Tervezett növények: úton a bio-társadalom felé

Hírek, 2019-01-09 14:54:37

Az ásványi (fosszilis) tüzelőanyagokra alapozott gazdaság negatív hatásainak semlegesítéséhez a társadalomnak egy fenntartható biológiai folyamatokkal működtetett, poszt-fosszilis társadalom felé kell továbbfejlődnie. Egy ilyen társadalomban, amelyet „bio-társadalomnak” is nevezhetünk, minden felhasznált, szerves alapú anyagunk, így a rostanyagok, az élelmiszerek és a takarmányok elsődleges forrását a növények adják, üzemanyagaink azon hányadával együtt, amely elektromossággal nem váltható ki.

Fosszilis történelem

Az emberi civilizáció évszázadokon át virágzott kizárólag növényi energiaforrásokra támaszkodva: növényekből származott minden élelmiszer, építőanyag, ruházathoz való rostanyag, az állati fehérjék termelésére szolgáló takarmány és a házak fűtéséhez meg a főzéshez szükséges hő. A társadalom körülbelül a XIX. századig főleg a növényekre támaszkodott; ekkor a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása begyújtotta az ipari forradalmat. Bár az ásványi tüzelőanyagok szintén növényekből és más, biológiai eredetű anyagokból származnak, a szén, a gáz és az olaj széles körű felhasználása új gazdaság, a fosszilis gazdaság beköszöntét jelezte.


Image Text


Ettől kezdve az ásványi tüzelőanyagok váltak fő energiaforrásunkká, és a növények szerepe lecsökkent – elsődlegesen élelmiszer-, rostanyag- és takarmányforrásként hasznosultak. Az új gazdaság példátlan sikere növelte a társadalom jólétét, ami például jobb élelmiszer-ellátásban, fokozott higiéniában és előrehaladott orvosi ellátásban nyilvánult meg. Ezzel a fosszilis gazdaság lehetővé tette az emberi népesség folyamatos, exponenciális növekedését.

A lendületesen bővülő emberi népesség azonban egyre nagyobb nyomást gyakorol a Föld ökoszisztémájára. A források is kiapadóban vannak. A társadalom fosszilis üzemanyagoktól való függése következtében a légkörben veszélyes koncentrációt ért el a széndioxid, ami beindította a globális éghajlatváltozást. Ezzel egyidőben a növekvő élelmiszer- és takarmánykereslet széles körű erdőirtáshoz és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezetett, mivel a mezőgazdasági termelésnek egyre nagyobb területre van szüksége.

Bio-társadalom

Az ásványi tüzelőanyagokra alapozott gazdaság negatív hatásainak semlegesítéséhez a társadalomnak egy fenntartható biológiai folyamatokkal működtetett, poszt-fosszilis társadalom felé kell továbbfejlődnie. Egy ilyen társadalomban, amelyet „bio-társadalomnak” is nevezhetünk, minden felhasznált, szerves alapú anyagunk, így a rostanyagok, az élelmiszerek és a takarmányok elsődleges forrását újból a növények adják, üzemanyagaink azon hányadával együtt, amely elektromossággal nem váltható ki.


Image Text


A napenergia bőséges, tartós és globális szinten jól hozzáférhető, mivel a Földre döbbenetes mennyiségű, 162000 TW napenergia érkezik. Hogy ezt kellő megvilágításba helyezzük: az egy óra alatt beérkező napsugárzás az egész globális gazdaság egy évi teljes energiafogyasztásával egyenlő. A bio-társadalom előtt álló legfőbb kihívás ennek az energiának a befogása és tárolása lesz. A növények kritikus fontosságú szerepet játszanak ebben, hiszen a fotoszintézis révén évente 2,8 ZJ (2,8 x 1021 joule) napenergia alakul át és tárolódik kémiai energia formájában. E folyamat során a Föld légköréből 130 gigatonna széndioxid fixálódik.

A jelenlegi mezőgazdaság nem lesz képes az itt javasolt energia-felhasználási hatékonyságú modellhez szükséges mennyiségű növényi biomassza előállítására. Egyes globális termelési ágakban a mezőgazdasági termelés már elérte a maximumot, és nem növelhető tovább a Föld ökoszisztémájának visszafordíthatatlan károsítása nélkül. A fosszilis társadalomról a bio-társadalomra való globális átállás megkönnyítésére egyetlen lehetőségünk van, mégpedig a növényeink újratervezése. Csak ez teszi lehetővé hatalmasan megnövelt mennyiségű biomassza megtermelését a jelenleg megművelt földterületen. Ugyanakkor kétszeresére fog emelkedni a légkörből kivont széndioxid mennyisége.

Újratervezés

Növényeink újratervezése azt jelenti, hogy egyes növényi tulajdonságok, például a fotoszintetikus hatékonyság és a forrásfelhasználási hatékonyság optimalizálása révén kiváló fajtákat fejlesztünk ki. A növényi anyagoknak ez az új generációja fokozott termelést tesz majd lehetővé értékes források, például víz, nitrogén és foszfor csökkentett felhasználása mellett. A növények alapvető fontosságú részei az élelmiszertermelés körfolyamatának, ezért a takarmányként való hasznosításukat is optimalizálni kell az egészséges állattenyésztés fenntartása és az állati hulladéktermékekben található tápanyagok hatékonyabb felhasználása érdekében. Továbbá, ezzel párhuzamosan a növényi hulladékáramok ésszerű energiafelhasználása is bevehető a tervezési stratégiába és teljesen optimalizálható. Fontos, hogy a növények úgy legyenek tervezve, hogy meg tudjanak birkózni a globális éghajlatváltozás már küszöbön álló negatív hatásaival, például a magasabb hőmérséklettel, a szárazsággal és az ásványi és vízstresszel.


Image Text


Az ehhez szükséges növényi tulajdonságokat a természetes biológiai sokféleség kutatása és hasznosítása útján fogjuk megtalálni, és a kiváló allélokat jelenlegi elit fajtáinkba fogjuk bevinni akár modern növénynemesítő módszerek, akár fejlett molekuláris technológiák segítségével.

A jövő növényeinek tervezése és fejlesztése merész, lelkesítő és félelmes feladat. Ezek a növények igazi sorsfordítók lesznek, pozitív hatásuk lesz a társadalom minden szintjére, és kívánatos változásokat fognak okozni életmódunk minden elemében. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, el kell érnünk, hogy gyakorlatilag minden szektor és minden tudományág együttműködjön – a mezőgazdasági szektorban a gazdálkodók, a forgalmazók, a feldolgozók és a nemesítők; a szállítási szektorban a forgalmazók, a logisztikai szakértők, a szállítás és a raktározás; az energiaszektorban az energiaellátás és az energiafelhasználás; az egészségügyi szektorban az élelmiszerek minőségével, az élelmiszer-biztonsággal, az élelmezéssel és az egészséges étrenddel foglalkozó területek; a hulladékhasznosítás, a biogazdaság, és végül, de nem utolsósorban, az élelmiszer-kereskedelmi és fogyasztói szervezetek. Az európai mezőgazdasági kutatók tökéletesen alkalmasak lennének arra, hogy élére álljanak e kihívás megoldásának, és megszervezzék azoknak a növényeknek a tervezését, amelyekből a jövő élelmiszerei készülnek majd, egy forrásait hatékonyan hasznosító és az éghajlathoz rugalmasan alkalmazkodó élelmiszertermelési rendszerben.

Küldetésünk világos:
többféle célra felhasználható növényeket kell terveznünk, hogy szilárd alapra helyezhessük a következő évtizedek egészséges és fenntartható élelmiszerbiztonságát – a világ ezzel az óriási kihívással áll szemben, ezt kell megoldanunk.


Kapcsolat:
Dr. René Klein Lankhorst
rene.kleinlankhorst@wur.nl
+31 (0) 317 480 938 | +31(0) 6 104 115 75

Wageningen University & Research
Postbus 9101, 6711 HB Wageningen

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés