Hírlevél: 2018 Január - Február

A CRISPR-módszerrel génszerkesztett növények rekordidő alatt piacra kerülnek, ha szabad utat kapnak

Hírek, 2018-03-08 23:11:12

Az USA mezőgazdasági minisztériuma (USDA) egyre világosabbá teszi, hogy a CRISPR–Cas9-módszerrel génszerkesztett növények szabályozás nélkül, szabadon termeszthetők és forgalmazhatók. A minisztérium zöld utat adott a több omega-3 zsírsavat tartalmazó sárgarepcének (Camelina sativa), később, októberben pedig úgy nyilatkozott, hogy a CRISPR-módszerrel fejlesztett szárazságtűrő szójafajta kívül esik a minisztériumi szabályozás hatáskörén. A minisztériumnak ez a megengedő hozzáállása évekkel és több tízmillió dollárral csökkenti egy-egy génmódosított növény piacra vitelének időtartamát, illetve költségét.


Image Text

Wildlife GmbH/Alamy Stock Photo
A sárgarepce – termesztett olajnövény, amelyből növényi olaj és állati takarmány készül.


Az elmúlt két évben legalább öt CRISPR-Cas9 módszerrel génszerkesztett organizmus kerülhette ki az USDA szabályozó rendszerét (1. táblázat), ezek közül kettő a génszerkesztett sárgarepce és az USDA kutató részlegében kifejlesztett szárazságtűrő szója. A CRISPR-Cas9 módszerrel barnulásmentesre szerkesztett csiperkegomba (Agaricus bisporus) volt az első ilyen élőlény, amely a minisztérium elé került: ez 2016. áprilisában kapott szabad utat (Nature 532:293, 2016). Az USDA szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy nem fogja szabályozás alá vonni a TALEN génszerkesztő módszerrel jobb tápértékűvé tett lucernafajtát.

Az USDA hozzáállása a génsebészethez az új növénymódosító módszerek megjelenésével változott meg. A régebbi módszerekkel módosított transzgenikus növényekkel ellentétben a CRISPR-Cas9 és az ahhoz hasonló új génszerkesztő módszerekkel módosított növények esetében nincs szükség az USDA ellenőrzésére, mert az e módszerekkel létrehozott növények nem tartalmaznak „növényi kártevőkből”, például vírusokból vagy baktériumokból származó DNS-t. Az ilyen DNS-szakaszok a korai növénymódosító módszerek, például az Agrobacterium-közvetítette transzformáció szükséges eszközei voltak, és amikor az USA kormánya az ezerkilencszáznyolcvanas és kilencvenes években megalkotta a genetikailag módosított haszonnövények szabályozásának kereteit, az ilyen DNS-szakaszok jelenléte megkövetelte a szabályozási eljárás alkalmazását.


Image Text


Azok a vállalatok, amelyek tudni szeretnék, hogy az általuk előállított génmódosított szervezetek az USDA hatáskörén kívül esnek-e, a minisztérium „Am I Regulated?” (Szabályozás alá esem-e?) csatornáján keresztül nyújthatják be kérdésüket. Az elmúlt hét év során az USDA legalább 57 ilyen kérdést kapott mind nagy, mind kis vállalkozásoktól és szervezetektől, a Bayer óriáscégtől kezdve a BioGlow startup vállalkozásig, és a legtöbb esetben zöld utat adott a cégeknek.

Az egyik ilyen cég a Calyxt, amelynél hat, TALEN módszerrel génszerkesztett növény fejlesztése van folyamatban. Egyik ezek közül egy magas olajsavtartalmú szójafajta, amelynek olaja hosszabb ideig eltartható, és sütési jellemzői feleslegessé teszik a részleges hidrogénezést (ez az eljárás telítetlen transz-zsírsavakat juttat az élelmiszerekbe). Ezt a tulajdonságot egyetlen nukleotid eltávolításával hozták létre, amivel leállították két zsírsavdeszaturáz gén, a FAD2 és a FAD3 működését. A cég szóvivője szerint 2018 második felében tervezik a termék bevezetését a kereskedelmi forgalomba.


Image Text


Miközben a CRISPR módszerrel génszerkesztett növények szabályozási útvonala egyre áramvonalasabbá válik, a szellemi tulajdonra vonatkozó licenszek helyzete továbbra is elég homályos. Egy nemrég nyélbeütött megállapodás segíthet a „küzdőtér” körülhatárolásában. A cambridge-i (Massachusetts) Broad Institute és a DuPont Pioneer, a Dow DuPont egyik részlege, amely kulcsfontosságú CRISPR szabadalmak birtokában van, októberben úgy nyilatkozott: megegyeztek, hogy a kérelmező cégeknek nem kizárólagos licenszet fognak adni, az egyetemek és nonprofit szervezetek számára pedig ingyenessé teszik a szellemi tulajdonhoz való hozzáférést.

Emily Walt, Nashville, Tennessee

Image Text

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés