Lehet, hogy ezek a pompás aranyszínű banánok megváltoztatják majd a véleményét a GMO-król!

Hírek, 2017-08-22 04:22:16

Képzelje el, hogy banánt eszik.


Image Text

Fénykép: Jewel Samad/AFP/Getty Images.


Ahogy elkezdi lehántani a gyümölcs sárga héját, észreveszi, hogy más a belseje. A megszokott halvány krémszín helyett dús aranysárga színe van.

Megenné ezt a banánt?

Merthogy ilyen banánt állítottak elő a tudósok Ausztráliában, a Queenslandi Műszaki Egyetemen genetikai módosítás segítségével. És ez az aranyszínű banán nem csak látványosság: több százezer gyermeket tudna megóvni a megvakulástól, vagy akár a haláltól.


Image Text

Fénykép: Jean-Yves Paul/Flickr.


Az Egyesült Államokban a banánt gyümölcslevek és reggeli műzlitálak ízesítésére használják. A világ más tájain azonban ez a gyümölcs éppen olyan fontos, mint a kenyér. A banán a világ egyik alapélelmiszere. Nyugat-Afrikában olyan fontos helyet foglal el a helyi étrendben, mint Kelet-Ázsiában a rizs vagy Írországban a burgonya. Uganda egyes területein a tipikus napi étrendben több mint egy kilogramm banán szerepel.

Nincs azonban olyan élelmiszer, amely az élethez szükséges összes vitamint és ásványi anyagot tartalmazná, és változatos étrend híján az emberek megbetegedhetnek. A banán és a banánon alapuló étrend esetében az a baj, hogy ebben a gyümölcsben nincs elég A-vitamin.

Az A-vitamin hiánya súlyos probléma, különösen a gyermekek számára. Meggyengítheti az immunrendszert, lassíthatja a növekedést, és a megelőzhető gyermekkori vakság legfontosabb oka szerte a világon. Az Afrikában évente elpusztuló óvodáskorú gyermekek körülbelül 6 százaléka azért hal meg, mert nem jutott elegendő A-vitaminhoz. A kézenfekvő megoldás a változatosabb étrend lenne, ám a friss gyümölcs és a hús drága, és sok alacsony jövedelmű gazdálkodónak nincs rá pénze.

Most azonban a tudósok egyszerű megoldást találtak arra, hogyan tegyék képessé a banánt (bármilyen banánt) e fontos vitamin termelésére.

Nem mindegyik banánfajtából hiányzik az A-vitamin, de az Ugandában fogyasztott fajta például ilyen. Meg lehet próbálni keresztezni egy A-vitaminban gazdag fajtával, de ez nem működik: a nemesített banán ugyanis steril. Ezért a tudósok genetikai módosításhoz folyamodtak. Az A-vitaminban gazdag, de nehezen termeszthető Fe'i banánfajtából származó gének segítségével James Dale professzor és csapata a Queenslandi Egyetemen elárasztotta egy piacképes banánfajta csíranövényeit béta-karotinnal, az A-vitamin előanyagával.


Image Text

Fénykép: Jean-Yves Paul/Flickr.


Némi kísérletezés után sikerült a gyümölcs béta-karotintartalmát az eredeti harmincszorosára növelni – ez remélhetőleg elég az A-vitaminhiány megelőzésére. Érdekes mellékhatás, hogy a banán húsa végül gazdag aranysárga színű lett. A béta-karotin ugyanis nem csak A-vitaminforrás, hanem természetes előfordulású, élénk narancssárga színű színanyag is. (Ez a vegyület adja például a sárgarépa színét.) Ami a banán ízét illeti, Dale szerint az változatlan.


Image Text

Fénykép: Jean-Yves Paul/Flickr.


Az ismertetett projekt csak „proof of concept” (az elgondolás helyességének bizonyítása) volt, ám Dale és kollegái most átadták a technológiát a helyi ugandai tudósoknak, akik ugandai banánfajtákkal kezdenek majd kísérletezni. „Ők fogják vezetni ezt a projektet” – mondja Dale.

Az élelmiszerek „megerősítésére” tett korábbi próbálkozások szkepticizmust és ellenállást váltottak ki. 2013-ban a Fülöp-szigeteken a tiltakozók feldúltak és elpusztítottak egy szántóföldet, ahol A-vitaminnal dúsított „aranyrizst” termesztettek. Dale azonban állítja, hogy az ő projektjük nem olyan, mint a kommerciális genetikai módosítás. Nem szabadalmaztatják a módszereket, és miután a nemesített banán steril, a keresztbeporzás miatt sem kell aggódni.

Ez egyszerű, önfenntartó módszer lenne évente több százezer gyermek megmentésére.

Remélhetőleg az új banánfajta hamarosan eljut az ugandai gazdálkodókhoz. Amint ez megtörténik, a gazdálkodók szabadon átadhatják a fiatal növényeket barátaiknak és szomszédjaiknak, sőt erre bíztatni is fogják őket. Az emberek akár már 2021-ben ültethetnék, fogyaszthatnák és továbbadhatnák az „aranybanánt”.

Dale professzor projektjét a Bill & Melinda Gates Foundation és az Egyesült Királyság Nemzetközi Fejlesztési Minisztériuma támogatta.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés