A tudósok genetikai módosítással ellenállóvá tették a sertést egy költséges betegséggel szemben

Hírek, 2018-08-17 10:15:14

Image Text

A PRRS vírussal szemben génszerkesztéssel ellenállóvá tett sertések. Fotó: Murdo Macleod, a Guardian számára


A tudósok genetikai módosítással immunissá tették a sertést a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben. Ez az előrelépés öt éven belül el tudná juttatni a génszerkesztési technológiát a kereskedelmi célú gazdaságokba.

Az Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetében végzett vizsgálat tanúsága szerint ezek a sertések teljesen immunisak voltak a sertés reprodukciós és légzőszervi szindrómával (PRRS) szemben. Ez a betegség az egész világon honos, és az általa okozott elhullás és termeléscsökkenés évente közel 1,5 milliárd fontjába kerül az európai sertéshús-ágazatnak. A PRRS-sel fertőzött sertések biztonságosan fogyaszthatók, de a vírus légzési problémákat okoz az állatoknak, kismalacok pusztulását és vemhes kocák vetélését okozhatja. Nincs ellene hatékony gyógymód, sem vakcina, és a Royal Veterinary College 2011-ben végzett vizsgálata szerint a kiterjedt biológiai biztonsági intézkedések ellenére az angliai sertések mintegy 30% -a fertőzött bármely adott időpontban, sőt a nagyszámú sertésnek otthont adó területeken a fertőzött sertések aránya még ennél is magasabb. A sertést a betegségre fogékonnyá tevő rövid DNS-szakasz eltávolítása után a vírusnak szándékosan kitett (fertőzött állatokkal hosszabb ideig együtt tartott) sertések a fertőzésnek semmilyen tünetét vagy nyomát nem mutatták.

„Ezt nevezzük teljes immunitásnak” – nyilatkozta Christine Tait-Burkard, a Roslin Intézet munkatársa, a Journal of Virology-ban megjelent cikk első szerzője. Amint elmondta, ez az előrelépés hatalmas állatjóléti és gazdasági előnyökkel járhat a gazdálkodás számára, de hozzátette, hogy „valószínűleg eltelik néhány év, mire PRRS-nek ellenálló sertések húsából készült sonkás szendvicset ehetünk”.


Image Text


A genetikailag módosított állatokat az Egyesült Királyságban és Európa-szerte kitiltották az élelmiszerláncból, de nem világos, hogy ezek a szabályok a génszerkesztett állatokra is vonatkoznának-e, mivel mind a technológia, mind a létrejövő genetikai változások mások, mint a „hagyományos” GMO-k esetében. Azt sem lehet még tudni, hogy a nagyközönség elfogadja-e a genetikailag szerkesztett hús ötletét.

A génszerkesztés eltér a régebbi genetikai módosítási technikáktól, amelyek során gyakran géneket vitte át egyik fajból a másikba. Ezzel ellentétben a génszerkesztés pontos molekuláris eszközöket használ rövid DNS-szakaszok eltávolítására, vagy a genetikai kód egyes „betűinek” módosítására, ezáltal hatékonyan felgyorsítva azokat a folyamatokat, amelyek lefolyásához a természetben sok-sok generációra lenne szükség.

A PRRS-rezisztens disznókat úgy állították elő, hogy a sertés DNS-éből egy kb. 450 bázispár hosszúságú szakaszt eltávolítottak, és ezáltal úgy alakították át a CD163 nevű receptort, amely a sertéssejtek külső oldalán helyezkedik el, hogy hiányozzék belőle az a pontosan meghatározott, apró szakasz, amelyhez a vírus kötődik. Ennek az az eredménye, hogy a vírus visszapattan a sejtről, ahelyett hogy bejutna és szaporodna. „Az így kapott sertés még mindig 100% -ban ... vagy 99,9999999%-ban sertés, nem pedig valami más, új állat, amelyiktől az embereknek félniük kellene”– mondta Tait-Burkard.

A kísérlet során az állatok semmi jelét nem mutatták annak, hogy a DNS-ükben bekövetkezett változásnak bármilyen egyéb hatása lenne az egészségükre, a termékenységükre vagy a jólétükre.

A munkát a Genus Pic (Pig Improvement Company) finanszírozta, amelynek kilenc törzskönyvezett tenyészállománya adja a világ kereskedelmi fogyasztásra nevelt sertéseinek mintegy 30% -át. A cég most további teszteket hajt végre, mielőtt a génszerkesztett fajta kereskedelmi forgalomba való bevezetését tervezné, legelőször az Egyesült Államokban.

Jonathan Lightner, a Genus tudományos vezetője így nyilatkozott: „Tudjuk, hogy a gazdálkodók lelkesednek az új fajta iránt, és ez azért van így, mert ők saját szemükkel látták, hogyan pusztít ez a betegség a gazdaságokban” – nyilatkozta Jonathan Lightner, a Genus tudományos vezetője. – „A [további] fejlesztést az Egyesült Államokban folytatjuk, mivel ott egyértelműbb a szabályozási keret, ... emellett úgy gondoljuk, hogy az EU-ban nehezebb lesz elfogadtatni a nyilvánossággal, mint Észak-Amerikában.”

Bár a vírus ellen jelenleg nincs kezelés, a fertőzés egyik hatása az immunrendszer gátlása, ami növeli a beteg állatoknál a másodlagos fertőzések kockázatát. Ezért a fertőzött gazdaságokban tipikusan antibiotikumokat alkalmaznak általános alapkezelésként. Georgina Crayford, az angol sertésszövetség (National Pig Association) vezető szakpolitikai tanácsadója elmondta, hogy a betegség iránti immunitás segíthetne a túlzott antibiotikum-használat csökkentésében a gazdaságokban. „Az elmúlt két évben felére csökkentettük az antibiotikum-használatot a sertésiparban, ami valóban fantasztikus eredmény, de a PRRS a jövőben meggátolhatja a további jelentős haladást” – mondta.


Image Text


A PRRS csak egyike annak a számos állatbetegségnek, amely ellen a tudósok génszerkesztéssel veszik fel a harcot. A PRRS-sel kapcsolatos munkától függetlenül a Roslin Intézet tudósai megpróbálnak génszerkesztéssel ellenállóképességet létrehozni az afrikai sertéspestis ellen. Ez egy rendkívül fertőző betegség, amely a balti államokon keresztül jelenleg tör be Európába. Mások a madárinfluenzára, az E. coli és a Campylobacter kórokozókra és különböző halbetegségekre összpontosítanak.

Darren Griffin, a Kenti Egyetem genetikaprofesszora elmondta: „Még időbe telik, amíg a hatásossági és biztonságossági tesztek megfelelő eredményt adnak, ... de ennek a munkának az eredménye bátorítást nyújt, és megfogható bizonyítékot szolgáltat ennek a megközelítésnek az életképességére. Általánosságban az embereket továbbra is aggasztja a génszerkesztés alkalmazása mindennapi élelmiszereinkben, de ezt jól megalapozott tanulmányokban közölt, konkrét bizonyítékokkal kell ellensúlyozni. A riogató címeknek, mint például „Frankenstein ételek”, nincs helyük ebben a vitában.”

Hannah Devlin, tudományos riporter 2018. június 20.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés