Bolygó Hollandi

Balázs Ervin
Hírek, 2019. 07. 17.

A kétévente, de immáron tizenötödik alkalommal megtartott szimpózium a mezőgazdaság és élelmiszeripar technológiai fejlődésével felmerülő biológiai biztonsági kérdésekkel foglalkozik.


Image Text


Nem mindig ez a kérdéskör állt a fókuszban; korábban a molekuláris biológia forradalmi felfedezéseivel kapcsolatos géntechnológiai kérdések szabályozása, majd azok alkalmazása volt az értekezlet fősodra. Az előző ülésen (Guadalajara, Mexikó, 2017) áttekintve a közel három évtizedes tapasztalatokat, idén a konferencia nemcsak, hogy nem tette a címében hívó szónak a GMO-kat, hanem e technológiát már a múltnak tekintette.

Az ISBR nemzetközi társaságot a tudományos közösség alapította. Átérezték a tudomány felelősségét abban, hogy az akkoriban új, korszakos felfedezés szinte beláthatatlan eredményei szabályozott körülmények között épüljenek be a mindennapok gyakorlatába. A már jól ismert „asilomari levélben”, melyet a molekuláris biológia úttörői jegyeztek – többüket a technológia feléledezéséért Nobel-díjjal is elismertek – még saját kísérleteikre is moratóriumot hirdettek. Ösztönözték az egyes nemzetek kormányait, hogy a felfedezés alkalmazásával felmerülő jogi, etikai kérdéseket mielőbb szabályozzák, hiszen a technológia felhasználható új biológiai fegyverek előállítására is.

Az első sikeres génátültetés akkor született meg, amikor a biológiai fegyverek betiltásáról döntöttek a világ országai. Az elmúlt három évtized azonban bizonyította, hogy a molekuláris biológia forradalmi felfedezései sem környezeti, sem egészségi kockázatot nem rejtenek. Egyetlen hiteles tudományos adat sem született ez időszak alatt, mely általános negatív hatást írt volna le. Ugyanakkor az emberiség számára alkalmazásuknak előnyei és hasznosságuk egyre szélesebb körben nyilvánvalók, többek között alapvető jelentőségűek a biztonságos és minőségi élelmiszer-ellátásban.

Impozáns statisztikai adatok támasztják ezt alá: az először 1996-ban kereskedelmi célból termesztett géntechnológiai úton módosított (GM) növények termesztési területe az akkori 1.6 millió hektárról 2017-re több mint 214 millió hektárra emelkedett világszerte. Említhetjük azt is, hogy a GM takarmánnyal etetett broiler csirkék száma az Egyesült Államokban 2000 és 2011 között meghaladta a 93 milliárdot, míg a biotakarmánnyal etetett szárnyasok száma körülbelül ennek 0,33 százalékára tehető. Ezen időszak alatt a GM takarmány semmilyen negatív hatást nem okozott az állatokban, s az előállított hatalmas mennyiségű baromfihús sem okozott humán-egészségügyi problémát. E tekintetben ironikus a hazai állapot, hiszen Alaptörvényünk rögzíti, hogy testi és lelki egészségünk védelmében nem termesztünk GM növényeket. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? Az itthon termesztett GM-mentes szóját magas áron a nyugat-európai piacokra exportáljuk, míg a magyar lakosságot jellemzően Amerikából importált GM táppal etetett (egyébként semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelentő) szárnyas hússal látjuk el.

Idén a szimpózium neves előadói a genomszerkesztés látványos eredményeiről számoltak be, így a miosztatin-génszerkesztett szarvasmarha lehetőséget ad, hogy kiváló húsmarhákat lehessen előállítani számos fajtából. Rob Horsch, aki a múlt század hetvenes éveinek végén dolgozta ki a növények genetikai módosításának technikáját, a mezőgazdaság előtti kihívásokat járta körül. Utalt az Indonéziában történt mezőgazdasági korszerűsítésre, amely nagyobb termést, csökkenő népességnövekedési rátát és csökkenő szegénységet eredményez. Ugyanakkor ezen időszak alatt Nigéria mezőgazdasága nem változott; kukoricatermésük fél tonna körül maradt hektáronként, emelkedő népesség és szegénység mellett egyre tragikusabb állapotokat előidézve.

A szimpózium délelőttjei igen magas szintű plenáris előadásoknak adtak helyet, főként a biológiai biztonság kommunikációját elemezve. Az egyik felszólaló malajziai kommunikációs szakember, Dr. Mahaletchumy Arujanan Arisztotelészt idézte, mely tökéletesen jellemzi a GMO-k körüli kommunikációs problémákat. Arisztotelész munkáit három pillér jellemezte, azokat egyensúlyban tartva fogalmazta meg mondandóját a tények ismeretében, hitelesen és érzelmi megközelítésben. Ha ez az egyensúly eltolódik bármelyik pillér irányába, akkor a kommunikáció aránytévesztett és manipulatív lesz.

Az előadó felmérése alapján napjainkban a biológiai biztonsággal kapcsolatos kommunikációban ez az egyensúly teljes mértékben felborult. A tények ismeretének részaránya mintegy 26 százalék, a hitelesség kérdése mindössze 10 százalékos részarányú, de az érzelmi megközelítés több mint 60 százalékban mutatható ki. Ez igen jól nyomon követhető korunk (elsősorban európai) GMO-ellenességének megnyilvánulásaiban. Az előadás azért volt nagy jelentőségű, mert az elmúlt évben meghozott Európai Bírósági állásfoglalás a genomszerkesztésről pontosan jellemezhető ezzel az eltorzult megközelítéssel.

Az Európai Unió innováció ellenessége a mezőgazdaság területén már számos negatív következménnyel járt. Európa élelmezését a globális térre hárította, ezáltal jelentős környezeti problémákat eredményezve: például a fejlődő országok egyre nagyobb területen irtják ki a természetes, nagy biodiverzitású élettereket, hogy azokat mezőgazdasági vagy ipari termelésbe fogják. Így exportálódnak tehát a mezőgazdasággal járó környezetkárosító hatások.

A másik igen komoly problémát azzal okozta ez a politika, hogy az európai tudományos közösség prominenseinek nagy része és a következő generáció már az Új világ országaiba vagy Ázsiába, Ausztráliába költözött, jelentős űrt hagyva kontinensünkön. Míg az ISBR társaságot eredetileg alapítók az akadémiai szférát képviselték, számuk az idők során egyre inkább csökkent. Ma már a szimpózium részvevőinek zömét vagy a biotechnológiai ipar vállalatainak kutatói, szakemberei, vagy pedig az egyes országok nemzeti szabályozással foglalkozói adják; igencsak nagyítóval kellett keresni azokat a résztvevőket, akik egyetemeken vagy kutatóintézetekben foglalkoznak a molekuláris technikákkal.

A szimpózium színhelyének megválasztását két ok is indokolta. Az egyik, hogy Európában csak Spanyolország termeszt jelentősebb területen GM növényt, kukoricatermesztésük mintegy 12 százalékában. Másfelől a szervezők azt várták, hogy az európai országokból jelentős részvétel várható a könnyű megközelíthetőség miatt. Ez azonban a várakozással ellentétben elmaradt, ami magyarázható az előzőekben említettekkel, mind a GM technológiát bevezető európai vállalatok, mind az akadémiai szféra a GM mezőgazdasági alkalmazásának európai korlátozása miatt maradtak el. Az ISBR szimpóziumain számos alkalommal vettem részt. Meglátásom szerint Wagner operája, „A Bolygó Hollandi” és annak Heine által megírt mítosza emlékeztetnek az európai molekuláris biológiai kutatók sorsára. A Bolygó Hollandi alakja eredetileg a holland nép képzeletének szülötte, személye az élet viharai közepette a megnyugvás iránti vágyat jelképezi.

A legenda szerint a XVII. században élt holland kapitány egyszer a Jóreménység foka körül nagy viharba keveredett. Ahelyett, hogy segítséget kért volna az égiektől, becsvágyóan megesküdött, hogy történjék is bármi, ő beviszi a hajót az öbölbe. „Ha nem tartanám meg a szavamat, legyek örökre átkozott” – mondta, és ezzel kihívta maga ellen a balsorsot. A hajó ezután neki ütközött egy sziklának és elsüllyedt. A hollandi pedig örök hajózásra ítéltetett.

A kérdés most az, hogy mi be tudjuk-e vinni a hajónkat a kikötőbe akkor, amikor egy új korszakba léptünk a genomszerkesztés birtokában. Ehhez azonban az kell, hogy húsz évvel a Cartagena Biosafety protokoll ratifikálása után, annak felülvizsgálatával új alapokra helyezzük a ma már évtizedeken át bizonyított molekuláris biológiai megközelítések, eredmények alapján az elavult nemzetközi jogszabályokat.

MEG­HÍ­VÓ

Ag­rár­k­u­ta­tás és in­no­vá­c­ió
Mar­ton­vá­s­á­r­on

Ün­n­e­pi tu­do­má­nyos ül­és­re

Mar­ton­vá­s­ár,
Brunsz­vik Te­réz u. 2.
2019. no­vem­ber 25. 10:30 óra

A ju­bi­le­u­mi tu­do­má­nyos ül­és
ke­re­té­b­en Ba­lázs Er­vin
főigaz­ga­tó (ATK) be­mu­tat­ja
„A mar­ton­vá­s­á­ri ag­rár­k­u­ta­tá­s­ok he­te­dik év­ti­ze­de”
cí­mű ta­nul­mány­kö­t­et,

va­la­mint
Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
„A bő ter­més bio­ló­g­i­á­ja”
cí­mű köny­v­ét (Me­ző­gaz­da Ki­a­dó).

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés