A kutatások szerint egy GM burgonyafajta újfajta módszerekkel történő termesztésekor a gombairtószerek alkalmazása akár 90%-kal csökkenthető

Hírek, 2018. 07. 14.

Image Text


A Teagasc (Írország mezőgazdasági és élelmiszerfejlesztési hatósága) befejezte szabadföldi kísérletét, amelyben egy GM burgonyafajta környezeti és mezőgazdasági hatásait vizsgálták. Ez a burgonyafajta ellenáll a Phytophthora infestans gombafaj okozta burgonyavésznek.  A burgonyavész igen gyorsan képes elpusztítani a burgonyanövényeket, ezért a gazdáknak szinte hetenként gombairtószerrel kell permetezniük a földjeiket. A Teagasc-nál végzett kutatás eredménye azt mutatja, hogy a ciszgenikus, burgonyavésznek ellenálló burgonyafajta és a fejlett integrált termesztési rendszerek együttes alkalmazása több mint 95 százalékkal képes csökkenteni a burgonyatermesztés környezeti hatását.

 Az AMIGA EU-projekt részként, a Wageningeni Egyetemmel kollaborációban végzett kutatás során különféle kérdéseket, például a betegségek elleni védekezés hatékonyságát és a környezeti hatás alakulását vizsgálták egy fogékony (Désirée) és két különböző ellenálló burgonyafajta, a hagyományos módszerekkel kifejlesztett Sarpo Mira, valamint a Désirée egy ciszgenikus, ellenálló változata bevonásával, amelybe a vad burgonyából ültettek be egy gént ciszgenezis segítségével. A ciszgenezis már három év alatt lehetővé teszi új tulajdonság(ok) bevitelét már meglévő burgonyafajtákba, szemben a jelenleg használatos burgonyanemesítő programokkal, amelyekkel legalább tizenkét évig tart egy-egy új fajta kifejlesztése.

A hároméves szabadföldi kísérlet kiértékelésének eredményeit – független szakmai elbírálás után – az European Journal of Agronomy és a BMC Ecology tudományos folyóiratokban közölték.


Image Text


A Hollandiában és Írországban végzett kutatás végső eredménye szerint a burgonyavésszel szemben örökletes rezisztenciával rendelkező fajtákat alkalmazó integrált termelési stratégiák 80‑90 százalékkal képesek csökkenteni az átlagos gombairtószer-használatot anélkül, hogy akár a növényvédelem hatékonysága, akár a hozam veszélybe kerülne. Ez tartósabb növényvédelmi megoldásokra nyújt választási lehetőséget a gazdák számára, egyúttal pedig jelentősen csökkenti a burgonyatermesztés környezeti lábnyomát.

A cikk letöltése pdf formátumban.

MEG­HÍ­VÓ

Ag­rár­k­u­ta­tás és in­no­vá­c­ió
Mar­ton­vá­s­á­r­on

Ün­n­e­pi tu­do­má­nyos ül­és­re

Mar­ton­vá­s­ár,
Brunsz­vik Te­réz u. 2.
2019. no­vem­ber 25. 10:30 óra

A ju­bi­le­u­mi tu­do­má­nyos ül­és
ke­re­té­b­en Ba­lázs Er­vin
főigaz­ga­tó (ATK) be­mu­tat­ja
„A mar­ton­vá­s­á­ri ag­rár­k­u­ta­tá­s­ok he­te­dik év­ti­ze­de”
cí­mű ta­nul­mány­kö­t­et,

va­la­mint
Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
„A bő ter­més bio­ló­g­i­á­ja”
cí­mű köny­v­ét (Me­ző­gaz­da Ki­a­dó).

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés