Globális állapotjelentés a kereskedelmi forgalomban lévő GM növényekről 2018-ban

Hírek, 2019. 10. 30.

A GM növények továbbra is hozzájárulnak a növekvő népesség és az éghajlatváltozás jelentette kihívások kezeléséhez

2018-ban 26 országban közel 17 millió gazdálkodó 191,7 millió hektáron termesztett GM növényeket

Bevezetés

A biotechnológia felhasználható stressztűrő és nagyobb tápanyagtartalmú növényfajták kifejlesztésére, a természeti erőforrások és az emberek egészsége védelmében. Az egyes GM növények értékelése eseti alapon történik, míg a piacon lévő, jóváhagyott kereskedelmi termékek szigorú tudományos vizsgálaton estek át. A GM növényeket a hozamnövelés egyik eszközének kell tekinteni; kifogástalan az élelmiszerbiztonsági minősítésük, és a bizonytalan élelmezésbiztonsági helyzetben tevékenykedő gazdálkodók számára nagyobb jövedelmet hoznak. A GM növények elterjedésének ezeket a gazdasági előnyeit, egészségjavító hatását és társadalmi hasznát az egész világgal meg kell ismertetni, hogy a gazdálkodók és a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak arra vonatkozóan, mit termesszenek illetve mit fogyasszanak, hogy a döntéshozók és szabályozással foglalkozó szakemberek megfelelő biobiztonsági irányelveket dolgozzanak ki a GM növények kereskedelmi forgalomba hozására és elterjesztésére vonatkozólag, és hogy a tudományos ismeretterjesztés és a tömegkommunikáció segítségével mindenhova eljusson a technológia hasznának és lehetőségeinek a híre.

A Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata (International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications, ISAAA) a fentiek, valamint az azokat alátámasztó tudományos adatok alátámasztása céljából adja ki a „Globális állapotjelentés a kereskedelmi forgalomban lévő GM növényekről 2018-ban (54. kivonat)” c. kiadványt. Ebben dokumentálja a tárgyhoz kapcsolódó legújabb információkat, a GM növények elterjedésének és megoszlásának globális adatbázisát 1996-tól, az első kereskedelmi forgalomba hozatal évétől kezdve, az egyes országokban uralkodó helyzetet, valamint a technológia jövőbeli kilátásait a világon. Az ISAAA évenként megjelenő, tájékoztató jelentéseinek szerzője 1997 és 2015 között Dr. Clive James volt, az 1996. évi jelentést pedig ugyanő Dr. Anatole Krattigerrel, mint társszerzővel közösen írta.

Az ISAAA ezt a rövid kivonatot Dr. Clive Jamesnek ajánlja, az ISAAA alapítójának és nyugalmazott elnökének, aki aprólékos munkával összeállította mind a húsz éves jelentést, amelyek ennek köszönhetően az elmúlt két évtizedre vonatkozó legmegbízhatóbb információforrássá váltak a GM növények témakörében. Ajánljuk továbbá ezt a rövid kivonatot néhai Dr. Randy A. Hautea-nak, az ISAAA korábbi globális koordinátorának is, aki több mint két évtizeden át a SEAsia Center igazgatója volt. Ők mindketten lelkes támogatói voltak a biotechnológiának és a biotechnológiai termékeknek, és hittek abban, hogy az ISAAA hozzá tud járulni a globális közösség tudásának és képességeinek gazdagításához annak érdekében, hogy mindenki, különösen a világ szegényei és kirekesztettei részesülhessenek e technológia hasznában.

A GM növények 2018. évi elterjedtségének fontosabb adatai

A GM növények elterjedtsége 2018-ban is nagy volt, világszerte 191,7 millió hektár.

2018-ban, a GM növények kereskedelmi forgalomba hozatalának 23. évében 26 országban 191,7 millió hektáron termesztettek GM növényeket – ez 1,9 millió hektáros, 1%-os növekedés a 2017. évi 189,8 millió hektáros értékhez képest. A 2015. évi adatok kivételével ez a 22. egymást követő év, amelyben növekedés történt.

Az első öt, GM növényeket termesztő országban az elterjedtségi hányad már megközelítette a telítettséget.

Az első öt, GM növényeket termesztő országban a GM növények átlagos elterjedtségi hányada 2018-ban tovább növekedve megközelítette a telítettséget: értéke az Egyesült Államokban 93,3% (a szója, a kukorica és az olajrepce elterjedtségének átlaga), Brazíliában 93%, Argentínában ~100%, Kanadában 92,5% és Indiában 95%. Ezekben az országokban már csak akkor nőhet a GM növények vetésterülete, ha az éghajlatváltozással és az új kártevők és betegségek megjelenésével kapcsolatos problémák kezelésére azonnal új GM növényeket és tulajdonságokat engedélyeznének, illetve hoznának kereskedelmi forgalomba.


Image Text

Az első öt, GM növényeket termesztő ország 2018-ban (vetésterület és elterjedtségi hányad) Forrás: ISAAA, 2018


• A GM növények vetésterülete 1996-hoz képest ~113-szorosára nőtt, halmozott értéke 2,5 milliárd hektár; ezért a biotechnológia a világon leggyorsabban elterjedt növénytermesztési technológia.

A GM növények globális vetésterülete az 1996. évi 1,7 millió hektárról 2018-ra 191,7 millió hektárra nőtt, ami ~113-szoros növekedés – ezért a GM növények a világon az újabb időkben leggyorsabban elterjedt növénytermesztési technológiát képviselik. A GM növények kereskedelmi forgalomba hozatalának 23 éve során (1996–2018) a termesztésükre fordított földterület nagyságának halmozott értéke 2,5 milliárd hektár.

A GM növények összesen 70 országban terjedtek el – 26 országban termesztettek és 44 további országba importáltak ilyen növényeket.

A GM növények 191,7 millió hektáros vetésterülete 26 ország területén fekszik, ezek közül 21 fejlődő és 5 iparilag fejlett ország. A GM növények globális vetésterületének 54%-a fejlődő országokban, 46%-a pedig iparilag fejlett országokban található. További 44 ország (18 ország + 26 EU tagállam) importált GM növényeket élelmiszerként és takarmányként való felhasználásra és feldolgozásra. A GM növények tehát összesen 70 országban terjedtek el.

• 2018-ban a GM növények változatosabb kínálatot nyújtottak a fogyasztóknak.

A GM növények túlléptek a „nagy négyek” (kukorica, szója, gyapot, olajrepce) határán, és már nagyobb választékban állnak a fogyasztók és az élelmiszergyártók rendelkezésére. Mára már piacra került többek között GM lucerna, cukorrépa, papaya, tök, padlizsán, burgonya és alma is. Az Egyesült Államokban már két nemzedéket felneveltek a nem barnuló, sütéskor kevesebb akrilamidot tartalmazó és burgonyavésznek ellenálló Innate® burgonyából, és termesztik a nem barnuló Arctic® almát. Brazíliában termesztésbe vonták az első rovarrezisztens (IR) cukornádat, Indonéziában az első szárazságtűrő cukornádat, Ausztráliában pedig az első magas olajsavtartalmú pórsáfrányt kutatási-fejlesztési és vetőmagtermesztési célokra. Különféle tulajdonságok kombinációt is engedélyezték, így például a magas olajsavtartalmú olajrepcét, az izoxaflutol herbicidet toleráló (HT) gyapotot, a többszörösen módosított, herbicid-toleráns és magas olajsavtartalmú szóját, a HT és sótűrő szóját, az IR cukornádat, valamint különféle IR/HT tulajdonságkombinációkat hordozó GM kukoricafajtákat. Ezeken kívül az állami kutatóintézetekben rizs, banán, burgonya, búza, csicseriborsó, kajánbab és mustár módosításán dolgoznak, hogy gazdaságilag fontos tulajdonságokat hordozó, vagy megemelt tápértékű fajtákat állítsanak elő a fejlődő országok élelmiszergyártói és fogyasztói számára.

• A GM növények globális vetésterületének 50%-án szójatermesztés folyik.

Huszonhat országban a négy legfontosabb GM növény (szója, kukorica, gyapot és olajrepce, a vetésterület csökkenő sorrendjében) volt a legelterjedtebb. Első volt a szója, amelyet 95,9 millió hektáron, a globális GM vetésterület 50%-án termesztettek, ami 2017-hez képest 2%-os növekedést jelent; ezt követte a kukorica (58,9 hektár), a gyapot (24,9 millió hektár) és az olajrepce (10,1 millió hektár). A FAO 2017. évi, az egyes növények globális vetésterületére vonatkozó adatai szerint 2018-ban a világon termesztett szója 78%-a, a gyapot 76%-a, a kukorica 30%-a és az olajrepce 29%-a genetikailag módosított fajta volt.

• A többszörösen génmódosított növények termesztésére fordított földterület 4%-kal nőtt és a globális GM vetésterület 42%-ára terjedt ki.

A többszörösen génmódosított, rovarrezisztens/herbicidtoleráns GM növények vetésterülete 4%-kal nőtt és a globális GM vetésterület 42%-ára terjedt ki, bizonyságául annak, hogy a gazdák ragaszkodnak a talajművelés nélküli „intelligens gazdálkodáshoz” és a csökkentett rovarirtószer-használathoz. Szója, olajrepce, kukorica, lucerna és gyapot esetében a leggyakrabban alkalmazott tulajdonság a herbicidtolerancia volt; 2018-ban a globális GM vetésterület 46%-án ilyen tulajdonságú fajtákat termesztettek, ami 2017-hez képest 1%-os csökkenést jelent.

• A 191,7 millió hektáros globális GM vetésterület 91%-a a GM növényeket termesztő országok rangsorának első öt helyezettje (USA, Brazília, Argentína, Kanada, India) területére esik.


Image Text

GM növények 2018-ban (terület és elterjedtségi arány) Forrás: ISAAA


A GM növényeket termesztő országok közül 2018-ban az Egyesült Államok állt az első helyen 75 millió hektárral, utána következett Brazília (51,3 millió hektárral), Argentína (23,9 millió hektárral), Kanada (12,7 millió hektárral) és India (11,6 millió hektárral) (1. táblázat), ami összesen 174,5 millió hektárt tesz ki, a globális vetésterület 91%-át. Eszerint tehát a biotechnológia ebben az öt országban több mint 1,95 milliárd ember, azaz a világ jelenlegi, 7,7 milliárdos lakosságának 26%-a számára hozott hasznot.


Image Text


Az élelmiszer és takarmány céljára, feldolgozásra és termesztésre felhasznált GM növényekben engedélyezett események helyzete

Összesen 70 ország (42 + az EU 28 tagállama) bocsátott ki szabályozói engedélyeket génmódosított (GM) növények emberi táplálékként és állati takarmányként való felhasználására, illetve kereskedelmi célú termesztésére. 1992 óta e 70 ország szabályozó hatóságai 4349 engedélyt bocsátottak ki. Ezek 387 biotechnológiai eseményt hagytak jóvá 27 GM növényben, a szegfű, a rózsa és a petúnia kivételével.

Ezek közül az engedélyek közül élelmiszerként való felhasználásra (közvetlen felhasználásra vagy feldolgozásra) vonatkozott 2063, takarmányként való felhasználásra (közvetlen felhasználásra vagy feldolgozásra) 1461, környezeti kibocsátásra vagy termesztésre pedig 825. A legtöbb GM eseményt az Egyesült Államok engedélyezte, utána következett Mexikó, Japán, Kanada, Dél-Korea, Taiwan, Ausztrália, Új-Zéland, a Fülöp-szigetek, az EU, Kolumbia és Brazília. Továbbra is kukoricában állt rendelkezésre a legtöbb esemény (137 esemény 35 országban), utána következik a gyapot (63 esemény 27 országban), a burgonya (49 esemény 13 országban), a szója (38 esemény 31 országban) és az olajrepce (37 esemény 15 országban).

Továbbra is a HT kukoricában lévő NK603 esemény (61 engedély 28 országban + az EU 28 tagállamában) kapta a legtöbb engedélyt. Utána következett a HT szója GTS 40-3-2 eseménye (57 engedély 28 országban + az EU 28 tagállamában), az IR kukorica MON810 eseménye (55 engedély 26 országban + az EU 28 tagállamában), a HT/IR kukorica Bt11 eseménye (54 engedély 25 országban + az EU 28 tagállamában), a HT/IR kukorica TC1507 eseménye (53 engedély 25 országban + az EU 28 tagállamában), az IR kukorica MON89034 eseménye (51 engedély 24 országban + az EU 28 tagállamában), a HT kukorica GA21 eseménye (50 engedély 23 országban + az EU 28 tagállamában), a HT szója MON89788 eseménye (45 engedély 25 országban + az EU 28 tagállamában), a HT szója A2704-12 eseménye (45 engedély 24 országban + az EU 28 tagállamában), a HT/IR kukorica MON88017 eseménye (45 engedély 23 országban + az EU 28 tagállamában), az IR gyapot MON531 eseménye (44 engedély 20 országban + az EU 28 tagállamában), az IR kukorica MIR162 eseménye (43 engedély 23 országban + az EU 28 tagállamában) és a HT kukorica T25 eseménye (43 engedély 20 országban + az EU 28 tagállamában).


Image Text


A GM növények hozzájárulása az élelmiszer-biztonsághoz, a fenntarthatósághoz és az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez

A GM növények azért terjednek el az egész világon, mert óriási hasznot hoznak a környezetvédelem, valamint az emberek és állatok egészsége számára, és hozzájárulnak a gazdálkodók és a nagyközönség társadalmi-gazdasági körülményeinek javításához. Az elmúlt 21 év (1996–2016) során a GM növényeknek tulajdonított globális gazdasági haszon 186,1 milliárd USD volt, amelyet több mint 16–17 millió, 95%-ban fejlődő országokban élő gazdálkodó realizált.

A GM növények az alábbiakkal járultak hozzá az élelmiszerbiztonsághoz, a fenntarthatósághoz és az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásához:

• a növények termőképességének növelése 657,6 millió tonnával, amelynek becsült értéke az 1996 és 2016 közötti időszakban 186,1 milliárd USD volt, csak a 2016. évben pedig 82,2 millió tonnával, 18,2 milliárd USD értékben;

• a biológiai sokféleség megőrzése 1996 és 2016 között 183 millió hektár, csak a 2016. évben pedig 22,5 millió hektár földterület műveléstől való megóvásával;

• a környezet állapotának javítása

– 1996 és 2016 között 671 millió kg, csak a 2016. évben pedig 48,5 millió kg rovarirtószer (hatóanyag) megtakarításával, amely így nem került ki a környezetbe; – 1996 és 2016 között 8,2%-os, csak 2016-ban pedig 8,1%-os rovarirtószer-megtakarítás; – 1996 és 2016 között az EIQ (Environmental Impact Quotient, környezeti hatáshányados) 18,4%-os, csak a 2016. évben pedig 18,3%-os csökkentése

• a széndioxid-kibocsátás csökkentése 2016-ban 27,1 milliárd kilogrammal, ami egyenértékű 16,7 millió autónak a forgalomból való egyéves kizárásával; és

• hozzájárulás a szegénység enyhítéséhez 16-17 millió kisgazdálkodó és családtagjaik gazdasági helyzetének javításával – ez a több mint 65 millió ember a világ legszegényebbjei közé tartozik (Brookes és Barfoot, 2018).

A GM növények tehát képesek hozzájárulni ahhoz a „fenntartható intenzifikációs” stratégiához, amelyet világszerte számos tudományos akadémia favorizál, és amely lehetővé tenné a termelékenység és a termelés növelését csupán a jelenlegi 1,5 milliárd hektáros globális szántóföld-területen, ezzel óvva az erdőket és a biológiai sokféleséget. A GM növények kulcsfontosságúak, de ez a technológia nem csodaszer, és a jó gazdálkodási gyakorlat, például a vetésforgó és a rezisztenciakezelés alkalmazása GM növények termesztésekor épp olyan elengedhetetlen, mint hagyományos növények esetében.

1996 és 2016 között a GM növények gazdasági haszna 186,1 milliárd USD-ra rúgott

1996 és 2016 között a GM növényeket termesztő országok összesen 186,1 milliárd USD haszonra tettek szert. A legnagyobb haszon az Egyesült Államokban keletkezett (80,3 milliárd USD), utána következett Argentína (23.7 milliárd USD), India (21,1 milliárd USD), Brazília (19,8 milliárd USD), Kína (19,6 milliárd USD), Kanada (8 milliárd USD) és mások (13,6 milliárd USD). Csak a 2016. évet tekintve hat ország húzott a legtöbb hasznot a GM növényekből: az Egyesült Államok (7,3 milliárd USD), Brazília (3,8 milliárd USD), India (1,5 milliárd USD), Argentína (2,1 milliárd USD), Kína (1 milliárd USD), Kanada (0,7 milliárd USD) és mások (1,8 milliárd USD), ami összesen 18,2 milliárd USD. 2017-ben a fejlődő országok GM növényekből származó gazdasági haszna 10 milliárd USD, a fejlett ipari országoké pedig 8,2 milliárd USD volt.

2017-ben a GM növények világpiaci értéke a Cropnosis becslése szerint 17,2 milliárd USD volt, ami a 2016. évi 70,9 milliárd USD értékű globális növényvédőszer-piac 23,9%-át, a kereskedelmi vetőmagok 56,02 milliárd USD értékű világpiacának pedig 30%-át teszi ki (Cropnosis, személyes közlés, 2018). Két ipari forrás előrejelzése szerint a GM vetőmagpiac globális értéke 2022 és 2025 végére 8,3 illetve 10,5%-kal nő. Ezek óriási összegek, és ilyen haszon csak akkor keletkezhet a vetőmagpiacon, ha a GM növényeket globális méretekben folyamatosan termesztik.

Következtetések

A „Globális jelentés az élelmiszerválságokról, 2017” (Global Report on Food Crises 2017) kimutatta, hogy a 2015-ben véget ért ENSZ Milleniumi Fejlesztési Célok nem valósultak meg, és 48 élelmiszerválsággal sújtott országban körülbelül 108 millió ember élelmiszerellátása 2016 óta még mindig súlyosan hiányos vagy bizonytalan (FAO, 2017. július 23). Sőt az ENSZ „Az élelmiszerbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban, 2018” (State of Food Security and Nutrition in the World in 2018) c. jelentése azt mutatta, hogy három egymásutáni évben (2016 óta) világszerte folyamatosan nőtt az éhezés, és jelenlegi szintje a tíz évvel ezelőttinek felel meg. A jelentés azt is hangsúlyozta, hogy az alultápláltság különféle formái, többek között a gyermekek növekedésbeli elmaradása és a felnőttkori elhízás kezelésében lassú volt a haladás, így sok százmillió ember egészsége veszélyben van. Ezek az eredmények egyértelműen figyelmeztetnek arra, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség, ha el akarjuk érni a fenntartható fejlődési célok éhezésre vonatkozó pontját, az éhezés megszüntetését 2030-ra.


Image Text


Kereskedelmi forgalomba hozataluk 23. évében a GM növények elterjedésének (termesztésének és élelmezés, takarmányozás és feldolgozás céljából történő importjának) növekedése ismét megelégedést hozott több mint 17 millió gazdálkodónak, akik 95%-a kisgazdálkodó, és fogyasztói elfogadottságot ért el a GM növények mezőgazdasági, társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi előnyeinek és az általuk lehetővé tett, javuló élelmiszerbiztonsági és táplálkozástani mutatóknak köszönhetően. A GM növények egyre szélesebb körű elterjedése globális szinten hozzá tud járulni az éhség és az alultápláltság problémáinak könnyítéséhez. E jótékony hatások akkor folytatódhatnak most és a jövőben, ha a tudományos eredményeken alapuló szabályozási lépések születnek, ha kritikusan vizsgáljuk a kockázatok helyett az előnyöket, ha a mezőgazdasági termelékenység növelése környezetvédő és fenntarthatóságot segítő érzékkel párosul és, ami a legfontosabb, ha az éhező, forrásszegény, nélkülöző milliók érdeke megfelelő figyelmet kap.

A cikk letöltése pdf formátumban.

MEG­HÍ­VÓ

Ag­rár­k­u­ta­tás és in­no­vá­c­ió
Mar­ton­vá­s­á­r­on

Ün­n­e­pi tu­do­má­nyos ül­és­re

Mar­ton­vá­s­ár,
Brunsz­vik Te­réz u. 2.
2019. no­vem­ber 25. 10:30 óra

A ju­bi­le­u­mi tu­do­má­nyos ül­és
ke­re­té­b­en Ba­lázs Er­vin
főigaz­ga­tó (ATK) be­mu­tat­ja
„A mar­ton­vá­s­á­ri ag­rár­k­u­ta­tá­s­ok he­te­dik év­ti­ze­de”
cí­mű ta­nul­mány­kö­t­et,

va­la­mint
Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
„A bő ter­més bio­ló­g­i­á­ja”
cí­mű köny­v­ét (Me­ző­gaz­da Ki­a­dó).

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés