Az afrikai sertéspestis elleni védekezés géntechnológiával

Dudits Dénes
Hírek, 2019. 10. 30.

Kétségtelenül a hazai állategészségügy egyik, ha nem a legnagyobb kihívása napjainkban az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megfékezése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2018. áprilisban mutatta ki az első fertőzéseket a betegség miatt Gyöngyös környékén elhullott vaddisznótetemekben.


Image Text


Azóta összesen 302 esetben igazolódott az ASP vírus jelenléte elhullott, vagy állománygyérítés miatt kilőtt egyedekben. Azt, hogy nem sikerült megállítani az afrikai sertéspestis terjedését jól jelzi: az összes ASP detektálásnak a harmada – 92 eset – az elmúlt hetekre tehető. A Hivatal szerint a Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyékben találhatók fertőzött területek.

Július végén megjelent az országos főállatorvos határozata az afrikai sertéspestis magyarországi felszámolására vonatkozó mentesítési tervéről, amely részletesen tartalmazza az érintett szereplők (például vadászok, állattartók, állatorvosok) teendőit. Bár Magyarországon ez a vírus kizárólag a vaddisznóállományban van jelen, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa szerint a magyar sertéságazatot a betegség miatt akár 50 milliárd forintos veszteség is érheti, mivel nem szállíthatunk sertéshúst Japánba, Kínába és Dél-Koreába sem (MTI 2019. március).

Tekintettel arra, hogy folyamatosan bővül hazánkban a magas kockázatú terület, az aktuális állategészségügyi intézkedéseken túl fel kell készülni a hosszútávú, hatékony védekezésre. Ennek egyik fontos eleme lehet a vírusellenálló sertés tenyészanyagok kinemesítése. A rezisztens fajták előállításának lehetőségét igazolja a kínai kutatócsoport figyelemre méltó eredménye, amit Xie és munkatársai 2018 decemberében közöltek (Xie et al. 2019 PLoS Pathog 14(12): e1007193.

A Hírlevél első borítóján látható malac ellenálló ezzel a vírussal szemben, mert genomszerkesztési (CRISPR/Cas9) módszerrel a vírus szaporodását gátló, antivirális hsRNS-molekulák szintézisét biztosító génbeépítést végeztek sertés magzati fibroblasztsejtekben. A cikk szerzői a kiválasztott Rosa26 génbe integrálták hsRNS szintézisét biztosító génkonstrukciót. Először tenyésztett sejtekben tesztelték az egyes hajtű, interferáló hsRNS-variánsokat, majd a működő CRISPR plazmidot elektroporációval betranszformálták sertés magzati fibroblasztokba. Ezek donorsejtekként szolgáltak a sejtmaggal nem rendelkező petesejtbe történő sejtmag-transzformációhoz. Vemhes koca petevezetékébe helyezett embriókból kifejlődő transzgenikus (TN) egyedek utódgenerációkat is produkáltak.

A hivatkozott közlemény több oldalról is bizonyítja, hogy a transzgént hordozó egyedekben gátolt a vírus szaporodása, ami a sertések lázmentességét és túlélését biztosította (lásd ábra).


Image Text


Image Text

1. ábra. A transzgenikus (TG) sertések test hőmérsékleti és túlélési paraméterei a kontroll, nem transzgenikus (NTG) egyedekkel történő összehasonlításban igazolják az afrikai sertéspestis vírussal történt fertőzés után CRISPR/Cas9 módszerrel nemesített állatok rezisztenciáját.


Természetesen az afrikai sertéspestis által okozott vesztességek más módon is csökkenthetők. Az oltással történő immunizálással kapcsolatos probléma, hogy 7 nap szükséges az immunválasz kialakulásához, ami alatt a vírus túlságosan elszaporodhat a fertőzött szervezetben.

Joggal merül fel a kérdés, hogy a nemzetközi tudományos eredmények ismeretében miért nincsenek hazánkban nemesítési kutatások, fejlesztések a rezisztens tenyészanyagok előállítása érdekében. Különösen indokolt ez a javaslat, hiszen a NAIK gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetében folynak oly kutatások, amelyek alapját jelenthetik egy ilyen programnak. Egyfelől nemzetközi rangú kutatásokat végeznek a nem kódoló RNS-ekkel (mikro- és kis interferáló RNS-ek) történő vírusrezisztencia kialakítására.

Ugyan ezek a kísérletek növényeken történnek, de a molekuláris műveletek hasonlóak mind állati, mind növényi rendszerekben (Szádeczky-Kardoss et al. 2018. Nucleic Acids Res. 18;46(9): 4632-4648). Az Állat-biotechnológiai Főosztály témái között szerepel a miRNS-ek szerepének vizsgálata a pluripotens állapot fenntartásában egér-, nyúl- és csirkeőssejtekben. Továbbá használják a CRISPR/Cas9 technológiát (Pálinkás et al. 2019. Biomolecules 9: (4) 136). Ebből következi, hogy mind a szellemi, mind a metodikai feltételei megvannak egy nemzeti program kezdeményezésének.


Hivatkozások

Xie Z, Pang D, Yuan H et al. (2018) Genetically modified pigs are protected from classical swine fever virus. PLoS Pathog.  13;14 (12): e1007193. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6292579/

Szádeczky-Kardoss I, Csorba T, Auber A, Schamberger A, Nyikó T, Taller J, Orbán T I, Burgyán J, Silhavy D. (2018) The nonstop decay and the RNA silencing systems operate cooperatively in plants. Nucleic Acids Res.  18;46 (9): 4632-4648.

Pálinkás H, Rácz G, Gál Z, Hoffmann O, Tihanyi G, Róna G, Gócza E, Hiripi L, Vértessy B (2019). CRISPR/Cas9-Mediated Knock-Out of dUTPase in mice leads to early embryonic lethality, BIOMOLECULES 9: (4) 136

A borító kép felírása: Tíz napos, afrikai sertéspestissel szemben védett malac, melyet kínai kutatók a CRISPR/Cas9 módszerrel végzett génspecifikus DNS-beépítéssel nemesítettek

A cikk letöltése pdf formátumban.

MEG­HÍ­VÓ

Ag­rár­k­u­ta­tás és in­no­vá­c­ió
Mar­ton­vá­s­á­r­on

Ün­n­e­pi tu­do­má­nyos ül­és­re

Mar­ton­vá­s­ár,
Brunsz­vik Te­réz u. 2.
2019. no­vem­ber 25. 10:30 óra

A ju­bi­le­u­mi tu­do­má­nyos ül­és
ke­re­té­b­en Ba­lázs Er­vin
főigaz­ga­tó (ATK) be­mu­tat­ja
„A mar­ton­vá­s­á­ri ag­rár­k­u­ta­tá­s­ok he­te­dik év­ti­ze­de”
cí­mű ta­nul­mány­kö­t­et,

va­la­mint
Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
„A bő ter­més bio­ló­g­i­á­ja”
cí­mű köny­v­ét (Me­ző­gaz­da Ki­a­dó).

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés