A GM élelmiszerek leghevesebb ellenzői a legtudatlanabbak, de azt hiszik, hogy ők a legjobban tájékozottak

The Guardian
Hírek, 2019-03-07 21:20:23

Az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban készült felmérések elemzése a tudománnyal kapcsolatos kommunikáció más területein is fontos tanulságokkal szolgálhat


Image Text

Az angliai Stratford-upon-Avonban genetikailag módosított élelmiszerek ellenzői demonstrálnak. Fotó: Ray Tang/Rex Features


A kutatók kimutatták, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek leghevesebb ellenzői tudnak legkevesebbet a tudományos eredményekről, de azt hiszik magukról, hogy az ő tudásuk a legnagyobb. Az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban készült közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a témával kapcsolatos tudatlanság nemhogy akadályozná az erőteljes véleményformálást, sokkal inkább még táplálja is azt. „Ez része a szélsőségesség pszichológiájának” – nyilatkozta Philip Fernbach, a Coloradói Egyetem munkatársa, a „The Knowledge Illusion” című, 2017-ben megjelent könyv szerzője. – „Az erőteljes tudományellenes nézetek fenntartásához valahogy szükség is van a tudatlanságra.”

Fernbach és mások az egyesült államokbeli, francia és német nagyközönségből kiválasztott, reprezentatív populációmintákkal kitöltetett közvélemény-kutatások eredményét vizsgálták. A résztvevőket a GM élelmiszerekhez való hozzáállásukról kérdezték, és ismertették velük, hogyan ítéljék meg a témával kapcsolatos ismereteiket. Ezután tudományos műveltségi tesztet kellett kitölteniük. A résztvevőknek többek között a következő állításokkal kellett megküzdeniük: „A közönséges paradicsomban nincsenek gének, míg a genetikailag módosított paradicsomban vannak” (hamis), és „Az oxigén, amelyet belélegzünk, növényekből származik” (igaz).

A több mint 2500 résztvevőtől begyűjtött eredményekből sajátos tendencia képe bontakozott ki. „Ezt látjuk: ahogy a résztvevők GM-ellenessége egyre szélsőségesebb, objektív tudásuk úgy csökken, de önértékelésük úgy lesz egyre pozitívabb” – mondta Fernbach. – „A szélsőségesek butábbak: ha az ember keveset tud, nehéz saját magánál felmérnie, hogy mennyit is tud” – tette hozzá.– „Úgy érzik, hogy értik a dolgokat, és ez aztán meggátolja, hogy felismerjék az igazságot. A szélsőségesség ebben a vonatkozásban egészen perverz tud lenni.”

Ez az eredmény a Dunning-Kruger effektust idézi fel, a szociálpszichológiának azt a megállapítását, hogy a butaság meggátolja a butákat a saját butaságuk felismerésében. Idevágó példa az a bankrabló, aki csodálkozott, hogy elkapták, miután citromlével bedörzsölte az arcát abban a hitben, hogy ezzel láthatatlanná válik a biztonsági kamerák számára.

Fernbach úgy gondolja, hogy a Nature Human Behaviour című újságban közölt eredményei fontos tanulságokkal szolgálhatnak a tudománnyal és a politikával kapcsolatos kommunikáció területén. A kommunikáció egyik régóta elismert, de a gyakorlat által kevéssé igazolt vélekedése az, hogy a tudományellenes hozzáállás leghatásosabb ellenszere a műveltség terjesztése, a jobb oktatás. „Kutatásaink azt mutatják, hogy valami még hiányzik az egyenletből” – mondta Fernbach. – „A szélsőségesek azt hiszik, hogy már értik a témát, ezért nem nagyon fogékonyak a továbbképzés iránt. Először azt kell elérni, hogy észrevegyék, mekkora lyukak tátonganak a tudásukban.”

Graham O’Dwyer, aki politikát oktat a Reading-i Egyetemen, és szakterülete az emberi ésszerűtlenség, lelkesen üdvözölte a tanulmányt. „Világos és meggyőző az érvelése, és a napjainkban látható tudatlanságon, túlzott önbizalmon és helytelen nézeteken keresztül további, tágabb problémakörökhöz is kapcsolódik.”

O’Dwyer szerint a Dunning-Kruger effektuson kívül még két másik kognitív torzítás is táplálhatja a Fernbach által megfigyelt tendenciát. Az első az „aktív információ-elkerülés”, amikor valaki elutasítja azokat az információkat, amelyek segítenének neki megérteni a világot, mert ütköznek már meglévő nézeteivel. A második a „visszafelé elsülés”, amely leírja, hogy az új információk elutasítása után hogyan ragaszkodnak az emberek egyre megrögzöttebben a régi álláspontjukhoz.

„Gyakran ezzel szokták magyarázni, hogy sok amerikai miért tagadja az evolúciót, és miért gondolja, hogy a védőoltás árt a gyermekeknek” – folytatta O’Dwyer. – „Szerepet játszik a globális felmelegedéssel kapcsolatos vitákban is, és nagyon megnehezíti a téves nézetek kiigazítását.”

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés