdot. Mivel több mint egymilliárd ember már most hivatalosan éhezőnek van nyilvánítva, az emberiségnek a következő négy évtizedben módot kell találnia összesen további hárommilliárd ember élelmezésére.

Image Text

Ez alatt az idő alatt drámaian meg fognak változni az étkezési szokások. Kínában nem csökkenni, hanem nőni fog a tejtermékek iránti kereslet, és ugyanitt a szarvasmarhát főleg takarmánnyal etetik, nem legeltetik. Fekete-Afrikában az élelmiszer-biztonság növelésének előfeltétele az alapvető gabonafélék terméshozamának javítása. Illúzió abban reménykedni, hogy a elsorolt két cél bármelyikét – még kevésbé az ezeknél is nagyobb célt, a Föld teljes népességének élelmezését – meg lehet oldani a GM növények elterjedtebb alkalmazása nélkül.

Kínában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Afrika egyes vidékein már nagyban termesztenek GM növényeket. Európában alig termesztik ezeket a fajtákat. Az elmúlt 13 év során egyetlen új fajta, egy magas keményítőtartalmú burgonya kizárólag ipari célú termesztését engedélyezték, ez festék- és papírgyártáshoz használható fel. Ez a radikális ellenállás csodálatot érdemelne, ha tudományos tényeken alapulna, csakhogy ez nem így van.

A mezőgazdaságban éppúgy, mint a gyógyszeriparban, helyes dolog az új termékek bevezetését szigorúan szabályozni, tekintettel a lehetséges mellékhatások kockázatára. Helytelen viszont a politikát és az önérdeket rémhírek mögé rejteni, különösen akkor, ha ez a tudomány vezette haladás lefékezéséhez vezet. Nyilvánvalóan ez történik az EU Környezetvédelmi Tanácsában, a dán elnökség minden erőfeszítése ellenére.

Image Text

2010-ben a dánok, akik számára nagy csalódás volt a működésképtelen európai GM engedélyezési rendszer megreformálásában kialakult patthelyzet, új kívülmaradási tervezet javaslatával álltak elő: legyen a tagállamoknak lehetőségük betiltani az engedélyezett GM növények forgalmazását és termesztését saját területükön, cserében azért, hogy az Unió más területein termeszteni lehessen azokat. A patthelyzet az azóta eltelt két évben is fennmaradt. Ennek az a fő oka, hogy Franciaország, Ausztria és más, a GM technológiát kérlelhetetlenül ellenző országok egy második kívülmaradási lehetőséget követeltek, amely más EU tagállamok (közöttük Nagy-Britannia) szerint egyszerűen arra szolgálna, hogy egybegyűjtse a blokkoló kisebbséget a Tanácsban, és visszacsinálja az eredeti javaslat alapján elért előrehaladást.

A bürokraták nyelve ugyanolyan átlátszatlan, mint maga a bürokrácia. Mindkettőt támogatja a Greenpeace, amely arról panaszkodott, hogy a dán javaslat a nemzetállamokkal egy tárgyalási szintre helyezi a nagy biotechnológiai cégeket. Ez az érv nyomatékosabb lenne, ha lennének jelentős bizonyítékok arra, hogy a GM növények károsak az emberi egészségre, vagy ártanak a biológiai sokféleségnek, de ilyen nagyon kevés van. A GM technológiával szembeni ellenállás legésszerűbb alapja az elővigyázatossági elv – ám ugyanezen alapul az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által használt szűrési eljárás is, és ez a hatóság fogja a GM növények szabályozását végezni mindenféle reform után is. Nagy-Britanniának igaza van, amikor nevén nevezi a francia-osztrák blöfföt. Ideje a huszonegyedik századba átvonszolni az EU GM-politikáját.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés