Hírlevél: 2019./I. negyedév

Az EU mezőgazdasági biztosát „meglepte” a génszerkesztésre vonatkozó bírósági döntés

Hírek, 2019. 03. 16.

Image Text

Phil Hogan, az EU mezőgazdasági biztosa:
„Azt gondolom, hogy a 2019. év alkalmat nyújt átfogó mérlegelésre, és annak tisztázására, milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre a legmagasabb kormányzati szinten arra vonatkozólag, hogy ezeknek a kérdéseknek az eldöntésében elfogadjuk-e kiindulási alapnak a tudományt.”
(Kép: Shutterstock)


Phil Hogan, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa szerint az európai kormányoknak el kell dönteniük, hogy tudományos vagy politikai alapon döntenek olyan ügyekben, mint például az új növénynemesítő módszerek (New Plant Breeding Techniques, NPBT) kérdése. Január 24-én újságírók egy csoportjával beszélve Hogan így nyilatkozott: „Azt gondolom, hogy a 2019. év alkalmat nyújt átfogó mérlegelésre, és annak tisztázására, milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre a legmagasabb kormányzati szinten arra vonatkozólag, hogy ezeknek a kérdéseknek az eldöntésében elfogadjuk-e kiindulási alapnak a tudományt.”

2018 júliusában az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ) úgy döntött, hogy a mutagenezissel mint növénynemesítő módszerrel nyert élő szervezetek genetikailag módosított organizmusok, és elvileg a GMO-irányelv hatálya alá kell tartozniuk.

A döntés megdöbbentette mind az ipart, mind az EU gazdálkodóit, akik az EU mezőgazdaságának szempontjából az innovációra mért súlyos csapásként értékelték azt, és figyelmeztettek a gazdasági és környezetvédelmi következményekre. A civilszervezetek viszont elégedettséggel fogadták a döntést, mondván: a Bíróság döntése megelőzte, hogy a hátsó ajtón keresztül „álruhás GMO-k” osonhassanak be az EU-ba.

Az EURACTIV.com kérdésére, hogyan vélekedik az ECJ döntéséről, Hogan azt válaszolta, hogy „meglepte” a döntés. „Vytenis Andriukaitis egészségügyi biztos jelenleg intenzíven foglalkozik azzal, milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre (…) a következő Bizottság fog foglalkozni azzal, pontosan milyen kritériumok alapján lehet e termékeket engedélyezni, illetve engedélyezésüket elutasítani” – mondta Hogan. –

„Az lesz a nagy kérdés: a tudományt, vagy a politikát alkalmazzák? Mik a kritériumok? Ez a politikai vita már folyik, az Európai Parlament már részt vesz ebben a folyamatban, most lássuk, milyen irányba halad?” – tette hozzá.

Újabban egyes források úgy nyilatkoztak az EURACTIV-nak, hogy a döntés „kihívó”, tekintve, hogy a tagállamoknak sok problémájuk van vele, és nehezen érthetőnek találják. Ugyanezek a források megjegyezték, hogy a döntés értelmezése tagállami szinten történik.

2018 októberében több mint 85 európai növény- és élettudományi kutatóközpontban és intézetben dolgozó tudósok egy csoportja állásfoglalást tett közzé, amelyben figyelmeztetett a bírósági döntés negatív következményeire az EU mezőgazdasága számára. Egyúttal kérték a GMO-irányelv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az helyesen tükrözze a biotechnológia területén elért tudományos haladást.

Háttér

Az „NPBT” egy sor tudományos módszert foglal magába, amelyek növények genetikai módosítására szolgálnak különféle tulajdonságok, például a szárazságtűrés és a kártevőknek való ellenálló képesség növelése céljából.

Az agrár-élelmiszeripar szerint az ilyen módszerekkel nyert növények lehetnének a természetes folyamatokat utánzó, hagyományos keresztezési módszerek termékei is, és ezért nem tekinthetők GMO-knak.

Az ellenzők számára ez csupán egy újabb kísérlet „rejtett” GMO-k eladására európai gazdálkodóknak, akik ezzel elveszítenék a jogot saját vetőmagjuk használatára. Az ellenzők ragaszkodnak ahhoz, hogy mindezen módszerek termékeinek a szigorú GMO-elbírálási eljárás hatálya alá kell tartozniuk.

2016-ban Franciaország azzal a kéréssel fordult az Európai Bírósághoz, tisztázza, hogy alkalmazni kell-e a GMO-kra vonatkozó jóváhagyási eljárást egy új növénynemesítő eljárásokkal létrehozott, herbicidrezisztens olajrepcefajta esetében.

A cikk letöltése pdf formátumban.

MEG­HÍ­VÓ

Ag­rár­k­u­ta­tás és in­no­vá­c­ió
Mar­ton­vá­s­á­r­on

Ün­n­e­pi tu­do­má­nyos ül­és­re

Mar­ton­vá­s­ár,
Brunsz­vik Te­réz u. 2.
2019. no­vem­ber 25. 10:30 óra

A ju­bi­le­u­mi tu­do­má­nyos ül­és
ke­re­té­b­en Ba­lázs Er­vin
főigaz­ga­tó (ATK) be­mu­tat­ja
„A mar­ton­vá­s­á­ri ag­rár­k­u­ta­tá­s­ok he­te­dik év­ti­ze­de”
cí­mű ta­nul­mány­kö­t­et,

va­la­mint
Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
„A bő ter­més bio­ló­g­i­á­ja”
cí­mű köny­v­ét (Me­ző­gaz­da Ki­a­dó).

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés