A GM növények globális hatásai 1996 és 2010 között – legújabb éves frissítés

A PG Economics sajtóközleménye, 2012. május 22.
Hírek, 2012-06-04 20:52:48

A PG Economics most jelentette be, hogy megjelent a GM növények globális gazdasági és környezeti hatásairól a legújabb éves jelentés (1996-2010).

Szakmailag lektorált folyóiratcikkek formájában a GM Crops Journal lapjain fog megjelenni – a környezeti hatásokkal foglalkozó cikk már letölthető a Landes bioscience weboldalról. A növényi biotechnológia globális értékének felmérésénél kritikus fontosságú, hogy a gazdasági hatásokat a farmgazdaságok szintjén is értékelni kell. Ez a cikk olyan korábbi vizsgálatok folytatása, amelyek négy fő haszonnövénynél, a szójánál, a kukoricánál, a gyapotnál és az olajrepcénél vizsgálták a hozamokra, a legfontosabb termelési költségekre, a farmgazdaság közvetlen jövedelmére, valamint a közvetett (nem pénzbeli) farmszintű jövedelemre gyakorolt hatást. A GM növények kereskedelmi forgalomba hozása továbbra is gyorsan halad előre; 2010-ben mind a GM növények bevezetése, mind azok hatása területén jelentős változások történtek.

Ez a frissített elemzés azt mutatja, hogy a farmgazdaságok szintjén jelentős nettó gazdasági haszon keletkezett, 2010-ben 14 milliárd USD, a 15 éves időszakra számítva pedig 78,4 milliárd USD (névleges értékek). A technológiával kapcsolatos nem pénzbeli haszonnak is pozitív hatása volt a bevezetésre (ez teszi ki az Egyesült Államokban az ország teljes közvetlen farmszintű jövedelme emelkedésének 22%-át). Emellett a GM növények jelentősen hozzájárulnak a négy fő termény globális termelési szintjének emeléséhez: a technológiának az 1990-es évek közepén történt bevezetése óta a globális szójatermeléshez 97,5 millió tonnával, a globális kukoricatermeléshez pedig 159 millió tonnával járultak hozzá.

Image Text

A gazdasági hatásokkal foglalkozó cikk, „The income and production effects of biotech crops globally: 1996-2010” (A GM növények globális hatása a jövedelemre és a termelésre: 1996-2010) szintén elérhető az interneten, de csak az év vége felé lesz letölthető, amikor megjelenik az október-novemberi kiadásban.

A sajtóközlemény részletei

A GM növények globális gazdasági és környezeti haszna tovább emelkedik. A növényi biotechnológia hatásairól szóló hetedik éves jelentés ismét olyan évet mutat be, amelyben ez a technológia jelentős gazdasági és környezeti hasznot hajtott a gazdálkodóknak és az állampolgároknak azokban az országokban, ahol bevezették.

„A jelentésben tárgyalt 15 éves időszak során a növényi biotechnológia minden évben jelentős gazdasági és termelési hasznot hozott, emelte a jövedelmeket és csökkentette a világszerte GM növényeket termesztő gazdák vállalta kockázatot”

– nyilatkozta Graham Brookes, a PG Economics igazgatója, a jelentés társszerzője. „A termesztésben részt vevő országokban a környezet hasznát látja annak, hogy a gazdák enyhébb növényvédő szereket használnak, vagy rovarrezisztens GM növények vetésével váltják ki a rovarirtó szerek használatát. A rovar- és féregirtó szerekkel történő permetezés visszaszorítása és a talajművelés nélküli mezőgazdaságra való áttérés emellett az üvegházigáz-kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul. E jótékony hatások többsége a fejlődő országokban jelentkezik.”

A tanulmány legfontosabb állításai következők:

• A nettó gazdasági haszon a farmgazdaságok szintjén 2010-ben 14 milliárd USD volt, ami hektáronként 100 USD átlagos jövedelemnövekedést jelent. A 15 éves időszakra számítva (1996-2010) a farmgazdaságok globális jövedelemnövekedése 78,4 milliárd USD volt;

• A gyapot- és kukoricatermesztésben használt rovarrezisztens (insect resistant, IR) technológia a farmgazdaságok jövedelmét leginkább emelő tényező volt minden évben, különösen a fejlődő országokban (nevezetesen a gyapottermesztésben Indiában és Kínában); a farmgazdaságoknak az IR gyapot és kukorica alkalmazásának köszönhető átlagos jövedelemnövekedése 2010-ben rendre 284 és 89 USD/ha volt;

• A farmgazdaságok teljes jövedelemnövekedésének 60%-a (46,8 milliárd USD) a kártevők és gyomok okozta károk csökkenésének és a feljavított genetikai háttérnek köszönhető, a többi pedig a termelési költségek csökkenésének. A hozamnövekedés háromnegyede az IR növények, a maradék pedig a herbicidtoleráns (HT) növények bevezetéséből származott;

• 2010-ben a farmgazdaságok többletjövedelmének nagy része (55%) a fejlődő országok gazdálkodóinál jelentkezett, akiknek 90%-a kis területű, forrásszegény farmokon dolgozik. Az 1996-tól 2010-ig terjedő időszakra összesítve, a haszon kb. 50–50%-a került a fejlődő és fejlett országok gazdálkodóihoz;

• A gazdák 2010-ben a technológia összegzett nyereségének 28%-át fizették ki a technológiához való hozzáférésért (összesen 19,3 milliárd USD-t, amelyben benne van a gazdaságok jövedelmének emelkedése (14 milliárd USD), plusz a technológia költsége, amely a vetőmagellátó láncokhoz kerül (5,3 milliárd USD));

• A fejlődő országok gazdái számára a technológiához való hozzáférés teljes költsége 2010-ben a technológia összegzett nyereségének 17%- ára, a fejlett országok gazdái számára pedig annak 37%-ára rúgott. A két költséghányad közötti különbség főként két okra vezethető vissza, egyrészt a szellemi tulajdonjog kevésbé következetes érvényesítésére a fejlődő országokban, másrészt a fejlődő országokban realizálódó, átlagosan magasabb szintű haszonra;

Image Text

• 1996 és 2010 között a növényi biotechnológiának a különféle termények termelésnöveléséhez való hozzájárulása a következő volt: 97,5 millió tonna szójabab, 159,4 millió tonna kukorica, 12,5 millió gyapotpihe és 6,1 millió tonna olajrepce;

• Ha a növényi biotechnológia eredményei nem álltak volna a technológiát 2010-ben alkalmazó 15,4 millió gazda rendelkezésére, a globális termelési szint 2010. évi szinten való fenntartásához további 5,1 millió hektár szójababot, 5,6 millió hektár kukoricát, 3 millió hektár gyapotot és 0,35 millió hektár olajrepcét kellett volna vetni. Az ehhez szükséges terület az Egyesült Államok szántóföldjeinek 8,6%-át, Brazíliáénak 23%-át és a 27 tagú EU gabonatermesztésre használt szántóterületének 25%-át teszi ki;

• A növényi biotechnológia hozzájárult a mezőgazdasági eredetű üvegházigáz-kibocsátás jelentős csökkentéséhez. Ez az üzemanyag-felhasználás csökkenésének és a GM növények termesztéséhez szükséges kevesebb talajművelés miatti fokozott talajbeli széndioxid-tárolásnak tudható be. Ez 2010-ben 19,4 milliárd kilogramm széndioxid kivonását jelenti a légkörből, vagy 8,6 millió autó kivonását a forgalomból egy évre;

• A növényi biotechnológia alkalmazása eredményeképp 1996 és 2010 között a kipermetezett rovarirtó szerek mennyisége 438 millió kilogrammal csökkent (-8,6%). Ez megfelel a 27 tagú EU szántóterületén másfél év alatt alkalmazott rovarirtó hatóanyagok teljes mennyiségének. A GM növényekkel bevetett területen a növényvédő- és rovarirtó szerek alkalmazásával kapcsolatos környezeti hatás ezáltal 17,9%-kal csökkent;

• A GM növények termesztésbe vonása jelentősen hozzájárul az olyan új növénytermesztési rendszerek kifejlesztéséhez, amelyek kevesebbrovarirtó szert használnak, csökkentik a rovarok és gyomok okozta kár miatti terméskiesés kockázatát, és növelik a hozamot mindenféle típusú gazdálkodó számára mind a fejlett, mind a fejlődő országokban.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés