Hírlevél: 2019./I. negyedév

Európai kutatóközpontok levele Jean-Claude Junckernek

Hírek, 2019-04-08 10:32:38

Image Text


Tisztelt Juncker Elnök Úr!

2018. július 25-én az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott a „C-528 mutagenezis ügyben”. A bíróság úgy döntött, hogy a modern módszerek, például a CRISPR/Cas rendszer segítségével végzett genomszerkesztés termékei nem élveznek mentességet az EU 2001/18/EK GMO-irányelvének rendelkezései alól.

Mi, európai tudósok rendkívül aggasztónak tartjuk e döntés következményeit. Kérjük, olvassa el levelünkhöz mellékelt állásfoglalásunkat is. Ha a genomszerkesztéssel kapott organizmusoknak piacra kerülés előtt ugyanazokon a kockázatbecslési és engedélyezési eljárásokon kell átesniük, mint a transzgenikus organizmusoknak, akkor a genomszerkesztés néhány nagy multinacionális vállalat ölébe hullik. Társadalmi szempontból ezt általában nemkívánatosnak tartják.

A kutatók tudományosan indokolatlannak és megkülönböztetőnek tartják a hagyományos mutagenezis termékeinek felmentését a GMO-kra vonatkozó uniós jogszabályok alól, miközben a mutagenezis modern, sokkal célzottabb megközelítései nem kapnak mentességet. Ráadásul a tudományos bizonyítékok szerint a mutagenezis folyamatának következményeit a hagyományos mutagenezis esetében sokkal magasabb szintű bizonytalanság övezi, mint a mutagenezis modern, célzott változatainál. Növényeknél a hagyományos mutagenezis általában több száz – ha nem több ezer – véletlenszerű genetikai változást hoz létre.

A genomszerkesztés termékeinek GMO-vá nyilvánítása súlyos gazdasági, nemzetközi kereskedelmi és jogérvényesítési problémákat is teremt. A világ más, fontos részein a genomszerkesztett organizmusok nem tartoznak a GMO-szabályozás hatálya alá. Ezekben az országokban a genomszerkesztett organizmusokat anélkül fejlesztik és viszik a piacra, hogy túl kellene jutniuk egy áthághatatlan szabályozási küszöbön. Ennek eredményeképp az európai gazdálkodók, nemesítők, termelők és fogyasztók komoly versenyhátrányba kerülnek. Ráadásul a genomszerkesztés termékei észrevétlenül beléphetnek az EU piacára, mivel nincsenek olyan kimutatási és azonosítási módszerek, amelyek képesek lennének kellő jogbiztonsággal megállapítani a mutációk eredetét minden lehetséges forgatókönyv esetén.

Mi, kutatók úgy gondoljuk, hogy ezzel a helyzettel sürgősen foglalkozni kell. Európának igazodnia kell a nemzetközi irányvonalhoz, és olyan helyzetet kell teremtenie, amelyben a hagyományos módszerekkel is megvalósítható genetikai változásokat hordozó genomszerkesztett organizmusok nem tartoznak a GMO-kra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá. Ha Európa elmulasztja e probléma helyes kezelését, egyre több vállalat fogja az EU-n kívüli országokba költöztetni kutatás-fejlesztési egységeit. Az ilyen költözések tervezése már folyamatban van. De mindez hátrányosan érintené az európai tudományt és innovációt is. Tőlünk, kutatóktól nem csak lényeges tudományos ismeretanyag létrehozását várják. Az Ön Bizottságainak innovációs politikája jogosan elvárja, hogy tudásunkat a társadalmunk számára hasznos termékekre és szolgáltatásokra fordítsuk le. Ennek a valorizációs útvonalnak az elzárása számos kedvezőtlen következménnyel jár: (1) csökkenti az európai kutatás innovatív jellegét, (2) nem részesülünk egy sor olyan termékben, amelyek hasznosak az európai mezőgazdaság és élelmiszer-termelés számára, és (3) maga a kutatás is veszít érdekességéből, ami előmozdítja a világ más részei felé irányuló agyelszívást.

A CRISPR rendszerrel és a hozzá hasonló módszerekkel végzett genomszerkesztés nem az egyedüli megoldás a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés jelenlegi kihívásaira, de fogódzót kínál ahhoz, hogy a fontos genetikai ismeretek gyorsabban, hatékonyabban lefordíthatók legyenek európai társadalmunk számára hasznos termékekre.

„A genomszerkesztett organizmusok GMO-ként való szabályozásának hátrányos mezőgazdasági, társadalmi és gazdasági következményei vannak” című állásfoglalásunkat támogató 98 európai kutatóközpont nevében felhívjuk az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon ezzel a helyzettel, és teremtsen olyan szabályozási környezetet, amely lehetővé teszi a genomszerkesztés felelősségteljes alkalmazását a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszer-termelés céljaira. Közelebbről, felhívjuk az Európai Bizottságot a következőkre:

  1. Gondoskodjék arról, hogy a jelenlegi probléma megoldása fontos helyet foglaljon el a folyamatban lévő ügyek elsőbbségi listáján, amelyet a következő Európai Bizottságnak fognak bemutatni, hogy ez a téma az új Európai Bizottság felállása után azonnal megvitatásra kerüljön.

  2. Már ma készítsen szükség szerint olyan jogi vagy egyéb javaslatot, amely megteremti a helyzetet ahhoz, hogy azok a szervezetek, amelyek (a) olyan kisebb genetikai módosításokat hordoznak, amelyek természetes úton is létrejöhetnek, és (b) nem tartalmaznak idegen géneket, ne tartozzanak a GMO-kra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá, hanem ehelyett a klasszikus módszerekkel nemesített fajtákra érvényes szabályozási rendszer vonatkozzon rájuk. Így az EU igazodna a világ más, fontos részeiben alkalmazott szabályozási megközelítésekhez, és megoldódnának a nemzetközi kereskedelmi és jogérvényesítési problémák.

  3. Proaktívan tárgyaljon a tagállamokkal, hogy megszerezze a szükséges támogatást egy ilyen javaslat elfogadásához.

Tisztelettel:

„A genomszerkesztett organizmusok GMO-ként való szabályozásának hátrányos mezőgazdasági, társadalmi és gazdasági következményei vannak” című állásfoglalást támogató 98 európai kutatóközpont aláírásával


Másolatot kapnak:

Vytenis Andriukaitis biztos
Phil Hogan biztos
Carlos Moedas biztos
Marianne Thyssen biztos


Melléklet:

A támogató európai kutatóközpontok áttekintése

Állásfoglalás


A támogató központok logói közötti mondat fordítása: Genome editing, cutting edge technology for a sustainable agriculture = Genomszerkesztés: a legkorszerűbb technológia a fenntartható mezőgazdaságért


2019. január 24.


Az előterjesztés az alábbi linken olvasható:

Előterjesztés a génszerkesztett élőlények szabályozásának módosítására

A cikk letöltése pdf formátumban.

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés