Rontásmentes tikmonyt* tessék!

Györgyey János
Hírek, 2018-11-26 04:00:23

Öröm és boldogság! A frissen leköszönt Fazekas Sándor agrárminiszter végleg megoldotta a magyar mezőgazdaság fő versenyképességi problémáját: még a választási kampány viharai közepette bejelentette, hogy népművészeti motívumokkal ékesített logóval fogják jelölni (1) NER-kompatibilis nemzeti büszkeségünk egyik pillérét, a GMO-mentességet. Ezentúl hozzáadott érték helyett a hozzáadott demagóg hazugsággal fogja tudni eladni emelt áron minden magyar kistermelő a magyar föld jó, kiváló, vagy épp silány terményét. Végre nem kell foglalkoznunk olyan „lényegtelen” és nehezen érthető fogalmakkal, mint a tápérték, a vitamintartalom, a károsanyag-tartalom, a frissesség stb. Egy dolog fog számítani: rajta legyen az árun az agresszíven térítő anti-GMO-vallás (állam által felkent) papjainak pöcsétje, a „GMO-mentes” jelölés.


Image Text


Matyómintás marketingmutyi

Pár éve megalapították a GMO-mentes Magyarországért Egyesületet (nemGMO), amely mindjárt stratégiai partnerséget kötött a kormánnyal.(2) Miként a rabbi igazolja, hogy valami kóser-e, az ortodox anti-GMO-hívők is eme matyó mintára hajazó logó alapján tudják majd kiválasztani, hogy a nagybecsű egyesület milyen étkünkre adta ki az igazolást, hogy valami mentes a géntechnológia pokoli kárhozatot okozó rontásától, a géemóságtól. Új agrárminiszterünk, a „migráncsszendviccsel” berobbant Nagy István pedig – annak ellenére, hogy elődjével ellentétben szakember, és tisztában van a génmódosítás és a precíziós nemesítés közti alapvető különbségekkel – szintén hitet tett amellett, hogy megvalósíttatja a boltokban a génkóser (azaz GMO-mentes), meg a nem garantáltan „mentes” élelmiszerek külön polcokon történő szegregációját.(3)

Egyszerű hittétel ez, amelyben a „bió” jelenti a mennyországot, a „GMO” pedig a poklot, a „GMO-mentes” pedig a kenetteljes földi valót, amivel nyílegyenesen tartunk a mennyország felé. Olyannyira, hogy ez a hárombetűs rövidítés pár évtizedes története során a közbeszédben már elvesztette eredeti jelentését, ami eredetileg „genetikailag módosított organizmus” lenne. Ma már csak egy zavaros hátterű szitokszó, megbélyegzés a legtöbb ember számára: valami rontás, gonoszság, amitől alantassá válik minden, amire rámondjuk, hogy GMO-s. Nem véletlen, hogy politikusaink rendszeresen beszélnek például GMO-s szójáról, ami szemantikai nonszensz, mivelhogy organizmusos organizmust jelent, de ez csak mellékes tünete az össznemzeti téveszmének. Ahogyan működik a gyűlöletkeltő összemosás a menekültek, a bevándorlók és a muszlim hit között, vagy működött a Rákosi-éra megbélyegző kampánya a kulákokkal szemben, az anti-GMO narratíva is sikeresen démonizált szinte mindent, ami a növényi géntechnológiához kapcsolódik, elrugaszkodva a konkrétumoktól, a hiteles tudományos eredményektől. Így kreálták a GMO-mentes világkép alternatív valóságát.

Gerjesztett ellenszenv

Mielőtt a nyájas olvasó a fejéhez vagy a szívéhez kap, és elkezd multibérencezni és „monsátán”-ügynöközni(4), hadd tegyem világossá: egyetlen biotechüzletben érdekelt cégtől sem kapok egy vasat sem a véleményemért. Egyszerűen csak növényi géntechnológiát használok már a múlt század vége óta, tizenéve hadakozom az ellen az érdekvezérelt néphülyítés ellen, ami ebben a témában folyik. Téveszmeoszlatással próbálkozom, szomorúan csekély sikerrel. Évről évre tapasztalom, hogyan üresedik ki a GMO-fogalom, miközben hozzáragad a kemofóbia, a multi- és globalizációellenesség, a konteózás, és a kezdetben csak tudáshiány miatt felszínes társadalmi vita hogyan válik a masszív áltudományos félelemkufárkodás offenzívájává a tudományos ismeretterjesztéssel szemben. Soha nem kértem senkitől, hogy szeresse a géntechnológiát vagy az így létrehozott génmódosított élőlényeket, mindenkinek szíve joga utálni és elutasítani ezeket. De ahhoz senkinek nincs joga, hogy valótlanságokat, áltudományos katyvaszt terjesszen róluk, és hasznot húzzon az így gerjesztett ellenszenvből.

Amikor felkérnek rá, hogy tartsak ismeretterjesztő előadást a növényi géntechnológiáról, a szervezők mindig azt szeretnék, mondjak el mindent, úgy általában, a GMO-król, gyakorlatilag a nulláról kezdjem. Tapasztalatból tudom, hogy ez teljesen fölösleges, több okból is. Akit nem érdekelnek a tudományos alapismeretek, annak 3-5 perc alatt kiüvegesedik a tekintete, elveszti a fonalat, és lecsúszik arra a szintre, hogy „akkor most a GMO jó vagy rossz?”, és ez a létező legrosszabb kérdés, ami a témában feltehető. Ugyanis az eljárás alapján – hisz a fogalom eredendően csak erre utal – nem lehet előre ítéletet alkotni, még az elbírálandó előnyök és vizsgálatra érdemes kockázatok köréről sem lehet semmit mondani. Csak a konkrét végeredményeket lehet elbírálni, legyen szó a sajtjaink készítéséhez használt tejoltó enzimet termelő mikrobákról(5) vagy a híres-hírhedt, egyébként már biotechmatuzsálemnek számító MON810-es molyrezisztens kukorica fajtakörről(6) vagy éppen a gyorsnövekedésű AquAdvantage lazacról(7). Ez a három példa „a” GMO-ra épp elég jól illusztrálja, hogy az égvilágon semmi közös nincs bennük azon túl, hogy olyan élőlények, amelyek létrehozásához a géntechnológia törvényben meghatározott eszközeit használták, tehát a törvény szerint GMO-k, de általánosságban értelmes és nagyközönséget érdeklő közös dolgot, tulajdonságot mondani róluk nem lehet.

Akit pedig érdekelnek a természettudományos alapok, annak még feleslegesebb bármit megmagyarázni. Kiváló forrásokat talál ma már könyvekben, a neten: az előállítási módszerekről, a történetükről, az elterjedt génnemesített növényfajtákról(8). Itt jegyzem meg, hogy a szigorú forráskritika ezen a területen nem csak azért nélkülözhetetlen, mert a neten nagyságrenddel több áltudományos mellébeszélés lelhető fel GMO-k ellen, mint értékes, tudományosan megalapozott ismertető, hanem azért is, mert a félrevezető kamuhírek terjesztésében és a félelemkufárkodásban a magyar kormány hivatalos oldala is élen jár(9).

Végül azért sem kezdek iskolás magyarázkodásba, mert napjainkra már kialakult a tudományos világ konszenzusa arról, hogy általános, géntechnológiából fakadó „GMO-veszély” nincs. A félelemkorbácsoló feltételezések olyan veszéllyel riogatnak, amiről 3-4 évtized tapasztalata megmutatta, hogy nem reális, vagy olyannal, ami nem köthető magukhoz a géntechnológiai beavatkozásokhoz. Ez utóbbiak (pl. idegen DNS szervezetbe jutása, fajok közötti génátvitel, nem várt genetikai átrendeződés stb.) több-kevesebb rendszerességgel egyébként is bekövetkeztek eddig is, be fognak ezután is, és az ilyen génmódosítás nem módosított semmit. Ezt a konszenzust akadémiák (lásd: EASAC 2013 és EASAC 2014, nagy súlyú tudományos szervezetek fogalmazták meg elemzéseikben(10), többnyire azzal együtt, hogy ideje túllépnünk az eljárás alapján való túlszabályozáson és pánikon. Ehelyett az egyes, konkrét, termesztésbe kerülő géntechnológiai fejlesztéseket kell értékelni az új tulajdonságok alapján, mérlegelni kell hatásaikat, és konkrét megfigyelésekre, vizsgálatokra kell(ene) hagyatkozni. Valós előnnyel, haszonnal szemben nem megengedhető a vélelmezett, feltételezett kockázatokat latolgatni a mérleg másik serpenyőjében.

Minden génnemesített génmódosított, de nem minden génmódosított génnemesített

A közbeszédben is érdemes volna különbséget tennünk a génmódosított (GM) és a génnemesített növények között. Az előbbibe minden GMO-nak minősülő növény beletartozik, az ismert, évtizedek óta termesztett, köztermesztésben lévő fajtáktól a különböző fejlesztési fázisban lévő próbálkozásokon át az utolsó, csakis alapkutatási célból létrehozott GMO-ig, amit a kutatóknak eszük ágában sincs kivinni a laboratóriumból. A nagyközönség csak a génnemesített növényekkel találkozhat: szántóföldön, takarmányként, élelmiszerként vagy ruhaneműként. Ugyanis ezek azok az elismert, köztermesztésbe került fajták, amelyeknek a létrehozása során GMO-minősítésre kötelező eljárást alkalmaztak valamikor, egyébként pedig olyan nemesítés során létrehozott, termesztett fajták, mint amelyeket a hagyományosnak tekintett nemesítés során is létrehoznak a növénynemesítők. Itt is kiütközik a GMO-król az általános beszéd problémája, hiszen az élelmiszer-biztonsági, gazdasági, környezetvédelmi, fenntarthatósági és jogi kérdésekkel csak a szűk kör, a génnemesített növények kapcsán érdemes foglalkozni. A GM növények messze túlnyomó többségének, amelyek csak a laborokban találhatók meg, nincs közük a növénytermesztéshez.

A másodfajú GMO

Először is szögezzük le: GM tehenet, disznót, csirkét soha nem neveltek a magyar állattenyésztésben, GMO-eredetű, -tartalmú hús, tej, tojás nincs és nem is volt forgalomban kis hazánkban, tehát a definíció szerint mindaz GMO-mentes belőlük, ami a boltjainkban kapható. A feldolgozott élelmiszer – felvágott, sajt, félkész- és készételek stb. –, amelybe növényi vagy mikrobiális eredetű GMO-összetevő is bekerülhet, már egy másik történet, de azokon meg vagy húsz éve kötelező jelölni így is, ha GM összetevőt tartalmaznak, tehát a fogyasztó szabad – bár érdemi információtól mentes – választása eddig is biztosítva volt.

De ha eleve minden tisztán állati eredetű élelmiszerünk GMO-mentes, akkor mégis mi a frászt jelölnek rajtuk? Lényegében semmit, csak kiszolgálják a GMO-ellenes hiedelemvilág fogyasztói igényeit, saját meghatározásuk szerint az „áttételes GMO-sosság” hiányát jelölik. Ezt az áttételes akármit hívom én másodfajú GMO-nak. Ahogy a másodfajú örökmozgókban is ügyesen, áttételesen el van dugva az energiamegmaradás törvényének megsértése, a másodfajú GMO-kban is úgy eldugták a GMO-ságot, hogy ne nagyon tűnjön fel: nem is azok. A jelölést kiadók ugyanis azt garantálják, hogy a tenyésztett állat nem fogyasztott GMO-t takarmányként – értelemszerűen leginkább GM szóját –, ettől lesz szerintük a boltban forgalmazott hús GMO-mentes. Ennél kifizetődőbb „minőségbiztosítást” elképzelni sem tudnék: pénzt lehet kérni az eljárásért, rövid pórázon lehet vele tartani a termelőket, hiszen a stempli birtokában jóval magasabb árat tudnak kérni egy nem is létező tulajdonságért.

Mindezt úgy, hogy a lebukás veszélye nulla, soha nem fog ugyanis kiderülni, hogy mégis evett a csirke vagy a malac GMO-t, mivelhogy nincs ember a földön, aki utólag meg tudná mondani például két tojásról, hogy melyiket tojta génnemesített szójával etetett tyúk, és melyiket a GMO-mentes szójával takarmányozott. Hosszú éveken át folytak kísérletek szerte a világban erre vonatkozóan, de semmilyen megbízható különbséget kimutatni nem tudtak. Az előfeltevésen, hogy esetleg elképzelhető különbség, nem is csodálkozom, hisz tapasztalatból tudjuk, hogy a takarmány minőségétől, összetételétől bizony erősen függ, hogy milyen lesz a jószág húsának, tejének, tojásának íze, színe és állaga, tehát bizonyosan vannak olyan anyagok, amelyek átkerülnek. De a GMO nem konkrét anyag, nem összetevője, pláne nem szennyezője a takarmánynak – ezért is hülyeség „GMO-s” növényekről beszélni, hisz a jelölés csak a fajta létrehozásának egy epizódjára utal –, értelemszerűen tehát átkerülni sem tud a jószágba. Ha két takarmánynövény összetételében nem hordoz olyan különbségeket, amelyek befolyásolnák a haszonállat fejlődését, húsának, tejének, tojásának összetételét, akkor természetes, hogy különbséget sem tudunk tenni köztük, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy két közeli rokon nem-GMO növényről van szó, vagy egy nem-GMO és egy GMO alkotta párról, amelyek szintén közeli rokonok.

Összességében ez a jelölés csak azt a hiedelmet használja ki, hogy a GMO valamiféle rossz, valami olyan szennyezés, fertőzés, ami továbbszennyezi az állatot, amelyik GMO-t kap takarmányként.

Kinek az érdeke?

A fentiekből kiviláglik, hogy a GMO-mentes jelölés klasszikus marketinglufi, amely extraprofitot termel annak, aki ügyesen meg tudja lovagolni. Hasznos lehet azoknak, akik a bio- (precízebben: „ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó”) minősítés feltételeinek nem tudnak vagy nem akarnak megfelelni. Az most mindegy is, hogy van-e értelmük a bioélelmiszereknek, vagy nincs, meg hogy milyen pozitív tévhitek keringenek körülöttük, de hogy divatjuk van, és sok pénztárca megnyílik rájuk, az biztos. Ezekhez képest kínálnak a GMO-mentes logóval felcicomázott holmik költségtakarékos, kompromisszumos alternatívát, hiszen az előállításuk alig más, több munkát, erőfeszítést nem igényelnek, mint a jelöletlenek, csak éppen vonzóbbak az agymosott piacon. „Sárkány ellen sárkányfű!”

Tény, hogy a jelölési rendszer segít fenntartani a status quót. Megerősíti a fejekben, hogy a GMO-ság „valami”, tulajdonság vagy szempont, amelyeknek alapján érdemes rangsorolni az élelmiszereinket. És feledtetni lehet a kevéssé tájékozott – vagy épp félretájékoztatott – fogyasztóval, hogy a GMO fogalma rég kiüresedett, és semmi olyasmit nem jelent, amit ő ma gondol róla.

A génszerkesztés és a félremagyarázás

Több évtizede próbálkoznak a molekuláris genetika művelői azokkal a technikákkal, amelyekkel meghatározott génekben, előre eltervezett mutációkat irányítottan hozhatnak létre, ez a biológiai alapkutatásban is alapvető fontosságú, de természetesen a gyógyászatban és a gyakorlati fejlesztésekben is hatalmas lehetőségeket nyit. Öt-hat éve robbant be a tudományos világba a CRISPR/Cas9 rendszer, amely a korábbi módszerekhez képest egyszerű, gyors és olcsó megoldást ad(11). Persze minden relatív, ettől még nem fog minden sufnilabor génszerkesztésben lubickolni, de most már egy szokásos felszereltségű és költségvetésű molekuláris biológiai laboratórium is megengedheti magának, hogy belátható időn belül génszerkesztett mutánsokat hozzon létre, legyen szó állatról, növényről vagy éppen mikrobáról.

Haszonnövények esetében az egyik legkézenfekvőbb génszerkesztési irányzat most olyan betegségrezisztens növények létrehozása, amelyekben a rokon vad fajokból már ismert, rezisztenciákat biztosító mutációkat alakítják ki, meggyorsítva és hatékonyabbá téve napjaink egyik fontos nemesítési irányzatát, a rezisztencianemesítést, aminek fontos szerepe van abban, hogy az agrárium környezetkárosító vegyszerhasználatát mérsékeljük, fenntarthatóságát javítsuk.

Nem meglepő, hogy a génszerkesztéssel kapcsolatban is azonnal fellángolt az átpolitizált vita, az anti-GMO-hit elszánt követői évek óta követelik, hogy a GMO-stigma kerüljön rá mindenre, amit génszerkesztéssel hoznak létre. Azzal érvelnek, hogy a génszerkesztéshez is kell idegen gént (DNS-t) bevinni, tehát ez is „csúnya, gonosz GMO”. Ezzel egyrészt ismételten beleesnénk abba a hibába, hogy a módszer, az eljárás alapján kategorizálnánk, nem az eredmény alapján, másrészt ma már több olyan módszerünk is van, amelyekre ez az állítás egyszerűen nem igaz.

A mérvadó tudományos álláspontok éppen azt hangsúlyozzák, hogy ha génszerkesztéssel ugyanolyan mutációkat hozunk létre, mint amilyenek a természetben is létrejönnek, akkor ezeket az irányított mutánsokat a természetes mutánsokkal megegyezően kell kezelni, azaz a GMO-kra érvényes korlátozások nem vonatkozhatnak rájuk. (Természetesen, ha a génszerkesztéssel GMO-kat hozunk létre – hisz azokat is lehet – azaz a természetben elő nem forduló módon változtatjuk meg a génállományt, pl. új, addig idegen DNS-szakaszokat juttatunk be, az már más eset, akkor a GMO-kra vonatkozó korlátozásokat értelemszerűen alkalmaznunk kell.) Erről már a Magyar Tudományos Akadémia is adott ki állásfoglalást(12), az első génszerkesztett termények már meg is kapták a termesztési engedélyt. Sajnos az Európai Unió meglehetősen nehézkes és politikai nyomásgyakorlásnak erősen kitett döntési rendszere a kérdést egy bírósági döntésre várva felfüggesztette, pedig ha az unió nem tesz mást, mint komolyan veszi saját, GMO-kra alkotott definícióját, abból logikusan következik, hogy az egyszerű irányított, génszerkesztett mutánsok nem tartoznak a GMO kategóriájába.

Ha az anti-GMO-hit koncepciója nyerne teret az EU-ban, és a génszerkesztett mutáns növények bekerülnének a nagy GMO-gettóba, miközben a véletlen mutánsok nem tartoznak oda, annak még egy, nagyon nem kívánatos következménye is lenne. Egyes génszerkesztett növényekre is ráfoghatnák, hogy csak egyszerű, véletlen mutánsok, hisz a növény legalaposabb genetikai elemzésével sem lehetne eldönteni bizonyossággal, hogy irányított vagy véletlen mutánsról van szó, és ezzel a precíziós nemesítést egyfajta illegalitásba kényszerítenék.

Mark Lynas üzenete

A GMO-ellenesség mintegy két évtizedes múltra tekint vissza. Az első GM növényeket az 1980-as évek közepén hozták létre kutatási célból a növényi géntechnológusok, és a lehetőségre azonnal rámozdultak a gyakorlati fejlesztők is. A 90-es évek második felére a legnagyobb cégek már szabadalmakkal körülbástyázott, köztermesztésre fejlesztett génnemesített fajták vetőmagjait árulták. Lelkesedéssel és gyanakvással vegyesen fogadták az emberek, és e két érzelmi viszonyulás szerint polarizálódott a közbeszéd, ekkor alakultak ki a szekértáborok. A GMO-ellenes szekértábor prominens alakja és a Greenpeace ismert aktivistája volt Mark Lynas még egy évtizeddel ezelőtt is, majd elhatározta, hogy a tudományos alapokat megértve ír leleplező tanulmányokat a „rossz GMO-ról”. Ennek az lett a vége, hogy 2013 januárjában egy nagy előadásban jelentette be pálfordulását, mert megértette, hogy a környezetvédő mozgalmak áltudományos legendákra építették GMO-ellenes narratívájukat, a GM növények létrehozása pedig sokkal több, mint az a leegyszerűsített kép, amit addig propagáltak(13).

I idén januárban ismét megszólalt egy oxfordi farmerkonferencián, arra kérve a „pro” és az „anti” oldal képviselőit, hogy vessenek véget az állóháborúnak. A kiinduláshoz ennek a hét pontnak az elfogadását javasolta:

  1. A környezetvédők elfogadják a GMO-k biztonságosságára vonatkozó tudományos eredményeket, a tudósoknak cserében el kell fogadniuk, hogy a tudományos innovációk alkalmazásának politikai vetülete is van.

  2. Feladjuk a GMO-kra vonatkozó nemzeti tilalmakat, és helyettük szigorú címkézéssel és teljes nyomon követhetőséget biztosítva lehetővé tesszük a fogyasztónak, hogy vásárlásaik során tájékozottan hozhassanak döntést.

  3. Mindannyian túltesszük magunkat a Monsanto-rögeszmén, de sokkal komolyabb erőfeszítésekbe kezdünk a kémiai taposómalomból való kiszállás megkezdésére és a gazdálkodás szilárd ökológiai alapokra helyezésére.

  4. Megegyezünk a génmódosítás közszférabeli és vállalatokon kívüli alkalmazásainak támogatásában, azokban az esetekben, ahol ezek nyilvánvalóan hozzá tudnak járulni a környezeti fenntarthatósághoz, és a közérdeket szolgálják.

  5. Támogatjuk a mezőgazdaságnak minden olyan formáját, amely a fenntarthatóság növelésére törekszik. Virágozzék száz virág!

  6. Felhagyunk a sértegetéssel. Különösen kerüljük a „tudományellenes” kifejezés használatát. A GMO-ellenes aktivisták nem ellenzik általánosságban a tudományos módszert, hanem egy konkrét technológiai újítást elleneznek.

  7. Nevezzük meg nyíltan a génmódosítással szembeni etikai kifogásokat, és eközben ismerjük fel, hogy mi az ára e technológia alkalmazásának, illetve nem alkalmazásának valóságos helyzetekben.

A pontok részletes kifejtését már magyar fordításban is olvashatják az érdeklődők(14). Nekem sem lesz könnyű betartanom a sokszor személyes sértegetésekbe és provokációkba forduló eddigi viták után, de megpróbálkozom vele.

Zárszó

Most, amikor a világ már belépett a poszt-GMO-korszakba, amikor már a génszerkesztés eredményei is megjelentek az állattenyésztésben és a növénytermesztésben, a klasszikus génnemesített növények pedig hétköznapi terményekként váltak az élelmiszer- és takarmánytermelés alapvető részévé, agrárvezetésünk még mindig olyan vehemenciával rakja fel újra és újra a lejárt lemezt, mintha a tudomány a Pusztai-botrány óta nem haladt volna semmit. Persze, ha jobban belegondolok, ez tökéletesen koherens a kormányzat egyéb törekvéseivel: amiben csak lehet, forduljunk vissza, nosztalgiázzunk, tekerjük vissza az idő kerekét. Ennek jegyében atomerőmű-építést erőltetnek, a szélerőmű-építést ellehetetlenítik, és különadót vezetnek be a napelemekre. A negyedik ipari forradalom tempójának felvétele helyett még mindig alulképzett alkalmazottakra alapozó összeszerelő telepekben gondolkodnak. Fenntartható, hatékony és környezetkímélő mezőgazdaság helyett pedig uniós pénzekkel felhizlalt klientúra-agráriumot tartanak fenn, sosem létezett parasztidillel átmázolva. Ennek, és csak ennek a megerősítését és bebetonozását szolgálja az egész „GMO-mentes” jelölési bohóckodás. Nem szolgálja sem a testi, sem a lelki egészségünket – ellentétben azzal, ahogy ezt kocsikenőcs-szilárdságú alaptörvényünk ígéri(15) –, csak azoknak az érdekeit, akik a GMO-cirkuszból is megpróbálnak hasznot húzni.


Megjelent: Mozgó Világ. 2018. 7-8. szám: 69-76.


Hivatkozások:

*Tikmony: jelentése tyúktojás, tájszó

  1. https://www.hirado.hu/tudomany-high-tech/zold/cikk/2018/04/20/a-gmo-mentes-vedjegy-allami-garancia-a-termekek-tisztasagara/

  2. Az egyesület (http://www.nemgmo.hu/) 2015-ben alakult meg (http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/megalakult-a-gmo-mentes-magyarorszagert-egyesulet és 2016-ban kötöttek „stratégiai megállapodást a kormánnyal (http://www.kormany.hu/download/6/96/b0000/FM-GMO-mentes%20Magyarorsz%C3%A1g%C3%A9rt%20Egyes%C3%BClet%20strat%20partners%C3%A9gi.pdf).

  3. Bár az új agrárminiszter – előremutatóan, a tudományos állásponttal összhangban – különbséget tesz a GMO-k és precíziós nemesítéssel létrehozott növények között (https://www.agrarszektor.hu/noveny/darazsfeszekbe-nyul-8211-nagy-istvan-szerint-az-uj-gentechnika-nem-gmo.10842.html), a GMO-tartalmú élelmiszereknél ragaszkodik a régi, „ortodox” állásponton alapuló elkülönítéshez (https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/kulon-polcokon-a-gmo-s-es-a-gmo-mentes-elelmiszerek.10894.html), mely a magyarázat szerint „segíteni” hivatott a fogyasztó szabad választását, de igazából a GMO-mentes kiemelését, illetve a GMO tartalmú megbélyegzését szolgálja.

  4. Nyelvi célzás a környezetvédelmi mozgalmak által legvitatottabb Monsanto amerikai mezőgazdasági-géntechnológiai vállalatra, amely elsőként vitte piacra genetikailag módosított szántóföldi növények vetőmagját és ma is piacvezető. (A Szerk.)

  5. Angol nyelvű összefoglaló a tejoltó enzim GM mikrobákkal való előállításáról: https://microbewiki.kenyon.edu/index.php/Microbial_production_of_recombinant_chymosin

  6. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) nyilvántartása a MON810-es kukoricáról: http://ec.europa.eu/food/dyna/gm_register/gm_register_auth.cfm?pr_id=11; Angol nyelvű ismertető a MON810-ről: http://www.vib.be/en/news/Documents/VIB_Dossier_MON810_ENG.pdf

  7. A Wikipédia összefoglalója az AquAdvantage gyors növekedésű lazacról: https://en.wikipedia.org/wiki/AquAdvantage_salmon

  8. Alapszintű ismeretterjesztő könyv a témában: Dudits D. Györgyey J.: Zöld GMO-k (https://akademiai.hu/1626/tudomany/biologia/zold_gmo_k ), 2013; Részletes történeti áttekintés: szerk. Fehér Attila: A növények molekuláris biológiájától a zöld biotechnológiáig, Akadémiai Kiadó, 2014, ISBN: 978-963-05-9537-7. Online források magyarul: Critical Biomass blog (http://criticalbiomass.blog.hu/search?searchterm=GMO&searchmode=OR&submit=Keres%C3%A9s ), ill. angolul: Genetic Literacy project (https://geneticliteracyproject.org/)

  9. Az agrárminisztérium honlapján ismertetik a génmódosított kék epret, mint extrém példát (http://www.gmoterkep.hu/), miközben az csak egy városi legenda, részben valós elemekből kreálva (https://www.superfoodly.com/blue-strawberry/).

  10. Például az EASAC, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó testületének 2013-as (https://easac.eu/publications/details/planting-the-future-opportunities-and-challenges-for-using-crop-genetic-improvement-technologies-fo/) és 2014-es (https://easac.eu/news/details/european-academies-inform-meps-on-gmo-legislation/) állásfoglalásai, vagy az amerikai NAS (National Academy of Sciences) 2016-os tanulmánya (http://nas-sites.org/ge-crops/category/report/).

  11. Általános CRISPR ismertető magyarul: https://hu.wikipedia.org/wiki/CRISPR, közérthető előadás erről: https://sciencemeetup.444.hu/2016/03/29/genomszerkesztes-a-crisprcas9-rendszerrel, és a Science folyóirat CRISPR-rel foglakozó cikkgyűjteménye: http://www.sciencemag.org/topic/crispr

  12. Az MTA állásfoglalása a génszerkesztésről: http://mta.hu/tudomany_hirei/precizios-gen-es-genomszerkesztes-az-elhetobb-vilagert-a-magyar-tudomanyos-akademia-allasfoglalasa-108320

  13. Mark Lynas pálfordulását megmagyarázó beszéde 2013-ban: http://www.marklynas.org/2013/01/lecture-to-oxford-farming-conference-3-january-2013/ és annak magyar fordítása: http://zoldbiotech.hu/cikk/126-2013-Janu-r-Febru-r.

  14. Mark Lynas idei beszéde: http://www.marklynas.org/2018/01/mark-lynas-speech-to-the-oxford-farming-conference-2018/ és annak magyar fordítása: http://zoldbiotech.hu/cikk/480-Mark-Lynas-besz-de-a-2018-vi-Oxfordi-Gazd-lkod-i-Konferenci-n.

  15. Alaptörvény XX. cikk: (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV)

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés