A kukorica tápértékének genetikai módszerekkel való növelése sok millió ember javát szolgálhatná

Hírek, 2017-11-20 07:39:57

Egy új közlemény szerint a Rutgers Egyetemen dolgozó kutatók hatékony módszert dolgoztak ki a kukorica tápértékének növelésére: olyan bakteriális gént ültettek a kukoricába, amely egy kulcsfontosságú tápanyag, a metionin termelődését teszi lehetővé.


Image Text


A Rutgers Egyetemen (New Brunswick, New Jersey, USA) született felfedezés sok millió, fejlődő országokban, például Dél-Amerikában vagy Afrikában élő ember javát szolgálhatná, akiknek a kukorica az alapélelmiszere. Emellett világszerte jelentősen csökkenthetné a takarmányok árát.

„Megnöveltük a Földünkön legnagyobb mennyiségben termesztett gazdasági növény, a kukorica tápértékét” – nyilatkozta Thomas Leustek, a közlemény társszerzője, aki a Környezeti és Biológiai Tudományok Iskolájában (School of Environmental and Biological Sciences) a Növénybiológiai Tanszék professzora. – „A kukorica nagyrészt takarmányként kerül felhasználásra, de nem tartalmazza az egyik kulcsfontosságú aminosavat, a metionint, és mi hatékony módszert találtunk ennek orvoslására.”

A projektet José Planta vezette, aki PhD hallgató a Waksman Mikrobiológiai Intézetben; a közlemény ma jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban. A cikk levelező szerzője a Waksman Mikrobiológiai Intézet vezető professzora, Joachim Messing; további társszerző Xiaoli Xiang, aki a Rutgers Egyetem Növénybiológiai Tanszékének és a Szecsuáni Agrártudományi Akadémiának (Kína) a munkatársa.

A Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (National Center for Biotechnology Information) szerint a húsfélékben megtalálható metionin egyike annak a kilenc esszenciális aminosavnak, amelyekhez az emberek csak táplálékukból tudnak hozzájutni. Szükség van rá a növekedéshez és a szövetek gyógyulásához, fokozza a bőr és a haj tónusát és rugalmasságát, és erősíti a körmöt. A metioninban lévő kén védi a sejteket a szennyeződésektől, lassítja öregedésüket, és nélkülözhetetlen a szelén és a cink felvételéhez.

Messing elmondása szerint évente több milliárd dollár értékű metionint adnak hozzá a szántóföldeken termelt szemeskukoricához, amelyből hiányzik ez az anyag. „Ez költséges, energiaigényes folyamat” – mondta Messing, akinek laboratóriuma Leustek munkacsoportjával kooperációban végezte ezt a munkát. – „A metionint azért kell pótolni, mert enélkül az állatok nem növekednek. Számos fejlődő országban, ahol a kukorica alapélelmiszer, a metionin az emberek, különösen a gyermekek számára is létfontosságú, olyan, mint egy vitamin.”

A Rutgers Egyetem kutatói az Escherichia coli baktérium egyik génjét ültették be a kukoricanövény genomjába, majd több nemzedéken át szaporították a módosított növényt. Leustek nyilatkozata szerint az E. coli-ból származó enzim, a 3’-foszfoadenozin-5’-foszfoszulfát reduktáz (EcPAPR) a növénynek csak a leveleiben indította meg a metionintermelést, nem pedig az egész növényben, hogy elkerülhető legyen a mérgező melléktermékek felhalmozódása. A cikk leírja, hogy ennek eredményeképp a kukoricaszemekben 57%-kal emelkedett a metionintartalom.

Messing beszámolt arról, hogy a kutatók ezután etetési vizsgálatot végeztek csirkékkel a Rutgers Egyetemen. (A csirketáp általában kukoricából és szójából áll, és az esszenciális, kéntartalmú aminosavak közül csak a metionin hiányzik belőle.) Kísérletükben a genetikailag módosított kukorica jó tápláléknak bizonyult. Hozzátette: – „Egyik fontos és meglepő eredmény az volt, hogy a kukoricanövény növekedése nem változott.”

Leustek még elmondta: a fejlett világban, beleértve az Egyesült Államokat is, a metionin fő forrásai a húsban található fehérjék; a fejlődő világban azonban a megélhetési gazdálkodók kukoricát termesztenek családjuk ellátására. „Eredményeink azt mutatják, hogy nem kellene metionin-kiegészítőket vagy drága, több metionint tartalmazó élelmiszereket vásárolniuk” – mondta.


További információ: Jose Planta és mtsi., "Engineering sulfur storage in maize seed proteins without apparent yield loss," PNAS (2017). www.pnas.org/cgi/doi/10.1073/pnas.1714805114

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés