A Cavendish banánfajta megmentése: egy kutatócsoport létrehozta a világ első, Panama-betegségnek ellenálló banánját

Hírek, 2018-03-08 23:37:21

A QUT kutatói olyan banánt fejlesztettek ki és neveltek, amely ellenáll egy talajjal terjedő gomba, a Fusarium trópusi 4. változata (TR4, más néven Panama-betegség) fertőzésének. Ebben a TR4-gyel súlyosan fertőzött talajban végzett, világelső GM szabadföldi kísérletben teljesen TR4-mentes maradt az egyik Cavendish vonal, amelybe vad banánból ültettek be egy gént, három másik vonal pedig erőteljes ellenállóképességet mutatott. Az eredmények nemrég jelentek meg a Nature Communications c. folyóiratban.


Image Text

Az RGA2-3 genetikailag módosított Cavendish banán az Ausztrália Északi területein végzett szabadföldi kísérletben. Fotó: QUT


A legfontosabb eredmények:

  • A Cavendish Grand Nain banánt az RGA2 gén bevitelével módosították, amely a Musa acuminata ssp. malaccensis elnevezésű, vadon élő délkelet-ázsiai banán-alfajból származott.

  • Az egyik módosított Cavendish vonal (RGA2-3) a három évig tartó kísérlet során végig TR4-mentes maradt.

  • Három másik, RGA2 bevitelével módosított vonal erőteljes ellenállóképességet mutatott: a növényeknek legfeljebb 20%-ánál jelentkeztek a betegség tünetei a kísérlet három éve során.

  • Ezzel szemben a kísérlet harmadik évének végére a kontroll banánnövények 67%–100%-a elpusztult vagy TR4-gyel fertőzötté vált, közöttük a Giant Cavendish TR4-toleránsnak mondott 218. változata is, amelyet szövettenyésztés útján fejlesztettek ki egy taiwani laboratóriumban.

  • Az RGA2 génnek a módosított banánnövényekben kimutatható aktivitása „szoros összefüggésben állt” a TR4-rezisztenciával.

  • Kiderült, hogy a Cavendish banán is természetes módon tartalmazza ezt az RGA2 gént, ám az nem nagyon aktív.

  • A jelenleg folyó kutatás célja annak felderítése, hogyan lehetne „bekapcsolni” a Cavendish banán RGA2 génjét, hogy a növények ellenállóvá váljanak.

A 2012 és 2015 között elvégzett szabadföldi kísérlet vezetője a nagy tekintélyű James Dale professzor volt, a QUT Trópusi Növények és Bioáruk Központjának munkatársa (Centre for Tropical Crops and Biocommodities). Maga a kísérlet egy kereskedelmi célú banánültetvényen folyt Humpty Doo közelében, az Északi területnek egy olyan részén, ahol korábban már előfordult a TR4. A kísérlet megkezdése előtt a földet alaposan újrafertőzték a betegséggel.

Dale professzor szerint eredményeik fontos lépést jelentenek az igen fertőzőképes TR4 által komolyan fenyegetett, 12 milliárd dolláros globális banánexport-üzletág védelme megoldásában. „Ezek nagyon izgalmas eredmények, mert azt jelentik, van egy használható megoldás ennek a betegségnek a megfékezésére” – nyilatkozta Dale professzor. – „Van egy olyan Cavendish banánunk, amelyik ellenálló ezzel a gombával szemben, és a dereguláció után termeszthető TR4-gyel fertőzött talajon.


Image Text

A QUT nagy tekintélyű professzora, James Dale a laboratóriumban, módosított Cavendish banánnövényekkel, amelyek egy hároméves kísérlet során ellenállónak bizonyultak a Fusarium gomba trópusi 4. változatával szemben.


„Nem állíthatjuk, hogy az eredeti, vad típusú diploid banánban az RGA2 gén felelős a gombarezisztenciáért, mert a módosított Cavendish banánban jelentősen fokoztuk a gén kifejeződési szintjét, amely meghaladja a génnek a vad banánban megfigyelhető aktivitását” – mondta. – „De megállapítottunk egy összefüggést, és kimutattuk, hogy az RGA2 gén természetes módon előfordul a Cavendish banánban is, csak nem nagyon aktív. Most megpróbálunk módot találni arra, hogy génszerkesztéssel bekapcsoljuk a Cavendish banánban lévő gént. Már el is indítottuk ezt a projektet. Nem könnyű feladat, mert ez az igen bonyolult eljárás négy-öt éves laboratóriumi munkát igényel. Ezzel párhuzamosan alaposan megvizsgáljuk a vad banán lehető legtöbb génjét, és további rezisztenciagéneket keresünk közöttük nemcsak a TR4, hanem más betegségek ellen is.

A szabadföldi kísérlet további fontos eredményei:

A Cavendish Grand Nain banánfajta kilenc, a nematódából származó Ced9 génnel transzformált vonalát is vizsgálták a szabadföldi kísérletben; ezek közül egy vonal három évet át TR4-mentes maradt.

A transzgenikus banánok és az egészséges kontroll Cavendish banán érett fürtjeinek mérete között nem volt különbség.


További információ: James Dale et al, Transgenic Cavendish bananas with resistance to Fusarium wilt tropical race 4, Nature Communications (2017). DOI: 10.1038/s41467-017-01670-6 

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés