Meghaladott jogi környezet

Hírek, 2017-08-31 00:36:06

Minden gazdaember sokszorosan megtapasztalhatta, hogy mennyire fontos a jó fajta ahhoz, hogy munkája gyümölcse biztonságos termés és jövedelem legyen. A fajtaelőállító nemesítők állandó versenyben vannak a genetikai teljesítőképesség fokozásáért, amihez a tudomány egyre hatékonyabb módszereket biztosít. Alapjaiban új helyzetet teremtett a géntechnológia nemesítési célú felhasználása.

A génbeépítéssel kialakított tenyészanyagok, a GMO-k termesztését és forgalmazását bonyolult törvényi rendelkezések szabályozzák, uniós és nemzeti hatáskörben egyaránt. Miközben a GMO-kérdés még mindig viták középpontjában áll, addig napjainkra a tudományos világ új korszakot nyitott, és megteremtette a precíziós nemesítés technológiai alapjait. Az úgynevezett genomszerkesztési módszerekkel célzottan, idegen gének beépítése nélkül lehet megváltoztatni egy kiválasztott célgén építőelemeit, vagy mutációt létrehozni úgy, hogy a DNS-molekula irányítsa a kívánt tulajdonság kialakulását. Még zajlik a metodikai korszakváltás mind a kutatásban, mind a gyakorlati nemesítésben, de már megszülettek az első olyan eredmények, mint a késleltetett barnulású csiperkegomba vagy a nagy hústömegű szarvasmarha, -juh és -sertés, amelyeket genomszerkesztéssel nemesítettek.

A jog útvesztőjében

Az új technológiák elterjedése kikényszeríti a jogi értelmezés és a törvényi szabályozás harmonizálását a világ változásaival. Ez különösen elkerülhetetlen az uniós jogi rendszerben, amely a nemesítés módszerét tekinti a termékszabályozás központi szempontjának. Kérdés, hogy a genomszerkesztéssel előállított, irányított mutációjú fajták termékeit miként kategorizálja az EU. Bár a döntés késik – 2017 végére várható –, azért figyelmet érdemel Geert Glas és Tine Carmeliet tanulmánya, ami a Bio-Science Law Review, 16, 2:91-104 folyóiratban jelent meg. A francia legfelsőbb bíróság (Conseil d’Etat) 2016 októberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy értelmezést kapjon arról, hogy az irányított mutációból származó szervezetek a GMO-szabályozás hatálya alá esnek-e. A cikket jegyző jogászok az érvényben lévő GMO-direktívát [Article (2)(2)] vették alapul, amely szerint a GMO „olyan szervezet – az ember kivételével –, amelyben a genetikai anyagot olyan módon változtatták meg, amely nem fordulna elő a természetben párosodás, illetve természetes rekombináció útján”. Fontos még a direktíva melléklete (Article 3 and Annex I B), amely kiveszi a mutánsokat és a sejtfúzióból származó szervezeteket a GMO kategóriából. A direktíva szellemisége alapján elsődlegesen az a szervezet tekintendő GMO-nak, amelynek örökítőanyagát génbeépítéssel alakították ki. A természetben megjelenő spontán mutánsok, vagy a hagyományos mutációs nemesítésből származó fajták esetében véletlen események következtében változik meg a DNS-molekula, és csak a későbbi szelekció során derül ki, hogy az új mutánsváltozat előnyt jelent-e. Míg az előbbiek fontos szerepet játszanak az evolúciós folyamatokban, addig a fizikai vagy kémiai mutagének eredményesen használhatók a nemesítésben.

Megfelelő szabályozásra van szükség

A FAO/IAEA adatbankja jelenleg 3248 ilyen mutáns növényfajtát tart számon. Az irányított mutációk lényegében hasonló folyamatok termékei, azzal a különbséggel, hogy a genomszerkesztés során egy kiválasztott gén építőelemét megtervezetten lehet módosítani. Ehhez szükség van a cél-DNSrégió felismerésére, amit fehérjék vagy nukleinsavmolekulák biztosítanak, és a DNS-lánc hasítását előidéző enzimet irányítanak a kicserélendő építőelem közelébe. A jogi kategorizálás szempontjából lényeges figyelembe venni, hogy az irányított mutagenezis olyan szervezeteket eredményezhet, amelyek véletlen mutációs események termékei is lehetnek, és azoktól megkülönbözhetetlenek. Bár az Európai Bíróság állásfoglalásának mibenlétét még nem ismerhetjük, mégis, a ragaszkodás a GMO-direktíva szelleméhez jogi követelmény, és ebből az következik, hogy csak a természetben elő nem forduló génkombinációkat szükséges szabályozni. Ezért a spontán, véletlen genetikai változásokhoz hasonlóan, az irányított mutációs események is kivételt képeznek a GMO státusz alól. A maximális harmonizáció ebben a vonatkozásban is érvényes elvárás, így a tagállamoknak a direktíva szerint kell megítélniük az irányított mutagenezissel létrejött szervezeteket. A direktívában megfogalmazott elővigyázatossági elv nem ad alapot a kivételek felülvizsgálatához. A Közös Európai Fajtajegyzékben a GMOdirektíva alapján történik az egyes tenyészanyagok besorolása, ezért a mutáció eredetű termékek megtalálhatók az uniós piacon, ezek bevonása a GMO-szabályozás hatálya alá, kárt okozna. A bemutatott, Nobel-díjra is érdemes tudományos eredmény felszínre hoz egy mélyebb szabályozási problémát, nevezetesen azt, hogy az EU-direktíva a termék előállításának módjából indul ki a felhasználás feltételeinek szabályozásakor.

Folyamatos innovációhoz rugalmas jogszabályi környezet

Mint a genomszerkesztés példája is igazolja, a tudomány folyamatosan új módszerekkel gazdagítja a nemesítés eszköztárát, így az innovációs folyamatok kikényszerítik a jogi keretek állandó változtatását. Több fontos érv is indokolja az EU szabályalkotási politikájának megreformálását, hogy a végtermék sajátosságainak minősítését helyezze a szabályozás kritériumainak középpontjába, függetlenül a nemesítés módszereitől és az alkalmazott agrotechnológiától. Ez a reform elvezethetne a géntechnológiával nemesített szervezetek diszkriminációjának felszámolásához és az egységes minősítési rendszerhez. Indokolt, hogy a hagyományos és az új nemesítési módszerekkel előállított fajták termékei azonos minősítési és engedélyezési rendszer alapján kerüljenek uniós felhasználásra. Ezek a biológiai alapok együttesen segíthetik mind az élelmiszer-szükségletek kielégítését, mind a környezetvédelmi kihívások kezelését.

Dudits Dénes
az MTA rendes tagja

Balázs Ervin
az MTA rendes tagja

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés