Hírlevél: 2019./III. negyedév

A biodivat nem felel meg a környezettudatosságnak

Torontáli Zoltán
Hírek, 2019. 10. 03.

Az organikus élelmiszerek nagyobb termőterületet igényelnek, és ez gyakran erdőirtáshoz vezet. A géntechnológiával nemesített rezisztens fajták segítenék a vegyszerhasználat mellőzését, de sajnos ezeket élesen szembe állítják az organikus gazdálkodással, ami nem szakmai, hanem üzleti döntés – mondja Dudits Dénes agrármérnök, akadémikus.

Image Text GMO-mentes takarmánnyal etetett állatok húsa egy budapesti Lidl üzletben.

Fotó: G7


Torontáli Zoltán: Magyarországon az emberek jelentős része elutasítja, hogy olyan élelmiszereket forgalmazzanak, amelyek génmódosított növényi vagy állati alapanyagokból (GMO) készülnek. Úgy gondolják, hogy ez már olyan fokú beavatkozás a természetes folyamatokba, amely veszélyeket hordoz. Mi a különbség biológiai értelemben egy génmódosított kukorica vagy szója és egy GMO-mentes verzió között?

Dudits Dénes: A GMO az angol „Genetically Modified Organism” szóösszetétel kezdőbetűiből áll, ami magyarul ”genetikailag módosított szervezetet” jelent. 

A mai mezőgazdaságban és élelmiszerpiacon nincs „GMO-mentes verzió”, mivel minden termesztett növényfajtánk vagy tenyésztett állatunk valamilyen genetikai módosítás eredménye, legyen az keresztezés, szelekció vagy éppen mutáció.

A helyes megjelölés az lenne, ha géntechnológiával vs. hagyományos módon nemesített növényekről, állatokról beszélnénk. A géntechnológiával történő nemesítés lehetővé teszi, hogy a tulajdonságokat nem csak a saját, hanem idegen fajból származó génekkel javítsuk (transzgenikus növények). Természetesen ilyen génátvitel lehetséges hagyományos fajkeresztezéssel is, de ez hosszadalmas és számos nem kívánt tulajdonság is megjelenhet az utódokban.

Mondvacsinált a „mesterséges” és „természetes” folyamatok szétválasztása, különösen a pontos definiálás hiányában.

Az biztos, hogy az agrártevékenység a biológiai folyamatokat az emberi szükségletek kielégítése érdekében mesterséges rendszerben hasznosítja, azért, hogy hétmilliárd embert tápláljon.


– Egy hal génje például magától sosem kerülne be mondjuk egy gabonába, de ha ezt az ember képes megtenni, akkor nem félő, hogy nem tudjuk megjósolni, milyen változásokat indítunk be?

– Ez ugyan egy extrém példa, de ám legyen. Több próbálkozás történt, hogy a tengeri halak úgynevezett jegesedést gátló fehérjéinek génjeit beépítsék olyan növényekbe, mint a tavaszi búza, a burgonya, és ezzel érjenek el fagyérzékenység csökkenést. Ezeknek a transzgenikus növényeknek egy Celsius-fokkal javult a fagytűrése. Természetesen mind a kutatási fázisban, mind az engedélyezési fázisban nem jósláson alapszik a hatások értékelése. A GM-növényeket nagyon sokoldalúan tanulmányozzák és az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) csak olyan termékeket enged forgalmazni, amelyek nem jelentenek nagyobb kockázatot, mint a hagyományos élelmiszerek. Így importálhat Magyarország évente 600 ezer tonna GM-szóját, amit nemcsak takarmányként használunk fel, de az élelmiszereinkben is megtalálható évek óta, minden baj nélkül.


– A haszonnövényeknél melyek a génmódosítás leggyakoribb céljai?

– A kukoricának 23 ezer génje van, és ezek zöme a gazda számára fontos tulajdonságot határoz meg. A kutatás és fejlesztés nyilván azokra a génkombinációkra koncentrál, amelyek a termésbiztonságot növelhetik. Nincs olyan növényi betegség, amivel szemben génbeépítéssel ne alakítottak volna ki rezisztenciát. Igen elterjedtek a gyomirtószernek ellenálló GM növények. Példaként a Basta gyomirtószer-rezisztens Liberty Link kukoricahibrideket említeném, amelyeket egy közös, magyar-német szabadalom alapján fejlesztettek ki, és 20 millió hektáron termesztik Amerikában. Manapság sok szó esik a klímaváltozásról. Biztosak lehetünk abban, hogy a GM-növények sokban segíthetik a kedvezőtlen hatások mérséklését. A felmelegedés és az aszály hatásait már napjainkban is tapasztalhatjuk. Ezért lehetne jelentősége például annak a szárazságtűrő búzának, amit a Gabonakutató Non-Profit Kft. és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai hoztak létre egy lucernagén búzába történő beépítésével. Mint az ábrán látható, a GM búzák kalászolnak alacsony talajnedvesség mellett, míg a transzgén nélküli növények csököttek.

Image Text

A talaj csökkentett víztartalmát (20%) a lucerna aldózreduktáz gént kifejező GM búzanövények (AKR 284) kisebb károsodással tudják elviselni.

A bemutatott növényeket üvegházi kísérletben vizsgáltuk. Fontos lenne a szabadföldi értékelés, amit idehaza a GMO-ellenesség miatt nem lehetett megcsinálni. Ezért az előállítók egy francia céggel kötöttek szerződést, amely Amerikában értékeli ezeket a növényeket. Persze jó haszon reményében.


– Milyen hatékonysággal érjük el a génmódosítások céljait manapság?

– Nem nehéz megállapítani, hogy a géntechnológiával történő nemesítés hatékonyabb, és precízebb, mint a hagyományos módszerekkel történő fajtaelőállítás. A GM-kukoricánál több a termés, visszaesik a csőkárosodás, mint azt az alábbi ábra is mutatja.

Image Text

A GM kukoricák agronómiai, környezeti és toxikológiai hatása 21 év szántóföldi adatainak értékelése alapján. Jelentősen kisebb a csőkárosodás és a termés 10-25%-kal is több lehet.


- Ha megváltoztatjuk egy haszonnövény génállományát, akkor megváltoztatjuk az általa előállított fehérjék készletét is?

– Minden fajta-előállítási művelet megváltoztatja a növények génállományát a gének ezreit érintően. A géntechnológiai beavatkozás viszont csak egyetlen gén fehérjét érint. Ezért lehet vele jól célzott hatásokat elérni, mint például gluténmentes búzát létrehozni génszerkesztéssel. De lehet jobb a növény zsírsavösszetétele is, több telítetlen zsírsavat tartalmazhat például a szója. Nyilván csak kedvező hatások elérése a cél. Ilyen lehet a rostgazdag növényi táplálék. Talán a legismertebb az „aranyrizs”, amellyel sok ember vakságát, halálát lehetne megelőzni. Ezek a növények több béta-karotint szintetizálnak, ami az A-vitamin hiányt meg tudja szüntetni. Bár sok év késéssel, ma már termeszthetők ilyen rizs növények.


– Ha egy állat GMO-takarmányt kap, akkor a húsa eltérő összetételű vagy minőségű lesz?

– A takarmányként elfogyasztott GM szója fehérjéi (az összes, nem csak a beépített gén terméke) aminosavakra bomlanak, és ezekből építi fel az állat a saját fehérjéit. Tehát amikor rántott húst fogyasztunk, akkor disznóhúst és nem szójafehérjét eszünk.


– Mekkora most a világ haszonnövény-termesztésében a GMO aránya?

– Amennyiben 2016-ban 185,1 millió hektáron termesztettek GM növényt, ez 3-4 százalékos részesedést jelent világ termőterületéből.


– A glifozát nevű gyomirtóval szemben nagy az ellenállás világszerte, sokan állítják, hogy a GMO termesztésnél nő a felhasznált glifozát mennyisége, ez bekerülhet az élelmiszerláncba, és betegségeket okozhat.

– Mivel (elsősorban Amerikában) megjelentek a glifozátrezisztens gyomok, a farmereknek technológiát kellett váltaniuk. Így kerültek előtérbe az említett, Basta gyomirtó szerrel szemben ellenálló hibridek. A glifozátot a talaj mikroorganizmusai lebontják, a felezési ideje 45 nap. Hat hónapon belül a hatóanyag 90 százaléka természetes anyagokká alakul át (szén-dioxiddá, ammóniává, foszfátokká, glioxalátokká).


– A fejlett világban óriási trend a bio/organikusan termesztett alapanyagokhoz való ragaszkodás, a vásárlók jóval többet hajlandóak fizetni ezekért a termékekért. Az organikus termesztés mennyivel növeli meg a szükséges földterületet?

– Mivel a biogazdálkodás kisebb terméshozamot biztosít, nő a területigény. Az alábbi ábrán látható, hogy az eddig használt módszerekkel elért terméshez (1.0) viszonyítva az organikus növénytermesztés a terméshozam milyen mértékű csökkenésével (20-35 százalék) jár. A széna és a szálastakarmány esetében viszont adhat termésnövekedést.

Image Text

Az eddig használt módszerekkel elért terméshez (1.0) viszonyítva az organikus növénytermesztés a terméshozam csökkenésével jár, míg a széna és szálastakarmány esetében adhat termésnövekedést.


– Mindezek fényében melyik a környezettudatos hozzáállás, a GMO vagy az organikus élelmiszer-alapanyag választása?

– A biodivat nem igazán felel meg a környezettudatosságnak, hiszen a kisebb termés nagyobb területen állítható elő. A többlet földet gyakran az erdők rovására biztosítják. A klímaváltozás hatásai még élezhetik is a helyzetet.

Sajnos az organikus gazdálkodást élesen szembe állítják a géntechnológiával. Ez üzleti és nem szakmai döntés, hiszen éppen a géntechnológiával nemesített rezisztens fajták segítenék a vegyszerhasználat mellőzését.


– Ha bemegyünk egy magyar élelmiszer áruházba, hol találkozhatunk GMO termékekkel?

– A GM szóját tartalmazó húsáruknál.


– Mivel Magyarországon tilos GM-növényeket termeszteni, van-e praktikus értelme az ez irányú tudományos munkáknak, kísérleteknek (a tudományos eredmények publikálása mellett)?

– A GM-növények termesztésének tiltása ellentétes a gazdák érdekeivel. Politikai döntés, ami kárt okoz. Nehezíti a környezetvédelem eredményességét, és versenyképesség csökkenéshez vezet.

Magyarországon 3,5 tonnával kevesebb kukorica terem hektáronként, mint az Egyesült Államokban. Ebben a lemaradásban lehet egy tényező a GM-hibridek tiltása.

A cikk letöltése pdf formátumban.

MEG­HÍ­VÓ

Ag­rár­k­u­ta­tás és in­no­vá­c­ió
Mar­ton­vá­s­á­r­on

Ün­n­e­pi tu­do­má­nyos ül­és­re

Mar­ton­vá­s­ár,
Brunsz­vik Te­réz u. 2.
2019. no­vem­ber 25. 10:30 óra

A ju­bi­le­u­mi tu­do­má­nyos ül­és
ke­re­té­b­en Ba­lázs Er­vin
főigaz­ga­tó (ATK) be­mu­tat­ja
„A mar­ton­vá­s­á­ri ag­rár­k­u­ta­tá­s­ok he­te­dik év­ti­ze­de”
cí­mű ta­nul­mány­kö­t­et,

va­la­mint
Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
„A bő ter­més bio­ló­g­i­á­ja”
cí­mű köny­v­ét (Me­ző­gaz­da Ki­a­dó).

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés