Szendvicsezés helyett

Dudits Dénes
Hírek, 2018-09-24 21:19:51

A közvéleményt sokféle eszközzel lehet hatásosan manipulálni. Gyakori a tények meghamisítása, míg a félretájékoztatás szelídebb formája az, amikor egy mellékest vég nélkül sulykolunk, miközben fontos dolgokról mélyen hallgatunk. Ezt történt dr. Nagy István agrárminiszter-jelölt parlamenti meghallgatásával kapcsolatban is. Miközben egy véletlenül vagy akár elvárásból elhangzó mondat, ami összekapcsolja a migrációt, az eldobott szendvicset és az afrikai sertéspestis-fertőzési gócot, hatalmas visszhangot kap a médiában, addig a magyar mezőgazdaság jövőjét alapjaiban meghatározó miniszteri koncepciókra már nem jut figyelem. Pedig érdemes az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága előtt elhangzottakat mérlegelni, különösen keresve az új, előremutató elképzeléseket a korábbi első számú vezető, Fazekas Sándor agrárminiszter működéséhez képest.

Az agrárminiszter-jelölt szerint „középpontba kell helyezni a magyar mezőgazdaság versenyképességének növelését”, ennek a célnak az elérését „az ágazat kutatási és innovációs aktivitásának erősítésével és ösztönzésével” kívánja a jelölt támogatni. Több konkrét javaslatot is említ, természetesen nem mindegyik problémamentes. Egyértelmű, hogy a hazai agráriumnak is fel kell készülnie a globális élelmiszerigények jelentős növekedésére és a klímaváltozástól várható akár igen súlyos termésveszteségekre. Gondoljunk csak arra, hogy a tavalyi aszály több százmilliárdos kárt okozott gabonatábláinkon. A jelölt egy öntözési ügynökség létrehozásáról beszélt mint komplex tervről, hangsúlyozta az öntözőrendszerek kiépítésének szükségességét. Ez nyilvánvalóan a legfontosabb feltétel. Kiegészítésül: indokolt, hogy egy ilyen kezdeményezés foglalkozzon a gazdaságos vízhasznosítás agronómiai és növény-, valamint fajtahasználati feltételeivel is. Szükség lenne kiemelt nemesítési programokra, hogy a növények vízgazdálkodása jelentősen javuljon, legyenek aszálytűrő fajták.


Image Text


A mezőgazdaságot érintő legaktuálisabb innovációs irányzat a precíziós növénytermesztés és állattenyésztés. Ezek a technológiák az informatikát, a csúcs műszaki megoldásokat terjesztik el az agrárvilágban, és ezen túl igen jelentősen kímélhetik a környezetet. A meghallgatás természetesen nem kerülhette meg a GMO-témát. A levezető elnök, Font Sándor büszkeséggel állapította meg, hogy „a GMO-kérdésben úttörők vagyunk (...) nemcsak a növénytermesztésben akarunk GMO-mentesek lenni, hanem az állati takarmányozásban is”.

A géntechnológiával végzett nemesítés kiátkozása napjainkban már igencsak zavaró, hiszen nemcsak a kutatási és engedélyezési eredmények, hanem maga a közel 25 éves mezőgazdasági gyakorlat (2149 millió hektáron) igazolja, hogy a GM élő szervezetekkel kapcsolatos riogatás, félelemkeltés megalapozatlan.

Érdemes megszívlelni a környezetvédelmi aktivista Mark Lynas igen kemény szavait: „Európa GMO-ellenes álláspontja – globális szégyen, és annak kell látni, ami: a félretájékoztatásnak és a tömeghisztériának tett szégyenletes politikai engedménynek.” Ez történt és sajnos ez történik még most is Magyarországon, és bűn tőkét kovácsolni az emberek becsapásából. Természetesen átmenetileg lehet üzleti hasznot nyerni a „GMO-mentes” tej, tojás vagy bioetanol magasabb árából, de előbb vagy utóbb kiderül a szakmaiatlan csúsztatás. A tapasztalat is igazolja, hogy már régóta évenként 600 ezer tonna GM-szóját importálunk, és állatainkat ilyen takarmánnyal etetjük, minden bonyodalom nélkül, alacsonyabb költséggel. Az átpolitizált ideo­lógia alapján született a „Nemzeti Fehérjetakarmány Program”, amit a jelölt hivatalból kell hogy támogasson. Ha lefejtjük a GMO-ellenes mázat, akkor indokoltnak és szükségesnek kell tekintenünk a mai tudásbázison megvalósítandó fehérjeprogramot, ami nem új keletű kezdeményezés. 1975-ben jelent meg Kralovánszky U. Pál Fehérjeprobléma című áttekintése az akkori projektekről.

Dr. Nagy István mint agrármérnök kitapinthatóan érzi, hogy a GMO- zsákutcából ki kellene keveredni, és agrárkoncepciójában támaszkodni kíván a tudomány legújabb irányzataira. Részletesen kifejti a különbséget a GM-szervezet előállítása és a precíziós nemesítés között: „Amikor transzgenikus eljárásról beszélünk, azaz egy élőlényből származó genomot átviszünk egy másik élőlénybe, az génmódosítás, (...) amikor arról beszélünk, hogy mindaz a folyamat, amit végrehajtunk egy adott genomon belül, egy adott élőlényen belül, ami egyébként a természetben tíz-húsz-száz-százmillió év alatt végbemehetne, az nem génmódosítás, az nemesítés, növénynemesítés, hiszen a mutációkat elfogadjuk, nem is lenne sikeresebb a magyar növénynemesítés és az egész vetőmagiparunk, hogyha a mutációkat nem használtuk volna ki mindig is a növénynemesítésben”.

E mögött a szakmailag korrekt elemzés mögött a XXI. század egyik legnagyobb jelentőségű biológiai innovációja áll, amit genomszerkesztésnek neveztek el. Miért lehet a genomok, a gének szerkesztése a precíziós nemesítés módszere? Bármennyire sikeres a hagyományos nemesítés (például a keresztezés vagy a szelekció), a genetikai beavatkozások eredménye előre nem tervezhető, és a nemesítő a felszíni tulajdonságokat értékeli anélkül, hogy ismerné a háttérben működő géneket. A genomszerkesztési módszerek lehetővé teszik, hogy a teljes genom kétmilliárdnyi DNS-építő eleme közül egyet, irányított mutagenezissel változtassunk meg a kiválasztott célgénben. Bár a módszerek tökéletesítése érdekében döbbenetes intenzitású kutatás folyik (többek között Kínában), már az eddig megszületett eredmények is igen nagy jelentőségűek a mezőgazdaság szempontjából. Számos példa közül kiemelném a szárazságtűrő szóját, amit már bejelentettek az amerikai engedélyezési hivatalhoz (USDA). A hazai takarmányozás GMO-mentesítésének egyik nagy akadálya a szója vízhiány iránti érzékenysége. Több genomszerkesztési stratégia alapján is lehet javítani a szójatenyészanyagok vízhasznosítását. Remélhetőleg ilyen projekteket is támogat majd a „Nemzeti Fehérjetakarmány Program”.

A környezet kímélése szempontjából a betegségellenállóságot biztosító genomszerkesztési eredmények érdemelnek figyelmet. A vírusokkal nem fertőződő uborka, a lisztharmat-toleráns búza idehaza is a gazdák érdekeit szolgálhatná. Korábbi agrárminiszterünk nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy a magyar élelmiszerek mennyire egészségesek. Eljátszhatunk a gondolattal, hogy genomszerkesztéssel ezek körét miként lehetne bővíteni. Így ismert olyan célzottan előállított burgonyamutáns, amiben sütéskor a keletkező rákkeltő vegyület, az akrilamid mennyisége lényegesen kisebb, mint a hagyományos krumplikban. Olvashatunk közleményt csökkent gluténtartalmú búza előállításáról. Szép számban találunk az állattenyésztést érintő munkákat is. A korábban említett afrikai sertéspestis-fertőzéssel szembeni ellenállóság kialakításáról is jelent meg közlemény (Lillico et al. Sci Rep 2016; 6: 21645). A hazai kutatói kapacitások (például a Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ, NAIK) rendelkezésre állnak ilyen témák műveléséhez. Kiemelt figyelmet kapott a nagy hústömegű haszonállatok előállítása.

Az idézett precíziós nemesítési példák kezdetét jelenthetik egy új agrárium kibontakozásának, amelyben meg kell találni a hazai gazdálkodók szerepét, versenyképességük kritériumát, érdekeik érvényesíthetőségét.

A miniszterjelölt határozottan fogalmaz: „A magyar agrárgazdaság jövőjét közép- és hosszú távon is az Európai Unió keretei között kell elképzelni.” Ez azzal is jár, hogy a precíziós nemesítésből származó termékek szabályozásának mikéntjét is közös rendszerben fogják meghatározni. Sajnos bizonytalan helyzetet teremt, hogy az uniós direktíva megszületése késik. Közben az Amerikai Egyesült Államok hatóságai már döntöttek: a genomszerkesztéssel előállított tenyészanyagok nem tekintendők GMO-knak.

A bizonytalankodás közepette az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) javaslatot fogalmazott meg: „Arra kérjük az EU-szabályozás megfogalmazóit, hogy mondják ki: a genomszerkesztéssel létrehozott termékek, amennyiben nem tartalmaznak idegen fajból származó DNS-t, nem esnek a Genetikailag Módosított Szervezetekre (GMO-ra) vonatkozó szabályozás alá.” Hasonló szellemű nyilatkozatot tett közzé a Magyar Tudományos Akadémia. Dr. Nagy István agrárminiszter-jelölti meghallgatásán kifejtett véleménye arra enged következtetni, hogy a tárca leendő vezetője látja, miként biztosítható agráriumunk versenyképessége.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés