A Rothamsted Research kutatóintézet GM búzával foglalkozó tudósai kéréssel fordultak a tiltakozókhoz

Richard Black, környezetvédelmi tudósító BBC News
Hírek, 2012-05-29 18:26:40

A genetikailag módosított búza előállításán dolgozó tudósok azt kérik a tiltakozóktól,hogy ne tegyék tönkre a kísérleti parcellákat,inkább jöjjenek be egy kis beszélgetésre. A Harpendenben (Herts, Egyesült Királyság)található Rothamsted Research kutatóintézetbenfolyó kísérletben olyan genetikailagmódosított búzán dolgoznak, amely elriasztja a növényeket károsító levéltetveket.

A „Vedd vissza a lisztet” elnevezésű tiltakozó csoport azt ígérte, hogy „dekontaminálja” a telephelyet, ha nem szüntetik be a kutatást.

A tudósok szerint a GM növények jó hatással lennének a környezetre, mert kevesebb rovarirtó szer felhasználásával termeszthetők. „Mint környezetvédőkhöz fordulunk hozzátok” – írták nyílt levelükben. – „Az a búza, amelyen mi dolgozunk, jelentősen csökkentené a mezőgazdaságban felhasznált vegyszerek mennyiségét a későbbi nemzedékek számára.”

A tiltakozók szerint azonban a GM kísérlet „nyilvánvaló veszély a brit mezőgazdaság számára”. Azzal érvelnek, hogy a módosított fajtából származó gének el tudnának terjedni a környező táblákon, és hogy nem készült még értékelés arról, biztonságosan fogyaszthatók-e a GM fajtából készült élelmiszerek.

Május 27-ére tűzték ki az akciót, amelyet így írnak le a honlapjukon: „kellemes napot töltünk vidéken, piknikkel, zenével ... és dekontaminálással.”

Teljes csomag

A rothamstedi búzafajta mesterséges, laboratóriumban szintetizált géneket tartalmaz: ez a megközelítés a technológia fejlődésével egyre gyakoribbá válik, az egyéb élőlényekből való génátültetés pedig egyre ritkábbá.

A beültetett gén az E-béta-farnezén nevű feromon termelődését irányítja; normális körülmények között ezt a feromont bocsátják ki a levéltetvek,amikor megijednek valamitől. Ha a levéltetvek megérzik a szagát, elrepülnek.

Image Text

„Másrészt ez a szag vonzza a levéltetvek természetes ellenségeit, nevezetesen a katicabogarakat, a fátyolkákat és egy bizonyos fürkészdarazsat” – magyarázta Huw Jones professzor, a nyílt levelet aláíró kutatócsoport egyik tagja. – „Tehát ez a GM búzafajta az Egyesült Királyságban és más nyugat-európai országokban potenciális előnyt jelentene, mert nem kellene rovarirtó szerekkel permetezni; előnyös lenne a fejlődő világban is, mert a gazdák azt a rovarirtó szert, amelyet hazájukban nem tudnak beszerezni, megkapnák a magba becsomagolva.”

Lucy Harrap, a „Vedd vissza a lisztet” csoport tagja azonban nem hisz az új búzafajta környezetvédelmi szempontból előnyös tulajdonságaiban.

„Eddig semmi nem mutat arra, hogy a GM szántóföldeken kevesebb rovarirtó szerre lenne szükség, sőt inkább még többet kell kiszórni” – mondta. – „A másik probléma az, hogy ebben a kísérletben antibiotikum rezisztencia-markergént használnak, ez pedig az EU sok országában már idejétmúlt módszernek számít, mivel géntranszfer történhet baktériumokba, stb.”

A csoport szóróanyaga arra utal, hogy a GM növény egy szarvasmarhából származó gént tartalmaz. Emblémát is szerkesztettek, amely egy szarvasmarha-fejű, kenyércipó-testű lényt ábrázol.

A szóban forgó gén – pontosabban a promóter, azaz a géneket bekapcsoló DNS-szakasz – egy sokféle élőlényben, többek között búzában is előforduló promóter szintetikus változata. A kutatók elmagyarázták, hogy olyan változatot választottak, amely közelebb áll a szarvasmarhában, mint a búzában előforduló változathoz, azért, nehogy más búzagének felismerjék és szabályozni tudják az aktivitását.

Image Text

Lucy Harrap („Vedd vissza a lisztet”): „A keresztszennyeződéssel kapcsolatos problémák fontosak”

Magát az E-béta-farnezént számos növény, többek között a borsmenta és a burgonya is természettől fogva termeli.

Biztonsági aggodalmak

A világon termesztett GM növények többségét nagykereskedelmi vállalatok, pl. a Monsanto és a Syngenta szabadalmaztatta. Ezzel szemben a rothamstedi levél azt ígéri, hogy eredményeiket „nem fogják szabadalmaztatni, és azok nem lesznek magáncég tulajdona”. „Ha a búzánk hasznosnak bizonyul, azt akarjuk, hogy az egész világon a gazdálkodók rendelkezésére álljon, minimális áron” – írják.

Vitára invitálják a tiltakozókat: „Azt állítjátok, hogy a genetikailag módosított növények nincsenek rendesen megvizsgálva” – írják. – „Mégis most, amikor vizsgálatokat végzünk, el akarjátok őket pusztítani, még mielőtt hasznos információt nyerhetnénk belőlük. Nem értjük, hogy az ésszerűség korában hogyan állhattok ki az információszerzés megakadályozása mellett.”

Image Text

A kutatók szerint a GM búza segíthetne az éhezők táplálásában – a tiltakozók szerint ennek épp az ellenkezője igaz

Harrap úgy nyilatkozott a BBC News-nak, hogy csoportja már ismeri a Rothamsted Research kutatóintézet álláspontját és érveit, és épp most írják a választ egy korábbi, kevésbé részletes levelükre. Azt is kijelentette, hogy a rothampstedi tudósok ismerik a GM-módszereket tudományos alapon bíráló tiltakozók, például a GM Freeze csoport kifogásait. Leszögezte: az ő (Harrap) csoportja nem ellenzi a kutatást, de a GM fajták szabadföldi termesztését átfogó biztonsági vizsgálatoknak kell megelőzniük. Azt mondta: nem hiszi, hogy május 27-én megtörténik majd a„dekontamináció”, tekintettel a helyszín gondos biztosítására.

A kutatók részéről viszonylag új módszer a tiltakozók nyilvános felszólítása arra, hogy ne pusztítsák el a növényeket, valamint a GM növények környezetvédelmi hasznosságára való hivatkozás; hasonló módszert részleges sikerrel alkalmaztak tavaly a norwich-i Sainsbury Laboratóriumban. Az akkori tiltakozást „Vedd vissza a krumplit” feliratú lobogó alatt tartották, de nem történt kísérlet a kísérleti parcella elpusztítására, ahol harmadik, egyben utolsó évébe lépett egy burgonyavésznek ellenálló burgonyafajtával folyó kísérlet – ez a gombabetegség okozta az 1840-es éve második felében az írországi éhínséget.

A közvélemény kutatások szerint az emberek az Egyesült Királyságban és Európa legtöbb országában továbbra is megrögzötten elutasítják a GM élelmiszereket.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés