Az írországi éhínséget okozó burgonyavész kórokozójának a modern technológia lesz a veszte

Hírek, 2017-12-09 16:07:04

Ragyogó siker a pusztító burgonyavésszel szemben ellenállóvá tett burgonya – erről számolnak be a Norwich Research Park kutatói, akiknek munkáját a BBSRC támogatja.

A Virág- és burgonyatermesztési kezdeményezéshez (Horticulture and Potato Initiative, HAPI) tartozó, Jonathan Jones professzor vezette kutatócsoport egy vad burgonyafaj burgonyavész-rezisztenciagénjét beültette a népszerű Maris Piper burgonyafajtába.

A burgonyavész az egész világon súlyos probléma. Jelentősen hozzájárult az 1840-es évek írországi éhínségéhez, a huszadik században pedig biológiai fegyverként való hasznosítását kezdték kutatni, mivel képes teljesen tönkretenni a termést.

„A Maris Piperrel végzett szabadföldi kísérlet kitűnően működött” – mondta Jones professzor. – „Az összes vonal ellenállónak bizonyult a burgonyavésszel szemben.”

A burgonyavész okozta terméskiesés ma is jelentős, és mivel a világnépesség nő és a táplálkozási igények egyre bonyolultabbak, gyorsabban kell haladni a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság megvalósítása érdekében.

„Rendelkezésünkre áll a technológia azoknak a problémáknak a megoldására, amelyek sok ember megélhetését befolyásolják” – folytatta Jones professzor. – „A növénybetegségek csökkentik a terméshozamot és növényvédő szerek alkalmazását teszik szükségessé, a mi szabadföldi kísérletünk viszont bizonyíték arra, hogy lehetséges a fenntarthatóbb mezőgazdaság.” A Maris Piperbe beültetett új burgonyavész-rezisztenciagén várhatóan fokozza a növény ellenállóképességét, és még arra is reményt ad, hogy termesztése során egyáltalán nem kell majd növényvédő szereket alkalmazni.

Az 1966-ban bevezetett Maris Pipert egy cambridge-i központú burgonyanemesítő program keretében hozták létre. Legfőbb előnye abban az időben a burgonya-fonálféreggel szembeni rezisztenciája volt. A Maris Piper manapság széles körben kapható az Egyesült Királyság bevásárlóközpontjaiban, jó univerzális fajtának tartják, és különösen alkalmas hasábburgonya és burgonyaszirom készítésére.

A norwich-i szabadföldi kísérletek tovább folytatódnak, és jövőre a kutatócsoport a burgonyagumó minőségét kedvezően befolyásoló genetikai tulajdonságokat kezdi vizsgálni. Ütésállóbb burgonyát szeretnének előállítani – ez a probléma jelenleg körülbelül 200 GBP kárt okoz hektáronként –, és szeretnék javítani az Egyesült Királyság burgonyatermésének minőségét és fenntarthatóságát.

A BBSRC-ről

A BBSRC világszínvonalú kutatásokat finanszíroz az élettudományok területén, az Egyesült Királyság nagyközönsége képviseletében. Célunk a gazdasági növekedés serkentése, a gazdagság előmozdítása, új munkahelyek létesítése és az életminőség javítása az Egyesült Királyságban és azon is túl.

A BBSRC-t a brit kormány alapította. 2016–17-ben 469 millió GBP-t fektettünk be világszínvonalú biológiai kutatások támogatásába. Kutatást és képzést finanszírozunk egyetemeken és kiemelt támogatású intézetekben. A BBSRC támogatta kutatás és kutatók segítenek a társadalom fontosabb problémáinak megoldásában, például az élelmiszerbiztonság, a zöld energia és az egészségesebb, hosszabb élet kérdéskörében. Befektetéseink az Egyesült Királyság gazdaságának fontos szektorait, például a gazdálkodást, az élelmiszeripart, az ipari biotechnológiát és a gyógyszergyártást támogatják.


Image Text

Ábra: A Sainsbury Laboratory üvegházában Jonathan Jones professzor és dr. Marina Pais megtekinti a burgonyavésznek ellenálló burgonynövényeket. Copyright: Steve Adams


Image Text

Ábra: A Sainsbury Laboratory-ban tesztelnek egy burgonyavésszel szemben ellenállónak tervezett, genetikailag módosított burgonyát. Copyright: Steve Adams


Image Text

Ábra: Jonathan Jones professzor jobb kezében egy termesztett burgonyát, bal kezében pedig annak a vad burgonyafajnak egy gumóját tartja, amelyből a kísérletben használt egyik rezisztenciagén származik. El van ragadtatva a szabadföldi kísérletek eredményétől. Copyright: Steve Adams

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés