A Bizottság „erőteljes választ” keres a génszerkesztést ért kihívásra

Hírek, 2019. 06. 14.

Image Text


„Ez igen érzékeny probléma mind a miniszterek, mind a társadalom számára” – mondta Phil Hogan EU biztos. [EPA-EFE-OLIVIER HOSLET]

Ez a cikk „Az új növénynemesítő módszerek jövője az EU-ban” c. különjelentésünk része.

Phil Hogan, az EU mezőgazdasági biztosa elmondta: az EU végrehajtó szerve már előkészítette a terepet egy génszerkesztéssel foglalkozó, új kezdeményezés számára, amely a jelenleg érvényes GMO-szabályozás átalakítását szolgálja. „Vytenis Andriukaitis egészségügyi biztos továbbra is jogi tanácsokat kap a Bizottságtól, hogy értékelje” az Európai Bíróság új növénynemesítő módszerekre vonatkozó döntésének következményeit, mondta Hogan az EU mezőgazdasági minisztereinek május 14-i találkozója után. Közben, mint elmondta, a Bizottság felkérte a tagállamokat a szükséges adatok megadására, ezzel segítve az EU végrehajtó szervét, hogy „erőteljes választ” adhasson az EU Bíróságának döntésére, és elkészíthesse a jogalkotási választervezetet a következő Bizottság számára.

Az új növénynemesítő módszerek az elmúlt évtized folyamán jelentek meg innovatív megoldásként a mezőgazdaság bizonyos problémáira, és új növényfajták létrehozását teszik lehetővé a magvakban és növényi sejtekben lévő DNS módosítása útján. A környezetvédők „rejtett GMO-knak” nevezik ezeket, és azt állítják, hogy az agrár-élelmiszeripar titokban, a „hátsó ajtón” be akarja ezeket csempészni Európába.

Tavaly júliusban az Európai Bíróság kimondta, hogy mind a mutagenezis, mind a génszerkesztés módszerével létrehozott szervezetek (élőlények) – genetikailag módosított organizmusok (GMO-k), ezért a GMO-irányelv hatálya alá kell tartozniuk. A bíróság döntése a környezetvédők számára győzelem volt, az agrár-élelmiszeripar és a gazdálkodói szervezetek azonban az EU mezőgazdaságát fenyegető súlyos gazdasági következményekre hívták fel a figyelmet.

Tavaly márciusban Vytenis Andriukaitis egészségügyi biztos egy, az EURACTIV.com-nak adott interjúban arról beszélt, hogy az új növénynemesítő módszerekhez új uniós rendelkezésekre van szükség, amelyek a legújabb technológiai vívmányokat is figyelembe veszik. Andriukaitis elmondta: az Európai Bíróságot felkérték, hogy értelmezzen egy törvényt, az EU GMO-irányelvét, amelyet húsz évvel ezelőtt fogadtak el, és amely nem tükrözi az azóta ezen a területen elért technológiai haladást.

Érzékeny téma

Az EURACTIV kérdésére Hogan azt válaszolta, hogy szakértői szinten már élénk párbeszéd folyik az EU tagállamaival. „Érdekes volt látni, hogy ma a miniszterek nagy többsége azt kereste, van-e bizottsági kezdeményezés arra, hogyan lehet az Európai Bíróság új döntéséből eredő jogi helyzetet kezelni” – mondta Hogan. – „Ez igen érzékeny téma mind a miniszterek, mind a társadalom számára. A különböző tagállamoknak eltérő a véleménye, és más-más módon közelítik meg a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) kérdéskörét. Emellett az erre vonatkozó uniós jogszabályok 1990 óta vannak érvényben, és csak 2001-ben lettek frissítve” – tette hozzá. – „Azonban arra számítottam, hogy a következő Bizottság új kezdeményezést fog életre hívni” – fejezte be.

Az egyik tapasztalt, távozó MEP, Paolo De Castro egyetértett ezzel a véleménnyel. „A következő Parlament hamarosan látni fogja, hogy az Európai Bíróság döntése után új törvényalkotásra van szükség ebben a témában” – mondta az EURACTIV-nak adott interjúban, majd hozzátette: a jelenleg érvényes EU jogszabályok homályosak a tagállamok számára, nem tisztázzák, mi a különbség a transzgenezis és a mutagenezis között, és a Bíróság döntése csak tovább rontotta a helyzetet, mivel a labda továbbra is a tagállamok térfelén maradt.

Tudományos szakértők

Hogan a Bizottság tudományos tanácsadó testületére (Scientific Advice Mechanism, SAM) is utalt, amely múlt novemberben az érvényben lévő GMO-irányelv felülvizsgálatát ajánlotta annak érdekében, hogy az „tükrözze a jelenlegi tudást és tudományos bizonyítékokat, különösen a génszerkesztés és a genetikai módosítás bevett módszerei területén”. A tanácsadó testület úgy gondolja, hogy „javítani kell az EU GMO-kra vonatkozó jogi szabályozásán, hogy világos, bizonyítékokon alapuló, végrehajtható és arányos legyen, és elég rugalmasan működjön ahhoz, hogy megbirkózzon a tudomány és a technológia jövőbeli fejlődésével ezen a területen”.

Hogan szerint ez a génszerkesztésre vonatkozó legújabb állásfoglalás jól beleillik a modern biotechnológia és a fenntartható mezőgazdaság szerepéről folyó vitákba.

[Szerkesztette Sarantis Michalopoulos és Frédéric Simon]

MEG­HÍ­VÓ

Ag­rár­k­u­ta­tás és in­no­vá­c­ió
Mar­ton­vá­s­á­r­on

Ün­n­e­pi tu­do­má­nyos ül­és­re

Mar­ton­vá­s­ár,
Brunsz­vik Te­réz u. 2.
2019. no­vem­ber 25. 10:30 óra

A ju­bi­le­u­mi tu­do­má­nyos ül­és
ke­re­té­b­en Ba­lázs Er­vin
főigaz­ga­tó (ATK) be­mu­tat­ja
„A mar­ton­vá­s­á­ri ag­rár­k­u­ta­tá­s­ok he­te­dik év­ti­ze­de”
cí­mű ta­nul­mány­kö­t­et,

va­la­mint
Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
„A bő ter­més bio­ló­g­i­á­ja”
cí­mű köny­v­ét (Me­ző­gaz­da Ki­a­dó).

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés