Az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban készült felmérések elemzése a tudománnyal kapcsolatos kommunikáció más területein is fontos tanulságokkal szolgálhat
A kutatók kimutatták, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek leghevesebb ellenzői tudnak legkevesebbet a tudományos eredményekről, de azt hiszik magukról, hogy az ő tudásuk a legnagyobb. Az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban készült közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a témával kapcsolatos tudatlanság nemhogy akadályozná az erőteljes véleményformálást, sokkal inkább még táplálja is azt. „Ez része a szélsőségesség pszichológiájának” – nyilatkozta Philip Fernbach, a Coloradói Egyetem munkatársa, a „The Knowledge Illusion” című, 2017-ben megjelent könyv szerzője. – „Az erőteljes tudományellenes nézetek fenntartásához valahogy szükség is van a tudatlanságra.”
Fernbach és mások az egyesült államokbeli, francia és német nagyközönségből kiválasztott, reprezentatív populációmintákkal kitöltetett közvélemény-kutatások eredményét vizsgálták. A résztvevőket a GM élelmiszerekhez való hozzáállásukról kérdezték, és ismertették velük, hogyan ítéljék meg a témával kapcsolatos ismereteiket. Ezután tudományos műveltségi tesztet kellett kitölteniük. A résztvevőknek többek között a következő állításokkal kellett megküzdeniük: „A közönséges paradicsomban nincsenek gének, míg a genetikailag módosított paradicsomban vannak” (hamis), és „Az oxigén, amelyet belélegzünk, növényekből származik” (igaz).
A több mint 2500 résztvevőtől begyűjtött eredményekből sajátos tendencia képe bontakozott ki. „Ezt látjuk: ahogy a résztvevők GM-ellenessége egyre szélsőségesebb, objektív tudásuk úgy csökken, de önértékelésük úgy lesz egyre pozitívabb” – mondta Fernbach. – „A szélsőségesek butábbak: ha az ember keveset tud, nehéz saját magánál felmérnie, hogy mennyit is tud” – tette hozzá.– „Úgy érzik, hogy értik a dolgokat, és ez aztán meggátolja, hogy felismerjék az igazságot. A szélsőségesség ebben a vonatkozásban egészen perverz tud lenni.”
Ez az eredmény a Dunning-Kruger effektust idézi fel, a szociálpszichológiának azt a megállapítását, hogy a butaság meggátolja a butákat a saját butaságuk felismerésében. Idevágó példa az a bankrabló, aki csodálkozott, hogy elkapták, miután citromlével bedörzsölte az arcát abban a hitben, hogy ezzel láthatatlanná válik a biztonsági kamerák számára.
Fernbach úgy gondolja, hogy a Nature Human Behaviour című újságban közölt eredményei fontos tanulságokkal szolgálhatnak a tudománnyal és a politikával kapcsolatos kommunikáció területén. A kommunikáció egyik régóta elismert, de a gyakorlat által kevéssé igazolt vélekedése az, hogy a tudományellenes hozzáállás leghatásosabb ellenszere a műveltség terjesztése, a jobb oktatás. „Kutatásaink azt mutatják, hogy valami még hiányzik az egyenletből” – mondta Fernbach. – „A szélsőségesek azt hiszik, hogy már értik a témát, ezért nem nagyon fogékonyak a továbbképzés iránt. Először azt kell elérni, hogy észrevegyék, mekkora lyukak tátonganak a tudásukban.”
Graham O’Dwyer, aki politikát oktat a Reading-i Egyetemen, és szakterülete az emberi ésszerűtlenség, lelkesen üdvözölte a tanulmányt. „Világos és meggyőző az érvelése, és a napjainkban látható tudatlanságon, túlzott önbizalmon és helytelen nézeteken keresztül további, tágabb problémakörökhöz is kapcsolódik.”
O’Dwyer szerint a Dunning-Kruger effektuson kívül még két másik kognitív torzítás is táplálhatja a Fernbach által megfigyelt tendenciát. Az első az „aktív információ-elkerülés”, amikor valaki elutasítja azokat az információkat, amelyek segítenének neki megérteni a világot, mert ütköznek már meglévő nézeteivel. A második a „visszafelé elsülés”, amely leírja, hogy az új információk elutasítása után hogyan ragaszkodnak az emberek egyre megrögzöttebben a régi álláspontjukhoz.
„Gyakran ezzel szokták magyarázni, hogy sok amerikai miért tagadja az evolúciót, és miért gondolja, hogy a védőoltás árt a gyermekeknek” – folytatta O’Dwyer. – „Szerepet játszik a globális felmelegedéssel kapcsolatos vitákban is, és nagyon megnehezíti a téves nézetek kiigazítását.”
A cikk letöltése pdf formátumban.
