A GMO-któl való elzárkózás nem egyszerűen tudományellenes, hanem egyenesen erkölcstelen!

Mitch Daniels
Hírek, 2018-01-31 14:02:54

Írta: Mitch Daniels. 2018. december 27.


Manapság zajló nemzeti vitáinkban számos tudományellenes állítás szerepel, de ezek közül egy sem annyira felháborító, mint a modern mezőgazdasági technológia elleni kampány. Ez közelebbről a genetikailag módosított élőlények (GMO-k) létrehozására szolgáló molekuláris módszerek használata ellen irányul. Itt nincsenek egymással hiteles ellentmondásban álló vizsgálatok, nem vitatkoznak számítógépes modellek érvényességéről, nem történik valamely ökoszisztéma rombolása, nem sérül az emberi egészség, még csak emésztési problémák sincsenek azt követően, hogy összességében eddig 2 milliárd hektáron termesztettek GM növényeket, és több billió adag GM-tartalmú étel is elfogyott. Ennek ellenére ez az összehangolt, bőségesen finanszírozott, fáradhatatlan és alaptalan kampány sok amerikait és európait vett rá arra, hogy kerülje a GM termékeket, és fizessen magas árat azokért a „nem-GM” élelmiszerekért, amelyek egyes esetekben kevésbé biztonságosak és kisebb tápértékűek. Hálát kell adni az égnek, hogy a múltban a fogkrémgyártók nem voltak ilyen könnyen megfélemlíthetők: a fogkrémes tubusokon a „Nem tartalmaz fluoridot” felírás állna, és mindenkinek sokkal több lyukas foga lenne.


Image Text

A Monsanto Creve Coeur-i kutatóintézetében (Missouri, USA) egy kosár szójabab van közszemlére téve
(Tom Gannam/Reuters)


Csak a gazdag társadalmak engedhetik meg maguknak, hogy ilyen ostobaságokkal foglalkozzanak! Ám ha babonaságaikat Földünk szegény és éhező népeire próbálják ráerőltetni, az megengedhető helyett már veszélyes, és a vita már nem tudományos, hanem erkölcsi síkon folyik.

Manapság sokszor hallani a „nagy kihívásokról”, az egyetemektől a parlamentig mindenütt. Nincs nagyobb kihívás annál, hogy mivel tápláljuk a Földünket néhány évtizeden belül benépesítő kilencmilliárd embert. Persze eredetileg úgy volt, hogy azok az emberek nem is fognak létezni: néhány évtizeddel ezelőtt a „szakértők” különféle díjakat nyertek, amikor arról prédikáltak, hogy „az emberiség táplálásáért folyó harcnak vége”, és azt jósolták: sok százmillióan fognak éhen halni, és ez ellen senki sem tehet semmit. (Kérdés: ha díjat érdemel, aki így beszél, mit kapnak a tudatlanok? Nem kellene visszafizetni a díjakat?) Azonban tömeges éhhalál és elnéptelenedés helyett az életszínvonal, az élelmiszerbiztonság, az anyagi jólét és a várható élettartam példátlan, robbanásszerű emelkedését láthattuk az azóta eltelt években. Az elért eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy Deng Xiaoping szabadon engedte a kapitalizmus szellemét Kínában, ám a Norman Borlaug növénypatológus, Orville Vogel búzanemesítő és társaik által véghezvitt Zöld Forradalom volt a legfontosabb, ez és a hajtóerejét adó modern növénytudomány mentette meg a legtöbb emberi életet és készítette elő a terepet a következő nagy kihívás leküzdéséhez.

A tudományos kutatásban őket követő tudósok ma újabb csodákat visznek véghez a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Ezek az újítások nemcsak a világon élő sok milliárd ember táplálását teszik lehetővé, hanem ezt sokkal fenntarthatóbb, környezetkímélőbb módon is teszik. És bár az új módszerek lenyűgözőek, végső soron mégis az évszázadok óta használatos, kevésbé fejlett módszerek kifinomult változatai.

Tekintve a tudomány emberbaráti jellegét, azt várhatnánk, hogy ezeket az életmentő, környezetkímélő technológiákat az erre illetékesek egyesült erővel, minél gyorsabban próbálják eljuttatni a szegényebb népekhez, akiknek ezekre nagy szükségük van. Ehelyett olyan követeléseket hallani, hogy a fejlődő országok mondjanak le azokról a termékekről, amelyek segítségével a leghamarabb csatlakozhatnának a világ jól táplált, tehetős részéhez. Egy volt zambiai elnök – hiszékeny ember – szavaival: „Inkább éhen halunk, mint hogy elfogadjunk valami mérgezőt.” Még Marie Antoinette se mondhatta volna jobban!

Nem arról van szó, hogy a tudományos közösség ne értené a probléma súlyosságát, vagy az ellenzők érvelésében fellelhető torzításokat. Ám túl sokan vannak, akik megtartják maguknak a tudományukat, vagy ha vitába szállnak, úgymond még az utcai verekedésben is betartják a boksz szabályait. Tartózkodásuk érthető, mivel ellenfelük, az agresszív, gyakran önérdektől hajtott GMO-ellenes lobbi nem törődik a tényekkel, és hamar személyeskedő támadásba lendül.

A tudósok azt mondhatják, hogy a tudomány előbb vagy utóbb diadalmaskodni fog. A kereskedők azzal igazolhatják hallgatásukat (vagy cinkosságukat), hogy nekik nem az a dolguk, hogy a vevőkkel vitatkozzanak. A szabályozás területén dolgozó bürokraták amiatt aggódnak, hogy bármilyen hiba esetén őket fogják elővenni, miközben senkit sem vonnak felelősségre azért, hogy a csodás újítások soha nem jutnak el a piacra.

Ideje új síkra helyezni ezt a vitát. Nem egyszerűen tudományellenes a viselkedése azoknak a gazdagoknak és jól tápláltaknak, akik megtagadják a modern technológia hasznát az afrikaiaktól, ázsiaiaktól és dél-amerikaiaktól, hanem kegyetlen, szívtelen és antihumánus! Az ilyen viselkedéssel erkölcsi alapon kellene szembeszállni, amit megértenek a hétköznapi polgárok is, még azok is, akikkel elhitették, hogy jobb a nem-GMO műzli.

Utazzon Ön is Afrikába a Purdue Egyetem által adományozott World Food Prize három legutóbbi nyertesével, és azt fogja látni, hogy ott nem a GMO-ellenes tiltakozók viszik a szót. Afrikában, ahol az előre jelzett népességnövekedés több mint fele várható, mind a fogyasztók, mint a gazdálkodók várva várják azokat az életmentő és életminőséget javító újdonságokat, amelyeket csak a modern tudomány képes megvalósítani. Erről lebeszélni őket, vagy egyszerűen meggátolni, hogy hozzáférjenek az újítások eredményéhez – nem egyszerűen tudományellenes, hanem rosszabb: egyenesen erkölcstelen!


Mitch Daniels, a Washington Post rovatvezetője a Purdue Egyetem elnöke és Indiana állam volt kormányzója.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés