Utánanéztünk: miért is nincs semmi értelme a kötelező GMO-etetési kísérleteknek?

The Parliament Magazine
Hírek, 2018-07-14 13:22:03

Ideje utánanézni és felismerni, hogy a modern növénynemesítő módszerek termékei, közöttük a GM növények valóban hasznot hozhatnak, írja Julian Little.


Image Text

Julian Little | Fénykép: Europabio


A kozmetikumok állatokon való kipróbálása Európában nem divatos, különösen, ha olyan fogyasztási cikkekről van szó, mint például a rúzs, a szemhéjpúder vagy az arckrém. Ez nem illik Európához, mint az állatjólét első számú védelmezőjéhez, és ez így van jól. Ezért történt, hogy 2013-ban az EU betiltotta a kozmetikai célú állatkísérleteket, ebben a hónapban pedig az Európai Parlament ezek egyetemes betiltására hívott fel. Jó látni, hogy Európa jó irányba halad. Az állatok szükségtelen szenvedésének befejezéséért folyó küzdelem természetesen messze túlnyúlik a kozmetikán és egy sor különféle területre vezet, úgyhogy nézzünk ebbe bele egy kicsit.

Európában sokféle más anyaggal végeznek állatkísérleteket, a vegyszerektől kezdve a gyógyszerekig; néha azért, mert a termékek biztonságosságának értékelésére nincs, vagy kevés más módszer áll rendelkezésre, de néha mindenféle indokolható ok nélkül is. Sajnos az utóbbi eset áll fenn a GMO-k esetében Európában, ahol a kötelező, hosszú távú etetési kísérleteket nem csak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ítélte szükségtelennek, hanem három egymástól független, EU által finanszírozott projekt is, amelyekben számos tudós vizsgálta részletesen ezt a problémakört. Az elmúlt néhány évben csak erre a három projektre több mint 11 millió eurót költöttek el az európai adófizetők pénzéből. A 2018. áprilisában közölt eredmények megint csak azt mutatták, hogy a hosszú távú etetési kísérletek semmit sem tesznek hozzá a biztonságossági vizsgálathoz.


Image Text


De ki tesz valamit ebben az ügyben? Úgy tűnik, hogy senki. Ha GM növényekről van szó, a politikusok egyre azt mantrázzák, hogy érdemes megvizsgálni, mert ki tudja. Hogyhogy ki tudja? Európa évente több mint 30 millió tonna GM szójababot importál a haszonállatok takarmányozására, ami körülbelül megfelel az EU-ban élő összes ember testsúlyának. Valójában évente több millió haszonállat eszik GM növényeket már majdnem húsz éve. Ám annak ellenére, hogy a GM növények több mint egy nemzedéknyi idő eltelte óta biztonságosan kereskedelmi forgalomba kerültek szerte a világon, és több mint három trillió étkezés zajlott le bizonyított ártalom nélkül, a GMO-k továbbra is vita tárgyát képezik, különösen Európában. Lehet, hogy egyéb, széles körben fogyasztott, nem GM termékek – a kávé jut elsőnek az ember eszébe – egy ilyen „kivizsgálás” után nem is kapnának forgalomba hozatali engedélyt. Világos, hogy társadalmi és egyéni döntéseinkben nem eléggé követjük a tudomány eredményeit (hogy az etikai megfontolásokról már ne is beszéljünk).

“Ebben az egészben az az ironikus, hogy a GM növények nemcsak táplálni tudták már eddig is az EU haszonállatainak nagyrészét, amelyekre feltétlenül szükségünk van egy sor élelmiszertermék előállításához, hanem közvetlenül is felhasználhatók lennének húsmentes táplálékforrásként mind vegetáriánusok, mind húsimádók számára”

Ebben az egészben az az ironikus, hogy a GM növények nemcsak táplálni tudták már eddig is az EU haszonállatainak nagyrészét, amelyekre feltétlenül szükségünk van egy sor élelmiszertermék előállításához, hanem közvetlenül is felhasználhatók lennének húsmentes táplálékforrásként mind vegetáriánusok, mind húsimádók számára.

A szárazságtűrő cukornádtól a kártevőknek ellenálló spárgáig, a nem barnuló almától a sütés közben kevés akrilamidot produkáló burgonyáig, a GM növények már most hozzájárulnak az élelmiszerek tápértékének növeléséhez, biztonságosságuk fokozásához és a hulladék mennyiségének csökkentéséhez a világ más részein. Felhasználják őket egészségesebb olaj, kevesebb rákkeltő gombatoxint tartalmazó kukorica előállításához, és segítségükkel új, növényi alapú takarmányfehérjék előállítására is mód nyílik az akvakultúrás állattenyésztés számára, csökkentve ezzel az óceánok túlhalászását. A termelés hatékonyságának fokozásán keresztül képesek lehetnek hozzájárulni az emberi tevékenység környezeti hatásának csökkentéséhez, a brazíliai esőerdőktől a kanadai síkságokig. A felsorolás még hosszan folytatható, mert egyre szélesebb körű alkalmazások válnak lehetségessé vagy szükségessé – betegségeket kell leküzdeni, például a banán fuzáriumos hervadását és a citrusfélék „zöldülését”, és meg kell védeni a hawaii papayát.


Image Text


Ironikus, hogy a fenti tények ellenére egyes csoportok úgy szereznek anyagi támogatást, hogy téves információkat terjesztenek a GMO-król, lehetőség szerint tudományosan érvénytelennek minősített közleményekre hivatkozva, vagy félelmet keltő képeket felmutatva. Ők tudják, hogyan lehet manipulálni és félreinformálni a nagyközönséget, akiknek ugyan fontosak a kozmetikumok, de talán nem annyira, mint a megfizethető élelmiszer, vagy az élelmiszerbiztonság. A GM növények esetében az állatkísérletek törvényi követelményét egy patkányokon végzett vizsgálatból írt ijesztgetős közlemény miatt vezették be, amelyet széles körben népszerűsítettek, mielőtt a szerzők visszavonták volna és minden reprezentatív tudományos intézmény és szabályozó hatóság egyetemesen elutasította volna.

„Ideje véget vetni az EU szükségtelen etetési állatkísérleteinek, csökkenteni az állatkísérletek számát azokon a területeken, ahol erre nincs általános szükség, és lehetővé tenni, hogy a GM növények szélesebb körű hasznot hozhassanak”

Vessünk véget a csinnadrattának, és kezdjünk megbízni a tudományban. Az egyéni aktivisták vég nélkül ismételgetett, megalapozatlan követelései mindenfajta GMO betiltása és még több etetési kísérlet iránt csak tovább emelik az élelmiszerárakat, közöttük azokét is, amelyeket az EU területén, az EU követelményeinek megfelelően gyártanak.

Ideje véget vetni az EU szükségtelen etetési állatkísérleteinek, csökkenteni az állatkísérletek számát azokon a területeken, ahol erre nincs általában szükség, és lehetővé tenni, hogy a GM növények szélesebb körű hasznot hozhassanak. Ideje elfogadni a növénynemesítési újítások minden formáját – a GM gyapottal készült sebészeti törlőktől és pamutpólóktól kezdve a GM alapanyagokat is tartalmazó vegetáriánus burgerekig és egyéb húsnélküli élelmiszerekig, mert ezek majdnem végtelen lehetőségeket nyitnak meg egy fenntarthatóbb és állatbarátabb társadalom megvalósítása felé.

A biotechnológia nagyobb általánosságban is végtelen lehetőségeket rejt a fenntarthatóbb és állatbarátabb társadalom létrejöttének elősegítésére: az állatkísérletek helyettesítésére szolgáló új, kémcsőben végezhető módszerek kidolgozásától a lombikban tenyésztett hús és a biotechnológiai úton gazdagabbá tett zöldségfélék kifejlesztéséig a biotechnológia mindenütt a fenntarthatóságért folyó küzdelem élvonalában van.


Image Text


Ideje a dolgok mélyére nézni és felismerni, hogy a modern növénynemesítő módszerek termékei, közöttük a GM növények valóban képesek előmozdítani azt a törekvésünket, hogy amikor eljön az evés ideje, biztonságos, jó minőségű és megfizethető élelmiszer kerüljön az asztalra, olyan, amilyenre mindenki vágyik.


A szerzőről

Julian Little jelenleg kommunikációs vezető a Bayer Crop Science cégnél (Egyesült Királyság). A Royal Society of Biology tagja, az Agrobiotechnológiai Tanács (Egyesült Királyság) elnökhelyettese, és az EuropaBio (Brüsszel) kommunikációs csoportjának elnöke.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés