Bálint gazda a GMO-ról

Hírek, 2018. 02. 08.

A sokunk által tisztelt kertész doyen, a 98 éves Bálint Gyuri bácsi, vagy ahogy a tévéből ismerik, Bálint gazda véleményét kérdezte meg a Blikk a szokatlan idei télről. Az előttünk álló problémák, kihívások kapcsán szólt pár szót a növényi géntechnológiáról alkotott véleményéről is. Közel egy évszázad élettapasztalatával és bölcsességével szólt, megszívlelendők szavai.


Image Text


Részlet a Blikk oldalán megjelent cikkből:

Naponta több órát internetezik, 400 ezren követik Gyuri bácsit a Facebookon. Ön is követi a híreket? Mit tart az ország legnagyobb problémájának?

Bálint gazda: Se tengerünk, se olajunk, se turistacsalogató magas hegyeink, se gyémántbányáink nincsenek, van viszont termőföldünk, mezőgazdasági múltunk, mégsem használjuk ki az ebben rejlő lehetőségeket. Az ötvenes évek óta egy politikai rendszer sem ismerte fel. Rákosiék a kollektivizálást és az iparosítást erőltették. Majd mire az állami gazdaságok elkezdtek óriási jövedelmet hozni, jött a rendszerváltás, és eltűntek. A vidéki emberek évtizedek alatt megszerezték, ami addig csak a városiak kiváltsága volt, a nyugdíjat, a fizetett szabadságot, orvosi ellátást, most pedig sok szép falusi házban két öregember ül a sparhelt mellett, nincs disznó, tehén, még baromfi sem.

A régen virágzó alföldi kisvárosok kiürültek, a fiatalok elmentek, sokan külföldre. Így nincs és nem lesz ott élet. De meg lehetne fordítani, ha hozzáértő emberek vennék kézbe a mezőgazdaság irányítását, akik például felismerik a háztáji gazdaságok jelentőségét. Vagy épp azt, hogy a géntechnológia nem ellenségünk, hanem olyan vívmány, ami előbbre viszi az emberiséget. De Magyarországon tilos génmódosított növényeket vetni, míg a szomszédos Romániában, Bulgáriában szabad, és ott 2-3 tonnával nagyobb termésátlagot hoz hektáronként a kukorica. Nem szabadna elvenni ezt a hozamot a magyar gazdáktól.

Sokan aggódnak a génmódosított élelmiszerekben rejlő veszélyek miatt. Bálint gazda: Százötven éve pedig még többen sértésnek vették és tagadták Darwin tanait. Másfél évszázad alatt elfogadták az emberek, hogy az élet sok millió év alatt kialakult folyamat. Remélem, a géntechnika elfogadása nem tart ennyi ideig, mert erre nincs annyi időnk, nem állíthatjuk meg a fejlődést. Most több mint 7 milliárd ember él a földön, 2050-re 10 milliárdan leszünk. Ezeknek a tömegeknek is enniük kell, de bolygónk nem lesz nagyobb. A géntechnikával többet és jobban termelhetünk. Az ember amúgy is olyan, hogy mindig jobbra törekszik. Az én ifjúságomban öröm volt, ha a karéj kenyérre jutott szalonna, hagyma. Ma már legyen sertéspástétom is! Közben pedig a borsodi falvakban sokfelé a gyerekek csak az iskolában kapnak meleg ételt. Nem lehet lemondani a géntechnikáról!

Pre­ci­si­on mu­t­a­ge­ne­sis for
in­no­va­ti­on in ag­ri­cul­tu­re
se­mi­nar se­ri­es I.


Bu­da­pest, Vil­lá­nyi str. 29-43.
Szent Ist­ván Uni­ver­sity
Bu­da Cam­pus
Bu­il­ding K, 1st flo­or, K2
lec­tu­re ro­om

26th March 2020, 15.00 (3 pm)


"The many fru­its of CRISP­Ring"
Dr. Sá­gi Lász­ló
Cent­re for ag­ri­cul­t­u­ral re­se­arch, Mar­ton­vá­s­ár

MEG­HÍ­VÓ

Ag­rár­k­u­ta­tás és in­no­vá­c­ió
Mar­ton­vá­s­á­r­on

Ün­n­e­pi tu­do­má­nyos ül­és­re

Mar­ton­vá­s­ár,
Brunsz­vik Te­réz u. 2.
2019. no­vem­ber 25. 10:30 óra

A ju­bi­le­u­mi tu­do­má­nyos ül­és
ke­re­té­b­en Ba­lázs Er­vin
főigaz­ga­tó (ATK) be­mu­tat­ja
„A mar­ton­vá­s­á­ri ag­rár­k­u­ta­tá­s­ok he­te­dik év­ti­ze­de”
cí­mű ta­nul­mány­kö­t­et,

va­la­mint
Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
„A bő ter­més bio­ló­g­i­á­ja”
cí­mű köny­v­ét (Me­ző­gaz­da Ki­a­dó).

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés