Miért van szüksége az Európai Uniónak nemzeti GMO csatlakozási (opt-in) mechanizmusra?

Hírek, 2018-04-26 21:43:02

Nature Biotechnology 36(1): 18-19. (2018. január)


Levél a szerkesztőnek:

2017. március 27-én az Európai Unió (EU, Brüsszel) genetikailag módosított élelmiszerekkel, takarmányokkal és a környezeti kockázatokkal foglalkozó Fellebbviteli Bizottsága olyan törvénytervezetekről szavazott, amelyek tárgya három GM kukorica-esemény piacra vitelének engedélyezése volt, az EU területén való termesztés céljából (1. hivatkozás). A Fellebbviteli Bizottságban ismét nem sikerült minősített többséget elérniük sem az engedélyezésre, sem az elutasításra szavazóknak. A márciusi szavazás eredménye hasonló volt a 2001/18/EK Szabályozási Bizottság előző, 2017. január 27-i szavazásáéhoz (2. hivatkozás). Ez az eset az első volt a maga nemében amióta a GM növények termesztésére vonatkozó EU-törvény [2015/412 irányelv, az ún. „kívülmaradási (opt-out) irányelv”, 3. hivatkozás] módosítása 2015-ben hatályba lépett. A kívülmaradási irányelv megengedi a tagországoknak, hogy saját területükön korlátozzák vagy megtiltsák a GM növények termesztését „olyan nyomós indokok alapján, amelyek például a következőkhöz kapcsolódnak: a) környezetpolitikai célok; b) városi és vidéki területrendezés; c) földhasználat; d) társadalmi-gazdasági hatások; e) a GMO-k más termékekben való előfordulásának elkerülése a 26a. cikk sérelme nélkül; f) agrárpolitikai célok; g) közrend” (3. hivatkozás). Ezt a lehetőséget egyrészt annak elismeréseként vezették be, hogy a GM növények termesztése a biztonságosságon kívül egyéb bonyolult problémákat is felvet, amelyeket legjobb nemzeti szinten megoldani, másrészt pedig a GM növények EU-ban történő engedélyezésének a folyamatát is tökéletesíteni kívánták.

A 2017. január 27-i (4. hivatkozás) és március 27-i (5. hivatkozás) szavazás eredménye mégis azt mutatja, hogy a kívülmaradási irányelv nem javította az eljárást a várakozásnak megfelelően, továbbá, hogy sok (kb. 6–10) EU tagállam – a törvénnyel megegyezően – szívesebben választja bizonyos GM növények termesztésének engedélyezését, ha a kockázatbecslés eredménye kedvező.

A kívülmaradási irányelv kidolgozása 2009 óta van folyamatban, amikor 11 tagállam közös levélben sürgette az Európia Bizottságnál (EB, Brüsszel) egy olyan törvényjavaslat kidolgozását, amely mérlegelési jogkörrel ruházza fel a tagállamokat a GM növények termesztésére vonatkozó döntések meghozatalában (6. hivatkozás). Egyes érdekeltek (7. és 8. hivatkozás) arra számítottak, hogy a szabályozási infrastruktúra ilyen változása fel tudná oldani az EU-ban a GM növények engedélyezésében beállt patthelyzetet (9. hivatkozás). Annak ellenére azonban, hogy a kívülmaradási irányelvet már 17 ország és két autonóm régió alkalmazta (10. hivatkozás), nagyjából igaznak bizonyult Smart és mtsi. (9. hivatkozás) prognózisa, miszerint az országok többsége ezután is ugyanúgy fog szavazni, mint azelőtt, amint ezt a január 27-i és március 27-i szavazás is illusztrálja.

Ezért azt javasoljuk, hogy az EB dolgozzon ki új irányelvet, amely megengedi, hogy az egyes tagországok saját területükön engedélyezhessék az olyan GM növény termesztését, amelyről az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) ennek az irányelvnek vagy a 1829/2003/EK rendeletnek megfelelően kimutatta, hogy ugyanolyan biztonságos, mint az az organizmus, amelyből származik.

Ez a javaslat megőrizné az EFSA vezetésével történő, kollektív kockázatbecslési eljárást, amelynek az az előnye, hogy széleskörű tudományos ismereteket és szakértelmet tud mozgósítani, szélesebb körű pénzügyi és humán erőforrásokat vesz igénybe a specializált és mélyreható vizsgálatokhoz, továbbá megkönnyíti a több különböző forráshoz és állásponthoz való hozzáférést (11. hivatkozás). Az itt javasolt tervezet szerint tehát az EFSA pozitív nyilatkozata elengedhetetlen követelménye lenne a GM növények termesztése nemzeti szintű engedélyezésének.

Ez az ún. csatlakozási (opt-in) irányelv a jelenlegi szabályozási rendszer számos problémáját megoldaná. Először, jobban igazodna a szubszidiaritás elvéhez, mivel engedi a GM növények termesztésének akár az engedélyezését, akár a tiltását olyan országspecifikus érvek elismerése alapján, amelyek bizonyos körülmények között a GM növények termesztésének kedveznek. Másodszor, megkönnyítené a kockázat és haszon megfelelő mérlegelését egyes konkrét összefüggésekben (pl. egy olyan GM tulajdonság esetében, amelyet az EU egy bizonyos régiójában működő gazdálkodók szükségleteinek megfelelően fejlesztettek ki). Harmadszor, előmozdítaná a döntések következetességét, a vetőmag-forgalmazó vállalatok számára előreláthatóbb piaci helyzetet teremtene, és csökkentené a szabályozással összefüggő szükségtelen késéseket. Negyedszer, többé nem kényszerítené az EB-t olyan döntések meghozatalára, amelyek több tagállam akaratával ellentétesek. Végül pedig a javasolt csatlakozási (opt-in) mechanizmus elvenné az eljárás politikai élét. A kívülmaradási (opt-out) forgatókönyvtől eltérően azoknak az országoknak, ahol jelentős politikai ellenzéke van a GM növényeknek, nem lenne szükséges először kedvező döntést hozniuk (és kitenni magukat a tömegtájékoztatás támadásainak), mielőtt élhetnének a kívülmaradás jogával, hanem egyszerűen tartózkodhatnak a csatlakozástól.

Szerkesztő megjegyzése: szakmailag lektorált közlemény.


ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

A szerzők kijelentik, hogy nincs összeférhetetlenség.

Dennis Eriksson(1), Eugénia de Andrade(2), Borut Bohanec(3), Sevasti Chatzopolou(4), Roberto Defez(5), Nélida Leiva Eriksson(6), Piet van der Meer(7,8), Bernd van der Meulen(9), Anneli Ritala(10), László Sági(11), Joachim Schiemann(12), Tomasz Twardowski(13) & Tomáš Vaněk(14)

(1)Department of Plant Breeding, Swedish University of Agricultural Sciences, Alnarp, Svédország. (2)Research Unit for Agricultural and Forestry Systems and Plant Health, National Institute for Agricultural and Veterinarian Research, Oeiras, Portugália. (3)University of Ljubljana, Biotechnical Faculty, Ljubljana, Szlovénia. (4)Department of Social Sciences and Business, Roskilde School of Governance, Roskilde, Dánia. (5)IBBR, National Research Council, Naples, Olaszország. (6)Department of Pure and Applied Biochemistry, Lund University (LTH), Lund, Svédország. (7)Department of Plant Biotechnology and Bio-Informatics, Faculty of Sciences, and Department of European, Public and International Law, Faculty of Law, Ghent University, Belgium. (8)Faculty of Science and Bio-Engineering Sciences, Free University Brussels (VUB), Belgium. (9)Law & Governance Group, Wageningen University, Wageningen, Hollandia. (10)VTT Technical Research Centre of Finland Ltd., Espoo, Finnország. (11)Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences, Martonvásár, Magyarország. (12)Institute for Biosafety in Plant Biotechnology, Julius Kühn-Institut, Federal Research Centre forCultivated Plants, Quedlinburg, Németország. (13)Institute of Bioorganic Chemistry, Polish Academy of Sciences, Poznan, Lengyelország. (14)Laboratory of Plant Biotechnologies, Institute of Experimental Botany AS CR, Prague, Cseh Köztársaság.


Hivatkozások
1. EC Appeal Committee. Agenda 27 March 2017, Brussels sante.ddg2.g.5 (2017) 1349298 (accessed 27 November 2017).
2. Genetically Modified Food and Feed and Environmental Risk Committee. Summary report 27 January 2017, Brussels sante.ddg2.g.5 (2017) 637128 (accessed 27 November 2017).
3. EUR-Lex. EU Directive 2015/412 of the European Parliament and of the Council (accessed 27 November 2017).
4. AGRA FACTS No. 8 (2017) (accessed 27 November 2017).
5. Gore-Langton, L. FoodNavigator (27 March 2017).
6. Council of the EU. Genetically Modified Organisms – A Way Forward; Information from the Austrian delegation (23 June 2009).
7. European Plant Science Organisation (EPSO). GMO cultivation—national opt-out (EPO, Brussels, 26 February, 2015).
8. Anonymous. GMO (In)digest (30 March 2017).
9. Smart, R.D., Blum, M. & Wesseler, J. German J. Agric. Econ. 64, 244–262 (2015).
10. European Commission. EC restrictions of geographical scope of GMO applications/authorisations (accessed 27 November 2017).
11. Dobbs, M. J. Environ. Law 28, 245–273 (2016).

Az eredeti cikk megtekinthető:: Nature Biotechnology 36(1): 18-19.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés