A szakértők szerint a klímaszkeptikus és a GMO-ellenes vizsgálatok tudományos szempontból hibásak

Mark Lynas
Hírek, 2017-11-14 09:01:00

Bár már sok olyan közlemény jelent meg, amelyek azt állítják, hogy a genetikailag módosított (GM) élelmiszerek ártalmasak, és hogy az emberi tevékenység nem okoz éghajlatváltozást, ezek közül egyetlenegy sem állja ki a szigorú tudományos felülvizsgálat próbáját.

Most, hogy gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási események szerte a világon – elég felidézni az egy héten belül három helyen, Nigériában, Houstonban és Indiában pusztító katasztrofális árvizeket (1) és az azt követően az Atlanti óceán térségében pusztító több hurrikánt –, az éghajlatváltozás ismét az újságok címoldalára került, ezzel együtt pedig újraéledtek a szkeptikus vélemények is, amelyek tagadják azt, hogy a globális felmelegedésre vonatkozóan nemzetközi tudományos egyetértés uralkodik.

Katharina Hayhoe éghajlatkutató Facebook-bejegyzésben válaszolt ezekre a tagadó megnyilvánulásokra és a vádakra, hogy a szkeptikus tudományos közleményeket „elhallgatják” és így akadályozzák meg, hogy ezek tudományos folyóiratokban megjelenhessenek. Bejegyzésében (2) rámutat, hogy az elmúlt évtized során igenis számos olyan tanulmány jelent meg, amelyek szándékosan meg akarták hamisítani a globális felmelegedés általánosan elfogadott értelmezését.

Hayhoe ezt írta: „Az elmúlt tíz év során legalább 38 olyan közlemény jelent meg szakértők által lektorált folyóiratokban, amelyek különféle okokkal indokolták, miért nem változik az éghajlat, vagy ha változik, azt nem az emberek okozzák, vagy nem is olyan káros. Ezeket a közleményeket nem hallgatták el, ott vannak, nyilvánosságra vannak hozva, bárki olvashatja őket.” Azonban arra is rámutatott, hogy alapos vizsgálattal mindegyik ilyen szkeptikus közleménynél kimutatható volt valamilyen hiba a kiindulási feltételezésekben, a módszerekben vagy az elemzésben, amely(ek)nek a kijavítása összhangba hozta az eredményeket a tudományos konszenzussal.

Állításának alátámasztására Hayhoe egy olyan, 2015-ben megjelent cikkre hivatkozott, amelynek ő is társszerzője volt: a cikk címe „Learning from mistakes in climate research” (Az éghajlatkutatásban elkövetett hibák tanulságai), és a Theoretical Applied Climatology című folyóiratban jelent meg (3). A cikk első szerzője Rasmus Benestad volt, az oslói Norvég Meteorológiai Intézet munkatársa.

Benestad, Hayhoe és kollégáik egy nyílt forráskódú analitikai eszközt fejlesztettek ki a 38 kiválasztott klímaszkeptikus közlemény eredményeinek tesztelésére, és ennek segítségével felismerték a közlemények közös hibáit. Ezek egyike a kényelmetlen háttér-információk elhanyagolása („cherry-picking”). Az egyik cikk például csak 6000 év kényelmetlen adatainak kihagyásával tudta elérni, hogy a jelenlegi éghajlatváltozás úgy nézzen ki, mintha illeszkedne a természetes ciklikus folyamatokhoz (4).


Image Text

Egy példa arra, hogyan kenték el az adatokat a klímaszkeptikusok. (https://static-content.springer.com/esm/art%3A10.1007%2Fs00704-015-1597-5/MediaObjects/704_2015_1597_ MOESM1_ESM.pdf)


További hibákat az okozott, hogy a kísérleti felállás részrehajló vagy helytelen volt, hamis dichotómiákat alkalmaztak (például azt a következtetést, hogy természetes éghajlati ciklusok felismerése szükségképpen kizárja az emberiség hatását az éghajlatra), vagy nem megfelelő statisztikai módszereket használtak.

Az éghajlatváltozáson kívül vannak más, ellentmondásos kutatási területek is, amelyekkel kapcsolatban a médiában számos, a tudományos konszenzust megkérdőjelező szkeptikus tanulmány jelent meg, és amelyekkel szemben ideológiailag motivált érdekcsoportok léptek fel. Ilyen például a GMO-kérdéskör, ahol a GMO-ellenes aktivisták folyamatosan támadják a nemzetközi tudományos konszenzust, miszerint a genetikailag módosított növények éppen olyan biztonságosak, mint hagyományos megfelelőik (5).

A 2015-ben megjelent, klímaszkeptikus elemzésekkel foglalkozó cikkhez hasonló áttekintő közleményt jelentetett meg múlt hónapban két biológus: az említett cikkhez hasonlóan ez is arra a következtetésre jut, hogy a genetikailag módosított növények egészségkárosító hatását bizonyítani kívánó vizsgálatokban számos módszertani hiányosság és statisztikai hiba található, amelyek nagy valószínűséggel érvénytelenítik az állításaikat.

A Plant Biotechnology Journal folyóiratban megjelent közleményükben (címe: "Characterization of scientific studies usually cited as evidence of adverse effects of GM food/feed," azaz „A GM élelmiszerek és takarmányok káros hatásainak bizonyítékaként gyakran idézett tudományos vizsgálatok jellemzése”) (6) Miguel Sanchez és Wayne Parrott részletesen elemzett 35, különféle tudományos folyóiratokban megjelent közleményt, amelyek mind a genetikai módosítás okozta egészségügyi kockázatokat szándékoztak bizonyítani. A két szerző azért választotta ezeket a közleményeket, mert vagy valaki hivatkozott rájuk valamilyen tudományos áttekintő/összefoglaló cikkben, vagy pedig GMO-ellenes weboldalakon, pl. a GM Free USA vagy a GM Watch webhelyen írtak róluk.

Sanchez és Parrott felhívják a figyelmet arra, hogy e közlemények többségének ugyanazok az emberek a szerzői illetve társszerzői. A GMO-szkeptikus vizsgálatoknak összesen 87%-át mindössze két, Olaszországban működő kutatócsoport végezte. Egy másik, egynél több cikk szerzői között szereplő név Giles-Eric Seralini neve. Bár mind a 35 cikk szerzői kijelentették, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, Sanchez és Parrott közelebbről megvizsgálva úgy találta, hogy a cikkeknek ténylegesen csak „kevesebb, mint a felénél” nem állt fenn pénzügyi vagy szakmai összeférhetetlenség. A cikkek többségét GMO-ellenes aktivista-csoportok, organikus érdekcsoportok, sőt a Greenpeace is támogatta. Ez hasonló ahhoz az összeférhetetlenséghez, amikor egyes klímaszkeptikus szerzők állítólag a fosszilis üzemanyagipartól kapnak támogatást (7).

A tudományos minőséget illetően Sanchez és Parrott megállapította, hogy az általuk megvizsgált összes közleményben megsértették „a GM élelmiszerek/takarmányok biztonságossága felmérésének legalább egy alapkövetelményét”. A klímaszkeptikus vizsgálatokhoz hasonlóan itt is elsősorban a statisztika helytelen alkalmazásáról volt szó, többek között például másik statisztikai tesztre tértek át a kísérlet közepén, így próbálva meg kedvezőbb eredményre jutni. A legtöbb takarmányozási állatkísérletben nem alkalmaztak elegendő kontrollt, és az egyes állatcsoportoknak adott GM, illetve nem GM étrendek többségét táplálkozástani szempontból nem elemezték, ami értelmetlenné tesz mindenfajta összehasonlítást.

Sok cikkben elferdítették a hivatkozott irodalmat, azt állítva, hogy a genetikai módosításnak negatív hatása volt, holott az eredeti szerzők nem vontak le ilyen következtetést. Ráadásul gyakorlatilag az összes GMO-szkeptikus cikk alacsony impakt faktorú folyóiratokban jelent meg, egyesek pedig impakt faktor nélküli folyóiratokban, amelyekben pénzért lehet közölni, valódi szakmai lektorálás nélkül.


Image Text

Ugyanazt a képet két különböző cikkben is közölték. A nyilak a géleknek azokra a jellemző részleteire mutatnak, amelyek mindkét képen felismerhetők. Forrás: PubPeer


Jó néhány olyan cikket, amelyben a szerzők azt állították, hogy genetikailag módosított takarmánnyal táplált állatoknál negatív hatásokat mutattak ki, a közleményt megjelentető folyóirat visszavont (ezek nem szerepelnek a 35 cikk között, mivel visszavonták őket). Közismert példa Seralini 2012-ben megjelent cikke, amely azt állította, hogy GM kukoricával táplált patkányok daganatos betegségben szenvedtek. Az egyik termékeny olasz kutatócsoportnak két cikkét is visszavonták csalás gyanúja miatt, amikor kiderült, hogy a közölt digitális képeket valószínűleg többször felhasználták és retusálták (8).

Hangsúlyozni kell, hogy sem a klímaszkeptikus, sem a GMO-szkeptikus közlemények száma nem jelentős az irodalomban megjelent közlemények számához képest. Sanchez és Parrott szerint az általuk megvizsgált 35 GMO-szkeptikus cikk „a GM élelmiszerek/takarmányok biztonságosságával foglalkozó összes megjelent cikk kevesebb, mint 5 százalékát teszi ki”.

Az éghajlatváltozásra vonatkozó 97%-os konszenzus (9) fényében a Benesdad és mtsi. által kiválogatott 38 klímaszkeptikus cikk úgy tekinthető, mint a fennmaradó 3 százalék vizsgálatára tett kísérlet. A GMO-kkal foglalkozó áttekintő vizsgálathoz hasonlóan azonban itt is elmondható, hogy a kiválasztott cikkek a reflektorfénybe került ellenző közlemények közül kerültek ki, és nem alkotják a teljes tudományos irodalom statisztikailag reprezentatív mintáját.

A GMO-ellenes cikkek értékelése után Sanchez és Parrott így foglalja össze a végeredményt: „A GM növények kereskedelmi célú termesztésének kezdete után húsz évvel még mindig nem jelent meg egyetlen tisztességes közlemény sem, amely bizonyítaná, hogy valamely haszonnövény kommercializált módosítása az egészségre káros hatással volt.”

Hasonló következtetés vonható le az éghajlatváltozásra vonatkozóan is. Még nem jelent meg olyan közlemény, amely érvénytelenítené azt a megállapítást, hogy a globális felmelegedés valóságos, és nagyrészt az emberi tevékenység okozza.


Források:

  • 1 http://allianceforscience.cornell.edu/blog/moral-duty-talk-about-climate-change
  • 2 https://www.facebook.com/katharine.hayhoe/posts/1915202578704620
  • 3 https://link.springer.com/article/10.1007/s00704-015-1597-5
  • 4 https://www.theguardian.com/environment/climate-consensus-97-per-cent/2015/aug/25/heres-what-happens-when-you-try-to-replicate-climate-contrarian-papers
  • 5 http://www.ensser.org/increasing-public-information/no-scientific-consensus-on-gmo-safety/
  • 6 http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/pbi.12798/full
  • 7 https://www.nytimes.com/2015/02/22/us/ties-to-corporate-cash-for-climate-change-researcher-Wei-Hock-Soon.html
  • 8 https://www.biofortified.org/2016/01/italian-research-group-subject-of-data-fabrication-probe/
  • 9 http://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/8/2/024024

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés