Európa GMO-ellenes álláspontja afrikaiakat pusztít

Marian L. Tupy
Hírek, 2017-11-02 09:13:37

Tizenöt évvel ezelőtt a The Economist cikket közölt „Better dead than GM-fed?” (Jobb-e meghalni, mint GM-et enni?) címmel. A cikk leírta, hogy egyes afrikai országok nem engedélyezik az amerikai élelmiszersegély importját, mert az genetikailag módosított szervezeteket (GMO-kat) tartalmaz. Ez akkoriban történt, amikor szörnyű éhínség fenyegetett körülbelül 15 millió embert, még mielőtt Afrikában a termékek magas ára és az itt-ott végbement gazdasági reformok beindítottak volna egy évtizednyi gazdasági fejlődést.

Az amerikai élelmiszersegély visszautasítását indokló egyes magyarázatok a színtiszta ostobaság kategóriájába tartoztak – Levy Mwanawasa, Zambia akkori elnöke szerint például a GMO-k „mérgezőek”. Az amerikaiak évtizedek óta fogyasztanak GM élelmiszereket, és nincs bizonyíték arra, hogy azok ártalmasak lennének az egészségre. De voltak komolyabb indokok is. Afrika mezőgazdasági termékeinek nagy része még mindig Európába irányul, az EU pedig évtizedek óta harcol a GM élelmiszerek ellen. Az EU GMO-ellenes álláspontját látszólag egészségvédelmi aggodalmak indokolják. Valójában az EU saját gazdálkodóit próbálja megvédeni a termelékenyebb amerikai versenytársaktól. Ezért ha az USA-ból érkező élelmiszersegély véletlenségből „beszennyezné” az afrikai terményeket, az afrikaiak bajban lennének.

Bár a GMO-k európai importját nem tiltja a törvény, az EU élelmiszer-címkézési rendszere arra kötelezi a vállalatokat, hogy ha az általuk termelt élelmiszer vagy takarmány GMO-t tartalmaz, tüntessék ezt fel a címkén. Ez a követelmény akkor érvényes, ha a szóban forgó élelmiszer vagy takarmány GMO-tartalma legalább 0,9%. Mivel az európaiakkal agymosás útján elhitették, hogy a GMO-tartalmú élelmiszerek nem biztonságosak, a félelemkeltő címkézés csökkentheti az afrikai termékek iránti keresletet Európában. Ezért számos afrikai ország nemcsak a GMO-k termesztésétől zárkózott el, hanem visszautasította az Egyesült Államokból érkező élelmiszersegélyt is.


Image Text

Vajon az európaiakkal agymosás útján elhitették, hogy a GM élelmiszerek nem biztonságosak? És mi ennek a következménye Afrikában? Egy nemrég megjelent cikk feltárja a kereskedelmi háború hátterében álló valóságot, és megmutatja, mindez igazából mennyibe is kerül.


A tudósok ma fel tudják mérni, hogy mennyibe kerül Afrika elzárkózása a GM növények termesztésétől. A PLoS One folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a betegségeknek ellenálló főzőbanán (matoke), valamint a rovarrezisztens tehénborsó és kukorica bevezetésének késleltetése „jelentős gazdasági kárral és egészségügyi következményekkel járt, többek között alultápláltságot és törpenövést okozott.” A tanulmány becslése szerint „ha Kenya 2006-ban befogadta volna a (genetikailag módosított) kukoricát, elméletileg 440–4000 emberi életet lehetett volna megmenteni. Hasonlóképp Ugandának 2007-ben lehetősége nyílt a fekete sigatoka (fekete cercosporiosis) betegségnek ellenálló banán bevezetésére, és ezzel az elmúlt évtized során 500–5500 emberi életet lehetett volna megmenteni.”

A GM növények afrikai bevezetésének elhalasztása évről évre növeli mind a megelőzhető halálesetek számát, mind pedig az afrikai gazdálkodók elmulasztott nyereségének összegét. A tervek szerint ebben az évben kellett volna eljutnia a rovarrezisztens tehénborsónak Benin, Niger és Nigéria gazdálkodóihoz. A tanulmány szerzői aggódnak annak lehetősége miatt, hogy a biotechnológia-ellenes aktivisták késleltetik, vagy akár határozatlan időre elodázzák a bevezetését. Így írnak erről: „(A rovarrezisztens tehénborsó) engedélyezésének egyéves késleltetése különösen ártana Nigériának, mivel ott nagyon nagy mértékű az alultápláltság… (és) Nigéria kára körülbelül 33–46 millió USD és 100–3000 emberélet lenne.”

A PLoS One-ban megjelent tanulmány szerint a GMO-kra vonatkozó európai megszorításoknak komoly ára van. Ugyanez érvényes azonban az EU és az USA mezőgazdasági támogatásaira is, amelyek aláássák afrikai versenytársaikat, és évente több milliárd dollárba kerülnek az európai és amerikai adófizetőknek. Van egy jobb ötletem: tartsuk meg a pénzünket, és engedjük az afrikaiakat egyenlő feltételek mellett versenyezni velünk.

Marian L. Tupy szakpolitikai elemző a Cato Institute-ban működő Center for Global Liberty and Prosperity központban, és a www.humanprogress.org weboldal szerkesztője.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés