Hírlevél: 2018. VI. negyedév

Nemzetközi állásfoglalás a precíziós biotechnológia mezőgazdasági alkalmazásáról

Hírek, 2018. 11. 21.

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK, ARGENTÍNA, AUSZTRÁLIA, BRAZÍLIA, A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG, GUATEMALA, HONDURAS, KANADA, PARAGUAY ÉS URUGUAY KÖZLEMÉNYE


Felülvizsgált szöveg

Az alábbi, 2018. október 26-án kapott közleményt az Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dominikai Köztársaság, Guatemala, Honduras, Kanada, Paraguay és Uruguay küldöttségének kérésére körözzük.


Image Text


1. ÁTTEKINTÉS

1.1. A precíziós biotechnológiai módszerek összességükben a mezőgazdasági innováció kulcsfontosságú eszközei. E módszerek használata olyan termékekkel látja el a gazdákat, amelyek fokozzák a termelékenységet, miközben megőrzik a környezet fenntarthatóságát.

1.2. A globális környezeti kihívások, többek között a kártevők és a betegségek támadása, az élelmiszer-ellátás bizonytalanságai és a fogyasztói szokások változásai közepette a precíziós biotechnológia és a hozzá hasonló módszerek alapvető fontosságúvá váltak a biztonságos élelmiszer-termelés növeléséhez.

1.3. Ennek fényében 2018 áprilisában az Inter-American Institute for Cooperation on Agriculture (IICA) (Mezőgazdasági Együttműködés Amerika-közi Intézete) szervezte „Seminar on Genome Editing for Regulators” (Genomszerkesztési szeminárium szabályozási szakemberek számára) résztvevő országai a precíziós biotechnológia alkalmazásaival foglalkozó állásfoglalás-tervezetet készítettek.

1.4. Elsődleges célunk az erőfeszítések összehangolása e módszerek – amelyek között a génszerkesztés is szerepel – szabályozásának tudományos megalapozottsága és nemzetközi összehangolása érdekében.

1.5. A nemzetközi állásfoglalás végleges szövege nem kötelező érvényű az azt támogató országok számára, de megadja azokat az irányelveket, amelyeket követve megelőzhetők a szabályozási részaránytalanságok és az ebből fakadó esetleges kereskedelmi fennakadások.


Image Text


2. A „NEMZETKÖZI ÁLLÁSFOGLALÁS A PRECÍZIÓS BIOTECHNOLÓGIA MEZŐGAZDASÁGI ALKALMAZÁSÁRÓL” SZÖVEGE

2.1. A növekvő, virágzó civilizációkban a mezőgazdasági innováció alapvető szerepet játszott a terméshozamok és a termelékenység növelésében. A precíziós biotechnológiában megjelenő innováció, például a génszerkesztés, más nemesítési módszerekhez képest lényeges fejlődést ígér a kívánatos tulajdonságok mezőgazdasági szervezetekbe való bevitelének könnyebbé és pontosabbá tételében. A termelékenység növelése, a növényi és állati egészség javítása és a környezet fenntarthatósága érdekében a gazdálkodóknak folyamatosan újabb és újabb eszközöket kell bevetniük, emellett segítségre van szükségük a globális kihívások, így az éghajlatváltozás, a kártevők és betegségek támadása és az élelmiszer-ellátás biztonságát és biztonságosságát fenyegető hatások kivédésében, továbbá abban, hogy kielégíthessék a fogyasztók igényét egészségesebb, jobb minőségű, megfizethető élelmiszerekre. A kormánypolitikának továbbra is támogatnia kell az innovációt mind az állami szektorban, mind kis- és középvállalkozásoknál (KKV), és könnyítenie kell a mezőgazdasági termékek beléptetését akadályozó nem szándékos, szükségtelen korlátokat.

2.2. Egyes esetekben a precíziós biotechnológia, így például a génszerkesztés olyan szervezeteket hozhat létre, amelyek tulajdonságai hasonlók a hagyományos nemesítéssel létrehozható szervezetekéhez. Más esetekben a létrehozott szervezetek azokhoz hasonló tulajdonságokat hordozhatnak, mint amelyeket rekombináns DNS-technológiával ültettek más szervezetekbe. Mindkét esetben az ilyen termékek élelmiszerként vagy takarmányként való hasznosításának biztonságossága és környezetre gyakorolt hatása megfelelően vizsgálható a mezőgazdasági termékekre érvényes, meglévő szabályozási keretek között és a termék vagy szervezet tulajdonságain alapuló, létező biztonsági szabványok szerint.

2.3. A kormányok politikai tárgyalásokat folytatnak a szabályozási keretek és a szabályozás globális szintű összeférhetőségéről, hogy ösztönözzék a határokon átívelő kutatási együttműködéseket és megelőzzék az esetleges kereskedelmi fennakadásokat. A precíziós biotechnológiával nyert termékek eltérő nemzeti szabályozása nemcsak az engedélyezések nemzetközi szintű aszinkronitását eredményezheti, hanem aszimmetriát hozhat létre a szabályozási megközelítésben is, és ez olyan kereskedelmi problémákat okozhat, amelyek képesek gátolni az innovációt. Az alulírott kormányok felismerik, hogy a precíziós biotechnológia pozitív módon képes hozzájárulni a globális mezőgazdasághoz, hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy idejében felismerjük és minimálisra csökkentsük az eltérő szabályozási megközelítések által okozható kereskedelmi hatásokat, és elismerik a következőket:

  • A precíziós biotechnológia termékei kiemelkedően fontos szerepet képesek betölteni a mezőgazdasági termelés előtt álló kihívások kezelésében, többek között hozzá tudnak járulni az élelmiszerek és más mezőgazdasági termékek előállításának fenntartható módon való növeléséhez;
  • A precíziós biotechnológia rejtette lehetőségek teljes kiaknázásához különösen a KKV-k és az állami szektor kutatói részéről kutatási együttműködésekre, továbbá hasznos termékek piaci bevezetésének képességére van szükség;
  • Tekintettel a mezőgazdasági biotechnológia értékelésében alkalmazott megközelítések közötti, nemzetközi szintű különbségekre, a kormányoknak kellő figyelemmel kell eljárniuk annak érdekében, hogy a precíziós biotechnológia végtermékei és az egyéb előállítási módszerekkel kapott, hasonló végtermékek közötti önkényes és indokolatlan megkülönböztetés elkerülhető legyen;
  • Az emberek, állatok és növények egészségének védelmével összhangban lévő, tudományosan megalapozott és a kockázatokat figyelembe vevő megközelítések biztosítása érdekében kellő figyelmet kell fordítani a rendelkezésre álló tudományos és műszaki információkra a meglévő szabályozási keretek frissítésekor, vagy e kereteknek a precíziós biotechnológia termékeire való alkalmazásakor, valamint a meglévő szabályozási kereteken belül megengedett rugalmasság alkalmazásakor mezőgazdasági termékek esetében;
  • Az emberek, állatok, növények és a környezet biztonságának megőrzéséhez szükséges szabályozási megközelítéseknek a precíziós biotechnológiai módszerekkel előállított termékekre vonatkozólag tudomány- és kockázatalapúnak, átláthatónak, kiszámíthatónak, jól időzítettnek és a vonatkozó nemzetközi kereskedelmi kötelezettségekkel összehangoltnak kell lenniük;
  • Ahol csak lehet, a kormányoknak egymással együttműködve törekedniük kell arra, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a precíziós biotechnológia módszereivel nyert termékek szabályozási felügyeletéből eredő szükségtelen kereskedelmi akadályokat, és keresniük kell a lehetőségeket a szabályozás és a szakpolitikák összehangolására;
  • Ennek az együttműködésnek elő kell mozdítania a konstruktív párbeszédet a kereskedelmi partnerekkel és a mezőgazdaság szereplőivel a precíziós biotechnológiával kapcsolatos lehetséges kereskedelmi problémák témakörében, a nyílt és tisztességes kereskedelem támogatásának és a kutatás és innováció ösztönzésének érdekében;
  • A nyilvánosság tájékoztatására tett erőfeszítések képesek bizalmat teremteni a szabályozási kereteken belül, és javítani az elfogadhatóságát azoknak a jövőbeli mezőgazdasági innovációknak, amelyek a gazdákat fogják segíteni a globális kihívások kezelésében, hogy a XXI. században bőséges, biztonságos és megfizethető élelmiszerek, takarmányok, rostanyagok és energia termelése valósulhasson meg.

A cikk letöltése pdf formátumban.

MEG­HÍ­VÓ

Ag­rár­k­u­ta­tás és in­no­vá­c­ió
Mar­ton­vá­s­á­r­on

Ün­n­e­pi tu­do­má­nyos ül­és­re

Mar­ton­vá­s­ár,
Brunsz­vik Te­réz u. 2.
2019. no­vem­ber 25. 10:30 óra

A ju­bi­le­u­mi tu­do­má­nyos ül­és
ke­re­té­b­en Ba­lázs Er­vin
főigaz­ga­tó (ATK) be­mu­tat­ja
„A mar­ton­vá­s­á­ri ag­rár­k­u­ta­tá­s­ok he­te­dik év­ti­ze­de”
cí­mű ta­nul­mány­kö­t­et,

va­la­mint
Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
„A bő ter­més bio­ló­g­i­á­ja”
cí­mű köny­v­ét (Me­ző­gaz­da Ki­a­dó).

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés