Esőisten siratja Mexikót

Balázs Ervin
Hírek, 2017-10-08 21:06:00

Felismerve az első sikeres génátültetés jelentőséget, a tudományos világ már három évtizeddel ezelőtt konferenciákon foglalkozott a kérdéskör tudományos, etikai, jogi és szabadalmi kérdéseivel. Ezeket a konferenciákat kétévente rendezték meg a világ legkülönbözőbb régióiban, elsősorban ott, ahol az eljárás eredményei a mindennapok gyakorlatában is megjelentek.


Image Text


Ebben az évben - immár tizennegyedik alkalommal - a mexikói nagyvárosban a 4.5 millió lakosú Guadalajarában, júniusban tartották az - International Society for Biosafety Research (ISBR) szimpóziumát. Akinek megadatott, hogy eljusson Mexikóba, rabul ejti Mexikó, annak kulturális légköre, az azték birodalom szelle misége és a mexikóiak vendégszeretete. Nem véletlen, hogy az európai hódítók, a spanyol birodalom nevében ettől a kultúrától átitatva, azok értékeit, kincseit „kirabolták”, az óhazába vitték. Az azték aranytárgyak felbecsülhetetlen művészeti értékei, a technológia, amivel előállították, mind a spanyol uralkodók vagyonát gyarapították, s a hódítók tűzzel, vassal térítették az indián lakosságot, az európai kereszténységnek a mélyen több istenben hívő lakosság lassan behódolt, az egy isten-hitnek. Nem véletlen, hogy napjaink talán legnagyobb katolikus közössége a mexikói nép, ahol az azték gyökerek jól illeszkedtek be a római katolikus valláskörbe, és egy szinte egyedi hitélet alakult ki, közép Amerikában. Hernandó Cortés a spanyol kisnemes, a hódító, korának Európai értékeit figyelembe véve az arany-kincseket gyűjtötte be a spanyol trónnak, s bár katonái és Ő maga is megismerte Mexikó gazdag növényvilágát nem sejtette, hogy amikor Mexikó legnagyobb kincsét, a kukoricát vitte Európába, megalapozta e növény jövőjét az emberiség számára. Tlaloc , az esőisten nagy valószínűséggel ezért a kincsért siratja Mexikót.

Nem véletlen, a szimpózium helyszíne, hiszen a világon az egyik legjobban elterjedt GM-növény, a kukorica, őshazája Mexikó, ahol ez a kérdés társadalmi-szociológiai megközelítésben is jelentős. Mexikóban megengedett a GM növények termesztése, és a gazdálkodók előszeretettel termesztik is azokat, de lévén az ország a kukorica géncentruma, a GM kukorica termesztése ma még nem megengedett. Ez az elővigyázatos megközelítés annak érdekében történik, hogy a kukorica és őse a teosinte az abból nemesített tájfajták tárházának genetikai állománya megmaradjon „érintetlenül”. Tlaloc ha meglátná a ma termesztett kukoricát örömében sírna, hogy mi lett a teosintéből amelyre egyes területeken gyomnövényként tekintenek, más helyeken pedig a szegények állatainak takarmánya. Tlaloc annak is örülhet ma, hogy napjaink kukoricája ad lehetőséget, hogy a teosinte az azték kultúra értéke se pusztuljon el.


Image Text


A konferencián, amely a környezeti kockázatok felmérésére, annak metodikájára fókuszált, elsősorban az egyes államok géntechnológiai bizottságának szakértői, a géntechnológia szabályozásával foglalkozók, s nagy számban a biotechnológiai ipar e kérdéseit tanulmányozó szakemberei vettek részt és tartottak előadásokat. Természetesen előadásokat tartottak és a műhelyvitákban aktívan vettek részt az akadémiai szféra e témakörrel foglalkozó kutatói és egyetemi oktatói is. A szimpózium résztvevői általános véleményként fogalmazták meg, hogy mintegy három évtizednyi kutatás, kísérlet után sem jelent meg hiteles, tudományosan megalapozott , bizonyítottan negatív hatásokról szóló eredmény a genetikailag módosított élőlények gyakorlati bevezetésével kapcsolatban.

Ezeken a konferenciákon a résztvevők a GMO-k ipari és mezőgazdasági felhasználásával foglalkoznak, különös tekintettel a GM növényekre, melyek termesztése az elmúlt évben meghaladta a 185 millió hektárt a kereskedelmi célra termesztett növények esetében. Az elmúlt évtizedekben elképesztő mennyiségű adat halmaz képződött a technológia környezeti kockázatelemzésének témaköréből. A társadalmi érdeklődés miatt maga a biotechnológiai ipar is nagy hangsúlyt fektetett ezekre a kérdésekre. Ma már igen meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a GM-technológiában kevesebb a kockázati tényező, mint a korábbiakban használt, illetve napjainkban is alkalmazott növénytermesztési, növényvédelmi technológiákban.


Image Text


Egyértelművé vált az is, hogy az angolszász irodalomban használt genetikailag módosított szervezet (GMO) alapvetően egy nagyvonalúan megfogalmazott, mondhatni pontatlan (pongyola) terminológia. A növény-, a mikroba- és állatnemesítés területen a klasszikus nemesítések fenotípusos jegyek alapján történtek, sokszor genotípusos adat nélkül. A molekuláris biológia technikai arzenálja azonban lehetővé teszi a genotipizálást, azaz bizonyítani tudjuk, hogy egy-egy tulajdonság megnyilvánulása mögött milyen genetikai változások történnek. Így bizonyítást nyert, hogy a szelekció által megnyilvánult kedvező tulajdonságok mögött nem más rejlik , mint az egyes fajon belüli keresztezésekből származó genetikai állomány egyik fajtából másikba való kerülése. Jó példa erre a kerek gyümölcsű paradicsom, melynek, ha egyik nagyobb genomszakasza másik fajtába kerül, az a termés formájának átalakulásához, az ovális formájú gyümölcs kialakulásához vezet. Mindez pedig klasszikus nemesítés során történt, és semmi köze a géntechnológiai úton módosított szervezetekhez. Napjaink eredményei, mint például a napraforgógenom napokban bejelentett megfejtése lehetőséget ad arra, hogy az új fájtak elő állítása esetében megértsük a klasszikus nemesítésű, fenotipizáláson alapuló nemesítés genetikai hátteret. Ez a felismerés vezethet arra, hogy - a kanadai szabályozás elvét követve - a géntechnológiailag átalakított szervezeteket ne azok előállítási technológiája, hanem a végtermek alapján értékeljük.


Image Text


A szimpózium plenáris előadások keretében foglalkozott a GM algák környezeti kockázatainak elemzésével, tekintettel arra, hogy ezek egyre - másra kerülnek be zárt rendszerű tenyésztésbe számos igen fontos élelmiszer- vagy gyógyszeripari termékek előállításakor. Ugyanilyen nagy jelentőségűek a biodízel előállítására kiválasztott algák, e kutatás egyik legutóbbi eredménye a szintetikus biológia egyik áttörése, mely egy algafaj olajtermelését megduplázta. A szimpózium témái között szerepeltek a genom- és a génszerkesztés kérdései is, de a résztvevők többsége ezeket nem tekintette a GM-szabályozás témakörébe tartozónak. Ennek ellenére azt megfogalmazták, hogy e kérdések szabályozásában a növény-fajtaregisztráció kritériumait tartják követendő példának.

A szimpózium végső konklúziójaként a nemzetközi tudományos társaság úgy döntött, hogy a jövőben már nem koncentrál a GM növények szabályozási kérdéseire, a környezeti és egészségügyi kockázataira, mert elegendő adat áll rendelkezésünkre a technológia biztonságát illetően, s a jövőben a szabályozás már annak deregulációjával kíván foglalkozni, valamint az új nemesítési eljárások bevezetésével kapcsolatos kérdésekkel, így e szimpózium volt nagy valószínűséggel, mely címében még a GMO szerepelt. Két év múlva Barcelonában, az International Society of Biosafety Research szimpóziumán a logóban már ne keressük a GMO-t.


Image Text


A cikk letöltése pdf formátumban.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés