Előterjesztés a génszerkesztett élőlények szabályozásának módosítására

Hírek, 2019-04-08 11:31:52

Image Text


A genomszerkesztett organizmusok GMO-ként való szabályozásának hátrányos mezőgazdasági, társadalmi és gazdasági következményei vannak

Július 25-én az Európai Unió Bírósága (EUB) úgy döntött, hogy a modern módszerekkel, például a CRISPR/Cas rendszer segítségével végzett genomszerkesztés termékei nem élveznek mentességet a GMO-kra vonatkozó uniós jogszabályok alól. Következésképp a genomszerkesztett organizmusoknak meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó uniós jogszabályok szigorú követelményeinek. Ez szöges ellentétben áll a Bíróság főtanácsnokának ez év januárjában közzétett véleményével, amely ettől eltérő döntést javasolt. Sajnálatosnak tartjuk a jogszabályok tisztán eljárás-alapú értelmezését a Bíróság részéről, és úgy gondoljuk, hogy a GMO-kra vonatkozó uniós jogszabályok nem megfelelően tükrözik a tudományos ismeretek jelenlegi szintjét. Az olyan organizmusok, amelyeken precíziós nemesítési módszerekkel hajtottak végre egyszerű és célzott genomszerkesztési módosításokat, és amelyek nem tartalmaznak idegen géneket, legalább annyira biztonságosak, mintha előállításukhoz klasszikus nemesítési módszereket használtak volna. Ezért felhívást intézünk minden európai hatósághoz, hogy gyorsan reagáljanak erre a döntésre, és úgy módosítsák a jogszabályokat, hogy a fent részletezett genommódosításokat hordozó organizmusok ne a GMO-irányelv, hanem a klasszikus módszerekkel nemesített fajtákra vonatkozó szabályozási rendszer hatálya alá tartozzanak. Hosszabb távra előretekintve, a GMO-irányelv alapos felülvizsgálatára van szükség, hogy helyesen tükrözze a biotechnológiában elért tudományos haladást.

Számtalan oka van annak, hogy Európában és szerte a világon a mezőgazdaságnak fenntarthatóbbá kell válnia. A mezőgazdasági tevékenység terheli a környezetet, az emberi népesség létszáma emelkedik (becslések szerint 2050-re tízmilliárd fő táplálását kell megoldani), és az éghajlatváltozás egyre komolyabb kihívások elé állítja a növénynemesítőket – a 2018. nyarán végzett éghajlati mérések eredményei különösen kiemelik ennek az üzenetnek a sürgősségét.

Az idő – luxuscikk, amelyből nincs elég! Halaszthatatlan a mezőgazdaság környezeti lábnyomának csökkentése és a gazdálkodás hozzáigazítása a változó éghajlathoz. Egy példa: a gyorsan változó és zordabb környezetet jobban tűrő haszonnövények nélkülözhetetlenek lesznek a jövő élelmiszertermelésében. Az ilyen kihívások kezeléséhez és az élelmiszertermelés célkitűzéseinek hatékony megvalósításához minden tudásunkra és technikai eszközünkre szükség lesz, így az új módszerekre is, konkrétan a biotechnológiára. E területen az egyik legújabb áttörés a precíziós nemesítés, egy innovatív növénynemesítő módszer, amely a genomszerkesztésen alapul.

A precíziós nemesítéssel kifejlesztett haszonnövények segítségével a gazdálkodók csökkenteni tudnák a ráfordítások, például a felhasznált műtrágyák és rovarirtószerek mennyiségét. A precíziós nemesítés képes hozzájárulni a növényeknek egy bizonyos területhez, annak környezeti tényezőihez való hozzáigazításához. Például szárazságtűrő növényekkel a termőterület növelése nélkül emelhető a hozam.

A hagyományos nemesítés így emelhető a következő, magasabb szintre

Régóta nem újdonság új módszereket keresni a haszonnövények genetikai változatosságának növelésére. A növénynemesítés i.e. 8000 körül kezdődött, amikor a gazdálkodók spontán genetikai mutációkat hordozó növények közül válogatták ki a legjobb tulajdonságokkal rendelkezőket, és keresztezéssel állítottak elő új, kívánatos tulajdonságokat hordozó növényfajtákat. Később vegyszereket és besugárzást alkalmaztak a mutációk létrehozására. Ez a fajta hagyományos mutagenezis mentesül a GMO-kra vonatkozó jogszabályok követelményei alól, mert biztonságosságuk régóta bebizonyosodott. Mindamellett ez a módszer több száz, sőt több ezer véletlenszerű, ismeretlen hatású és következményű mutációt idéz elő. Az akaratlan változásokhoz vezető mutációkat a további nemesítési eljárás során el kell távolítani, ami nagyon időigényes és nem mindig sikeres.

Az új genomszerkesztő módszerek ugyanezt az elvet követik, csak hatékonyabban és pontosabban, mivel csak egy vagy néhány célzott mutációt hoznak létre – olyan változásokat, amilyenek természetes úton is létrejöhetnek, vagy hagyományos mutagenikus eljárással is létrehozhatók. A növénybiológiai kutatásban nemrég lezajlott áttörés lehetővé teszi, hogy a nemesítők pontosan tudják, hol történik a változás, és képesek legyenek pontosabban előrejelezni a változások hatását. Ezért nevezik ezeket a módszereket precíziós nemesítésnek. Emellett a precíziós nemesítés végtermékében, a végső növényfajtában nincs jelen idegen (az adott növénnyel rokonságban nem álló) fajból származó DNS, ellentétben a GMO-kkal.

Mit jelent az EUB döntése?

Az általános vélemény szerint az EUB döntése azt jelenti, hogy az ilyen típusú precíziós nemesítéssel előállított növényfajtáknak meg kell felelniük a GMO-irányelv szigorú követelményeinek. Ez messzemenő gyakorlati következményekkel jár. A precíziós nemesítésen alapuló mezőgazdasági innováció Európában meg fog torpanni, a GMO-kra vonatkozó uniós jogszabályok jelentette magas küszöb miatt. Ez lassítani fogja a fenntartható mezőgazdaság létrehozását, és versenyhátrányba juttatja az európai növénytermesztést. Mindez óriási hatással lesz társadalmunkra és gazdaságunkra.

A döntés tudományos szempontból értelmetlen. A kis genomszerkesztő módosításokat hordozó növények legalább olyan biztonságosak, mint a klasszikus mutagenezissel vagy hagyományos nemesítéssel előállított haszonnövények. De még fontosabb, hogy a világunk előtt jelenleg álló, messzeható mezőgazdasági kihívások fényében a döntést felelőtlennek tartjuk.

A döntés azt bizonyítja, hogy a GMO-kra vonatkozó jelenlegi uniós jogi szabályozás elavult, és nincs összhangban a legújabb tudományos bizonyítékokkal. Ezért kritikus fontosságú a jogszabályok olyan átalakítása, hogy a kisebb genomszerkesztett módosításokat hordozó organizmusok ne tartozzanak a GMO-kra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá, hanem ehelyett a hagyományosan nemesített fajtákra érvényes szabályozási rendszer vonatkozzon rájuk. Emellett a GMO-kra és az új növénynemesítő módszerekre vonatkozó jogszabályok alaposabb felülvizsgálatára is szükség van, hogy hívebben tükrözzék a biotechnológia területén elért tudományos haladást.

A mezőgazdasági innováció fontos lehetőséget szalaszt el

Tegyük kicsit kézzelfoghatóbbá ezeket a következményeket. A szigorú jogi szabályozás méregdrágává teszi a precíziós nemesítést, amely ennek következtében néhány nagy multinacionális vállalat kiváltságává válik. Így az európai gazdák elesnek annak lehetőségétől, hogy termeszthessenek egy egész nemzedéknyi új, szívós és nagyobb tápértékű növényfajtát, amelyekre égető szükség van az éghajlatváltozás következményeinek kezeléséhez.

Egy példa: az emelkedő hőmérséklet miatt a déli vidékekről betegségek és kártevők gyors terjedése indult meg észak felé. Bizonyos gének kikapcsolásával a növényeket ellenállóvá lehetne tenni e betegségekkel szemben, új növényvédő szerek használata nélkül. Ez különösen vonatkozik az aszexuálisan szaporított növényekre, például a burgonyára, a banánra és az eperre. Ezek a növények különösen fogékonyak a betegségekre, mert az utódok genetikailag azonosak a szülőnövényekkel, ami a sokféleség hiányához vezet. Ugyanez az elv érvényes a szárazságra is, erre a világszerte sok területen jelentkező, súlyos problémára. Ráadásul a precíziós nemesítés az élelmiszerminőség és az élelmiszerbiztonság javításához is ideális eszköz, például új, kevesebb allergént tartalmazó növényfajták kifejlesztésével.

Társadalmi és gazdasági hatások

Az innovatív agrárkutatás területén Európa vezető helyen áll. Ez dinamikus biotechnológiai klaszterek kialakulásához vezetett, amelyek számos innovatív startup cégből és vállalati partnerségből állnak. Sok ilyen (kicsiny) európai vetőmag-nemesítő vállalat befogadja az új módszereket, mivel ezekkel viszonylag olcsón és gyorsan lehet eredményeket elérni, és segítségükkel az új mezőgazdasági termékek kutatása és fejlesztése demokratikussá tehető.

Az EUB döntése azonban arra kényszeríti a vállalatokat, hogy végigvigyenek egy nagyon hosszú és költséges szabályozási folyamatot. Emiatt a precíziós nemesítést is magukban foglaló startup projekteken dolgozó vállalkozók és lehetséges befektetőik számára a precíziós nemesítés igénybevételével fejlesztett termékek piaci elfogadásának valószínűsége alacsony. E jelentős bizonytalanság és többletkockázat miatt a kisebb biotechnológiai vállalatok máshol fognak menedéket keresni. Lehet, hogy a KKV-k és a befektetők túl nagy kockázatot látnak ebben az ellenséges környezetben ahhoz, hogy kifejtsék tevékenységüket, és ez végső soron az álláshelyek számának csökkenéséhez vezet az ágazatban. Ráadásul az agyelszívás kockázata is fennáll, ha a növénykutatók a jobb külföldi álláslehetőségekért elvándorolnak Európából.

Ez azt is jelenti, hogy Európában a genomszerkesztett haszonnövények fejlesztése pénzügyileg csak nagy (multinacionális) vállalatok számára megvalósítható, és csak olyan fontos, nagy területen termesztett növények esetében, mint a kukorica vagy a szója. Más szóval Európa visszatolja a technológiát a négy nagy piaci szereplő kezébe. Ez óriási különbség azokhoz az országokhoz képest, amelyek rugalmasabb szabályozást vezettek be. Az ilyen országokban az egyetemek, az állami intézmények és a kisvállalatok felkészülten várják, hogy a mezőgazdaság genomszerkesztő forradalma élére állhassanak. Az Egyesült Államok szabályozási hatóságai például arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a genomszerkesztett növények mindaddig nem jelentenek problémát, amíg nem tartalmaznak idegen gén(eke)t, aminek következtében genetikailag nem különböznek a hagyományos nemesítési eljárásokkal kifejlesztett növényektől. Ennek köszönhetően a genomszerkesztett növények hamarosan megjelennek az amerikai piacon. Eközben az Európán kívüli területek viszonylag alacsonyabb termelési költségei az EU-ba irányuló élelmiszer- és takarmányimport bővüléséhez fognak vezetni.

Összefoglalás

Ha a modern genomszerkesztő módszerrel fejlesztett növények a GMO-kra vonatkozó jogszabályok hatálya alá kerülnek, ez fontos lehetőségektől fosztja meg az európai fogyasztókat, termelőket, kutatókat és vállalkozókat a fenntartható mezőgazdaság területén. Ezért az új nemesítési módszerekre vonatkozó jogi szabályozás sürgős felülvizsgálatára és módosítására van szükség. Rövid távon úgy kellene megváltoztatni a jogszabályokat, hogy a genomszerkesztéssel létrehozott kisebb DNS-módosításokat hordozó növények ne tartozzanak a GMO-irányelv rendelkezésinek hatálya alá, hanem ehelyett a klasszikus módszerekkel nemesített fajtákra érvényes szabályozási rendszer vonatkozzon rájuk. Hosszú távon olyan új GMO-szabályozást kell kialakítani, amely illeszkedik a modern nemesítési módszerekhez. Ennek az új irányelvnek nagyobb jogi biztonságot kell nyújtania, és tudományos alapon kell értékelnie az új növényfajtákat. Ezért nyomatékosan kérjük és buzdítjuk az európai politikai döntéshozókat, hogy cselekedjenek Európa versenyképességének védelmében minden szinten.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés