Olasz gazdálkodó magányos harca a földrészünket elárasztó babona ellen

Mark Lynas
Hírek, 2017-12-09 15:48:08

Image Text

Giorgio Fidenato egy kukoricaföldön Illinois államban. Fénykép: Robert Hazen*


Egy észak-keleti olasz városban, Pordenonéban, ahol Velence és az Alpok lába között termékeny lapály húzódik, egy férfi magányos harcot vív a babonával. Giorgio Fidenato nem tipikus harcos. Kisgazdálkodó, kukoricát, paradicsomot és szóját termeszt azon a mindössze öthektáros szántóföldön, amelyet apjától örökölt. Ám Fidenato emellett harcos mozgalmár is. A helyi gazdálkodói szövetség elnökeként a fenntarthatóbb mezőgazdaságért és a rovar- és féregirtószer-használat csökkentéséért küzd, és ennek folytán nem sok jóval kecsegtető összeütközésbe került a környezetvédőkkel, sőt magával az olasz állammal is.

A kukorica fontos gazdasági növény ezen a vidéken. A helyi alapélelmiszer itt a kukoricalisztből készült polenta, nem pedig az ismertebb olasz „pasta”, amely durumbúzából készül.

Közép- és Dél-Európában a kukoricát gyakran károsítja a kukoricamoly, amely mind a növény szárát, mind a kukoricacsöveket megrágja. A rágás okozta sérülések megkönnyítik a Fusarium gomba fertőzését, és ennek nyomán mérgező fumonizin-vegyületek kerülnek a kukoricaszemekbe. Ezekről a toxinokról bebizonyosodott, hogy állatoknál egészségügyi problémákat, embereknél pedig torokrákot okoznak a világnak azokon a részein, ahol a fumonizin-szennyeződés súlyos probléma. Sajnos a fumonizin toxin előfordulásának az egyik, világviszonylatban is jelentős góca éppen az olaszországi Pordenone tartomány, ahol Fidenato kukoricát termeszt. Tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy egész Európában ezen a vidéken a legmagasabb a száj-, garat- és nyelőcsőrák halálozási rátája.

A fumonizin egészségügyi hatásainak csökkentése céljából az Európai Bizottság megállapította a vegyület maximális megengedhető szintjét a kukoricából készült élelmiszerekben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Fidenatóhoz hasonló gazdálkodóknak egész Olaszországban, Franciaországban és a szomszédos országokban erélyes rovarirtó szerek permetezésével kell védekezniük a kukoricamoly ellen.

Az Alliance for Science-nak adott interjúban Fidenato világossá tette, hogy mennyire idegenkedik a permetezéstől. „Nem szeretek permetezni, mert permetezés után két napig nem szabad a földre kimenni. Ráadásul a vadon élő állatvilág kipusztul: permetezés után nincsenek rovarok, de még nyulak sincsenek a földön.”

Fidenato tudta, hogy a permetezésnek van alternatívája: a Bt rovarölő fehérjét tartalmazó kukorica, amelyet Észak- és Dél-Amerikában évtizedek óta termesztenek, és amelynek a termesztését az Európai Unióban is engedélyezték 1998-ban. A MON810 elnevezésű, rovarrezisztens kukoricát Spanyolországban nagy területen – 2016-ban közel 130 000 hektáron –, Portugáliában, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban pedig kisebb területeken termesztik. Mivel azonban a rovarrezisztens kukorica GMO-nak (genetikailag módosított organizmusnak) van nyilvánítva, Európában nagyon problematikus a termesztése. Azokat a gazdálkodókat, akik megpróbálkoznak a termesztésével, hogy csökkenthessék a rovarirtószer-használatot, üldözik és még be is perelik; egyes nemzeti kormányok, például az olasz és a francia kormány pedig betiltotta a GM növények termesztését, hogy így próbálja korlátozni a gazdálkodók választását.

Fidenato sem kivétel. Amikor először kezdett MON810 kukoricát termeszteni, GMO-ellenes aktivisták hatoltak be a földjére és elpusztították a növényeket. „Meg akartak félemlíteni, és azt hitték, hogy majd ha féltem a tulajdonom és a családom biztonságát, abbahagyom a GM növények termesztését” – emlékezik vissza.

Azonban Fidenato és számos más gazdálkodó nem örült annak, hogy a nagyvárosokban élő aktivisták parancsolgatnak nekik. A rovarirtószer-használat csökkentésére vonatkozó kéréseik süket fülekre találtak – úgy látszott, hogy a környezetvédők azt akarták, inkább permetezzenek a gazdálkodók, csak ne termesszék a rettegett GM növényeket.

Bár az az évi termés a vandalizmus miatt elveszett, Fidenato el volt szánva az újravetésre. Engedélyt kért a regionális hatóságoktól, és miután elutasították, a római kormánytól. Itt ismét elutasították: „

Fidenato most már nem a Greenpeace-szel, hanem az olasz állammal harcolt, de nem engedte, hogy megfélemlítsék. „Mivel jól ismerem az európai törvényeket és egyezményeket, tisztában vagyok azzal, hogy eladhatom a GM növényeket, hiszen ezt 1998-ban engedélyezték. 2001-ben ugyan hoztak egy olasz törvényt (a MON810 ellen), de az (európai) egyezmény ismeretében nyilvánvaló, hogy ez az olasz törvény nem jogszerű.”

A következő két év során Fidenato – a régió más gazdálkodóival szövetségben – az olasz bíróságokon érvelt peres ügye igazáért. 2012. szeptemberében Európa legmagasabb szintű igazságügyi hatósága, az Európai Bíróság egy másik ügyben (amely a Pioneer nemzetközi vetőmaggyártó cég olasz leányvállalatát érintette) azt a döntést hozta, hogy törvényellenes a GMO-k Olaszországban fenntartott, tényleges betiltása, amely fittyet hány a jogszerű eljárásnak.

Az olasz kormány nem hátrált meg: 2013-ban újabb GMO-ellenes törvényt hozott, és ehhez való jogát ezúttal az elővigyázatossági elvvel és a GMO-kkal kapcsolatos „vészhelyzeti” élelmiszerbiztonsági aggodalmakkal indokolta. Az olaszok olyan dokumentumokat nyújtottak be, amelyek állítólag új tudományos bizonyítékokat tartalmaztak a genetikailag módosított kukoricával kapcsolatos egészségügyi problémákról. Ezeket az EFSA szakértői két hónap leforgása alatt tudományos szempontból érvénytelennek nyilvánították és elutasították, a GMO-k betiltása azonban ennek ellenére érvényben maradt Olaszországban.

Látva, hogy az olasz kormánynak nem sikerült valódi tudományos bizonyítékot felmutatni a GMO-kkal szemben, Fidenato és gazdálkodó szövetségesei el voltak szánva arra, hogy nem hátrálnak meg. Eltökélten továbbvitték peres ügyüket egészen az Európai Bíróságig. És 2017. szeptember 13-án, mindenki meglepetésére, nyertek!

Az ítélet nagy jelentőségű volt, mert az Európai Bíróság döntése szerint a tagországok, így Olaszország nem rendelhet el olyan tiltást, amely súlyosan megsérti a jogszerű eljárást. Az elővigyázatossági elvre sem hivatkozhatnak, amikor elutasítják az EU saját tudományos szakértőinek a tanácsát, és a GMO-kat olyan alapon tiltják be, amely a bíróság epés megfogalmazása szerint „a kockázat felmérésének tisztán hipotetikus megközelítése, olyan feltételezések alapján, amelyek tudományos igazolása még nem történt meg.”

Fidenato bánatosan mosolyog, amikor arról van szó, hogyan reagált a döntésre. „Olyan, mint egy Fidenato – Olaszország focimeccs: 2:0 Fidenato javára.” Győzelme azonban máris kérdéses: 2015-ben az Európai Bizottság, miután évtizedeken át nyomás alatt állt aktivisták, zöldpártok és befolyásos GMO-ellenes csoportok által szorongatott tagkormányok részéről, kitűzte a fehér zászlót, és új törvényt hozott, amely megengedi a tagállamoknak a GMO-k betiltását anélkül, hogy érvényes tudományos bizonyítékokat kellene bemutatniuk. Ehelyett elegendő lenne homályos aggodalmakat felhozni, mint például „város- és vidéktervezés”, „földhasználat” vagy „közrend”.

Fidenato megtámadta ezt az új EK irányelvet az Európai Bíróságon, de 2017-ben a bíróság megtagadta ügyében a döntéshozatalt, mert már túl hosszú idő telt el az irányelv elfogadása óta.

Most tehát Giorgio Fidenato ugyanott tart, ahonnan elindult. Azt tervezi, hogy folytatja a kampányát, és a következő évben ismét MON810 rovarrezisztens GM kukoricát fog vetni, hogy elkerülhesse a rovarirtó szeres permetezést, amelyet a gazdálkodóknak Európa-szerte alkalmazniuk kell a mindenütt jelenlévő kukoricamoly megfékezésére.

Így nyilatkozott az Alliance for Science-nek: „Jövőre újra GMO-t vetek, mert bíróságra akarok menni Olaszországban, és el akarom érni, hogy kérdezzék meg az Európai Bíróságtól, tiszteletben tartja-e ez az irányelv az európai egyezményt. Tehát harcban állok, újra ezért küzdök.”

Eközben, ahogy Fidenato is jól tudja, a háziállatokat Európa-szerte sok millió tonna importált, genetikailag módosított kukoricával és szójával etetik, amelyet olyan országokban termesztettek, ahol nem uralkodik ugyanaz a GMO-ellenes hisztéria, mint Európában. Európa élelmezése ezért a GM növényektől függ, de – mind a világszerte elfogadott tudományos vélemény, mind a saját szakértőinek a tanácsa ellenére – Európa mégis megakadályozza, hogy saját gazdálkodói GM növényeket termeszthessenek.

Ennek az abszurd helyzetnek a fennmaradása jó eséllyel egy olasz gazdálkodó magányos harcának a kimenetelétől függhet, amelyet a biotechnológiát akadályozó hatalmas erőkkel vív. Giorgio Fidenatónak a tudomány védelmében, az európai gazdálkodók rovarirtó szerektől való függése csökkentéséért vívott harca még nem ért véget.

Tört, de szenvedélyes angolsággal így fejezi be: „Nem vagyok politikus. Boldog vagyok, hogy így cselekedtem, mert szeretek gazdálkodni. Szeretem a gazdaságomat, és idős szüleimre gondolok, és arra, milyen keményen megdolgoztam azért, hogy tanulhassak és egyetemet végezhessek. És ezek a dolgok adnak erkölcsi felelősséget a küzdelmemhez. Mert úgy gondolom, nem lehet, hogy arrogáns, tudatlan emberek irányítsák az életünket.”

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés