Hírlevél: 2017 Május - Június

A kereskedelmi forgalomban lévő GM növények globális helyzete: 2016

Hírek, 2017-07-09 10:49:09

A legfontosabb hírek a GM növények elterjedéséről 2016-ban:


A GM növények termesztése 2016-ban ismét nagy lendülettel folytatódott, világszerte 185,1 millió hektáros területen

Egy évvel azután, hogy 2016-ban lezárult a GM növények kereskedelmi forgalomba hozatalának második évtizede, 26 országban termesztettek GM növényeket 185,1 millió hektáron, ami a 2015. évi 179,7 millió hektárhoz képest 5,4 millió hektáros (3%-os) emelkedést jelent. Ez már a huszadik olyan év (2015 kivételével), amelyben ez az adat növekedést mutatott, és a húsz évből tizenkettőben a növekedési ráta két számjegyű volt.


Image Text


A GM növények választéka 2016-ban a fogyasztók számára változatosabb tételekkel bővült

A GM növények választéka már túllépett a négy fő terményen (kukorica, szója, gyapot és olajrepce), így a fogyasztók választási lehetőségei bővültek. Már piacon van a GM cukorrépa, papaya, tök, padlizsán és burgonya, a GM alma pedig 2017 folyamán jelenik meg a piacon. A burgonya a negyedik legfontosabb élelmiszernövény a világon, a padlizsán pedig Ázsia első számú zöldségféléje. Az ütésre nem érzékeny; s nem barnuló alma és burgonya használata csökkenti az élelmiszer-pazarlást. Ezek mellett a közfinanszírozású kutatóhelyeken már a kiértékelés stádiumában van többek között GM rizs, banán, burgonya, búza, csicseriborsó, kajánborsó, mustár és cukornád, amelyek mind egyre sokrétűbb választékot kínálnak a fogyasztóknak, különösen a fejlődő országokban.

Új GM növények és tulajdonságok vannak készülőben a gazdálkodók és a fogyasztók javára

Említésre méltó, hogy folyamatban van számos új, a gazdálkodók és a fogyasztók ellátására szolgáló GM növény és tulajdonság szabadföldi kipróbálása. Ezek többek között a következők: főtermények, például a béta-karotinnal dúsított aranyrizs tesztelése folyik a Fülöp-szigeteken és Bangladesh-ben; a csúcscsokrosodás-vírussal szemben ellenálló banáné Ugandában; fuzáriumos hervadással szemben ellenálló GM banáné és betegségeknek ellenálló, szárazságtűrő, módosított olajtartalmú és magösszetételű GM búzáé Ausztráliában; magas hozamú és biomasszájú búzáé az Egyesült Királyságban; burgonyavésznek ellenálló Désirée és Victoria burgonyáé Ugandában, és burgonyavésznek és fonálférgeknek ellenálló, ütésre kevésbé érzékeny és sütéskor kevesebb akrilamidot képező Maris Piper burgonyáé az EU-ban; rovarrezisztens csicseriborsóé és kajánborsóé, valamint GM mustáré Indiában (az előbbiek fontos alapélelmiszerek, az utóbbi olajforrás); szárazságtűrő cukornádé Indiában és Indonéziában; és omega-3 zsírsavakban dúsított sárgarepcéé az EU-ban.

26 országban, közöttük 19 fejlődő és 7 iparilag fejlett országban termesztenek GM növényeket

A fenti 185,1 millió hektár GM növény termesztésére 26 országban került sor, amelyek közül 19 fejlődő, 7 pedig iparilag fejlett ország. A globális GM termőterület 54%-a (99,6 millió hektár) fejlődő országokban, 46%-a (85,5 millió hektár) pedig iparilag fejlett országokban található.

• A GM szója elérte a globális GM termőterület 50%-át

A GM növényeket termesztő 26 országban a négy fő GM növény, azaz (a termőterület csökkenő sorrendjében) a szója, a kukorica, a gyapot és az olajrepce voltak a legelterjedtebb GM növények. A GM szója termőterülete volt a legnagyobb, 91,4 millió hektár, ami az összes GM növény termesztésére használt 185,1 millió hektár 50%-át teszi ki. Bár a szója termőterülete 1%-os (jelentéktelen) csökkenést mutat 2015-höz képest (92,7 millió hektár), a 91,4 millió hektáros terület így is tiszteletet parancsoló. Az egyes növények globális termőterülete alapján 2016-ban az összes megtermesztett szója 78%-a, a gyapot 64%-a, a kukorica 26%-a és az olajrepce 24%-a volt GM fajta.

Többszörösen génmódosított növényeket a globális termőterület 41%-án termesztettek, ami terület alapján a herbicidtoleráns növények (47%) után következik

A szójában, olajrepcében, kukoricában, lucernában és gyapotban alkalmazott herbicidtolerancia az elmúlt években következetesen a legelterjedtebb tulajdonság, amelyet a globális termőterület 47%-án termesztenek. A többszörösen módosított GM növények (rovarrezisztencia, herbicidtolerancia és egyéb tulajdonságok kombinációja) elterjedésével a herbicidtoleráns növények visszaszorulása volt megfigyelhető. A herbicidtoleráns GM növényekkel bevetett terület 2016-ban 86,5 millió hektár volt, ami a 185,1 millió hektáros globális GM termőterület 47%-a. Másfelől a többszörösen génmódosított növények termőterülete a 2015. évi 58,4 millió hektárról 2016-ban 75,4 millió hektárra emelkedett (29%-os növekedés). A többszörösen módosított GM növények a 185,1 millió hektáros globális GM termőterület 41%-át foglalták el.


Image Text


Az élelmiszer, takarmány és feldolgozás céljára szolgáló GM növényekben lévő engedélyezett események helyzete


A GM növények kis léptékű termesztése már 1994-ben megindult; nagyobb volumenű termesztésekről 1996-ban készültek az első feljegyzések. 1994 és 2016 között összesen 40 országban (39+EU-28) engedélyezték hatóságilag a genetikailag módosított növények élelmiszerként és/vagy takarmányként való hasznosítását és a környezetbe történő kibocsátását. Ezekben az országokban a szabályozó hatóságok 3768 engedélyt adtak ki összesen 26 GM növényre (nem számítva a szegfűre, a rózsára és a petúniára kiadott engedélyeket) és 392 eseményre. Ezek közül az engedélyek közül 1777 élelmiszerként való felhasználásra szól (közvetlen felhasználásra vagy feldolgozásra), 1238 takarmányként való felhasználásra (közvetlen felhasználásra vagy feldolgozásra), 753 pedig a környezetbe való kibocsátásra vagy termesztésre szóló engedély. A legtöbb eseményt eddig kukoricában engedélyezték (218 esemény 29 országban), ezt követi a gyapot (58 esemény 22 országban), a burgonya (47 esemény 11 országban), az olajrepce (38 esemény 14 országban) és a szója (35 esemény 28 országban).

A legnagyobb számú engedéllyel az NK603 herbicidtoleráns kukorica rendelkezik (54 engedély 26 országban +EU-28). Ezt követi a GTS 4-3-2 herbicidtoleráns szója (53 engedély 27 országban +EU-28), a rovarrezisztens MON810 kukorica (52 engedély 26 országban +EU-28), a Bt11 rovarrezisztens kukorica (50 engedély 24 országban +EU-28), a TC1507 rovarrezisztens kukorica (50 engedély 24 országban +EU-28), a GA21 herbicidtoleráns kukorica (49 engedély 23 országban +EU-28), a MON89034 rovarrezisztens kukorica (48 engedély 24 országban +EU-28), az A2704-12 herbicidtoleráns szója (42 engedély 23 országban +EU-28), a MON88017 rovarrezisztens kukorica (41 engedély 22 országban +EU-28), a MON531 rovarrezisztens gyapot (41 engedély 21 országban +EU-28), a T25 herbicidtoleráns kukorica (40 engedély 20 országban +EU-28) és a MIR162 rovarrezisztens kukorica (40 engedély 21 országban +EU-28).


A GM vetőmagpiac globális értéke egymagában 15,8 milliárd USD volt 2016-ban


A Cropnosis becslése szerint 2016-ban a GM növények globális piaci értéke 15,8 milliárd USD volt (3% emelkedés a 2015. évi 15,3 milliárd USD-hez képest); ez a 2016-ban 73,5 milliárd USD értékű globális növényvédelmi piac 22%-a, és a 45 milliárd USD értékű globális vetőmagpiac 35%-a. A learatott kommerciális végtermékből (a GM szemtermésből és egyéb learatott termékekből) keletkező becsült gazdasági kapuár globális értéke tízszer nagyobb, mint a GM vetőmag értéke önmagában.


A GM növények hozzájárulása az élelmiszer-biztonsághoz, a fenntarthatósághoz és az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásához


A GM növények a következő módokon járultak hozzá az élelmiszer-biztonsághoz, a fenntarthatósághoz és az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásához:

  • a növények termelékenységének növelése 574 millió tonnával, amelynek értéke a számítások szerint 1996 és 2015 között 167,8 milliárd USD; csak 2015-ben pedig 75 millió tonnával, amelynek értéke 15,4 milliárd USD;

  • a biológiai sokféleség megőrzése azáltal, hogy 1996 és 2015 között 174 millió hektár, csak 2015-ben pedig 19,4 millió hektár termesztésbe vonását tették elkerülhetővé;

  • a környezet minőségének javítása

    • 1996 és 2015 között 620 millió kg, csak 2015-ben pedig 37,4 millió kg rovarirtószer-hatóanyag megtakarítása;

    • a rovarirtó szerek alkalmazásának csökkentése 1996 és 2015 között 8,1%-kal, csak 2015-ben pedig 6,1%-kal;

    • a környezeti hatáshányados (Environmental Impact Quotient, EIQ) csökkentése 1996 és 2015 között 19%-kal, csak 2015-ben pedig 18,4%-kal

  • a széndioxid-kibocsátás csökkentése 2015-ben 26,7 milliárd kilogrammal, ami egyenértékű azzal, mintha egy éven át 11,9 millióval kevesebb autó járna az utakon; és a szegénység csökkentése 18 millió szegény farmer és családjuk, összesen több mint 65 millió ember segítésével, akik a világ legszegényebbjei közé tartoznak (Brookes és Barfoot, 2017, közlés alatt).


Image Text


A GM növények tehát képesek hozzájárulni a világszerte számos tudományos akadémia által favorizált „fenntartható intenzifikációs” stratégiához, amely lehetővé tenné, hogy a termelékenység/termelés növekedése a jelenlegi, 1,5 milliárd hektáros termőterület növelése nélkül valósuljon meg, ezzel megmentve az erdőket és megőrizve a biológiai sokféleséget. A GM növények nélkülözhetetlenek, de nem kínálnak megoldást minden problémára, és a jó gazdálkodási gyakorlat, például a vetésforgó és a rezisztenciakezelés betartása a GM növényeknél ugyanolyan fontos, mint a hagyományos növényeknél.


A biotechnológia hasznossá válását gátló szabályozási korlátok


Az elterjedés fő gátja továbbra is a transzgenikus haszonnövények hátrányos szabályozása. Ez igen fontos probléma különösen a fejlődő országok számára, amelyeknek így nincs lehetőségük GM növényeket alkalmazni az élelmiszer- és takarmánybiztonság és a biztonságos növényirost-ellátás megoldására. A GM növények ellenzői elutasítják a tudományos eredményeken alapuló szabályozást, és súlyos terhet jelentő szabályozást követelnek, amely nem enged hozzáférést ehhez a technológiához sem a fejlődő országok szegény gazdálkodói, sem pedig Európa számára. A gazdálkodóknak és a technológia fejlesztőinek annak ellenére kell szembenézniük ezekkel az akadályokkal, hogy elsöprő bizonyítékok támasztják alá az alkalmazott módszerek biztonságosságát. Az új technológiák segítségével a szegény kisgazdálkodók képesek lesznek túlélni és hozzájárulni az élelmiszer-termelés megduplázásához, amire a 2100-ra 11 milliárdos létszámot is túllépő világnépesség táplálásához szükség van.


A GM növények jövője: változó világ


Most, ahogy a GM növények belépnek kereskedelmi célú termesztésük harmadik évtizedébe, várható, hogy alapvető újítások fogják forradalmasítani az új GM növények és tulajdonságok fejlesztését. Ilyen újítások: először, a többszörösen génmódosított növények elterjedése és megkedvelése a gazdálkodók körében; másodszor, olyan GM növények és tulajdonságok megjelenése, amelyek nemcsak a gazdálkodók mezőgazdasági jellegű igényeit szolgálják, hanem egyre inkább igazodnak a fogyasztók preferenciáihoz és táplálkozási igényeihez is; harmadszor, a géntechnológia új, innovatív eszközeinek egyre fokozódó alkalmazása a növénynemesítésben és a fajtafejlesztésben.

A GM növények első nemzedékében a herbicidtolerancia, a rovarrezisztencia és a vírusrezisztencia növényekbe való bevitele volt a cél, és az új fajták 1996 és 2015 között 574 millió tonna termésnövekedést, azaz 167,8 milliárd USD hasznot hoztak a gazdálkodóknak és az élelmiszer-termelőknek, és újabb élelmiszerforrást a 7,4 milliárdra növekedett világnépességnek. A második generációs GM növények ezeket a tulajdonságokat halmozottan hordozzák, a szárazságtűréssel is kiegészítve, ami az éghajlatváltozás okozta egyik problémát segít megoldani. A többszörösen módosított IR/HT szója (Intacta™) és a kukoricabogárral szemben rezisztens kukorica nagyszerűen bevált; az előbbi fajta gazdasági haszna 2013 és 2015 között 2,4 milliárd USD volt, az utóbbié 2003 és 2015 között pedig 12,6 milliárd USD (Brookes és Barfoot, 2017, közlés alatt).


Image Text


A GM növények harmadik nemzedékében az elérni kívánt tulajdonságok a minőség és az összetétel javítását szolgálják. Ilyenek például az emberi és állati fogyasztásra kifejlesztett, különféle egészséges anyagokat (omega-3 zsírsavakat, több olajsavat és sztearinsavat), illetve kevesebb fitátot tartalmazó szójafajták; a módosított keményítőt/cukrot tartalmazó burgonya; az alacsony lignintartalmú lucerna; a nem barnuló burgonya, amely már piacra is került; a nem barnuló alma, amely várhatóan 2017-ben lesz kapható az Egyesült Államokban; ezeken kívül több főtermény béta-karotin- és ferritintartalmának növelésére is előrehaladott stádiumban vannak a kísérletek. Fontos fejlemény, hogy sikeresen megindult az Innate™ sorozatba tartozó burgonyafajták kereskedelmi célú termesztése az Egyesült Államokban: 2500 hektáron termesztenek ilyen burgonyát, a nem barnuló alma termesztéséhez pedig 70 000 fát ültettek. E két GM növény elterjedése hozzá fog járulni a termékek barnulása és gyors megromlása miatti élelmiszer-veszteség csökkentéséhez.

Folytatódik az innovatív molekuláris biológiai eszközök fejlesztése és alkalmazása olyan új gének felfedezésére, amelyek segítségével több és táplálékban dúsabb élelem állítható elő. A szántóföldi kipróbálás alatt álló és a piacon a következő néhány évben megjelenő GM termékek jól tükrözik a gazdálkodóknak és a fogyasztóknak hasznot hozó újdonságokra irányuló törekvést. Egyebek mellett rovarkártételnek és betegségeknek való ellenállást, szárazság- és stressztűrést kölcsönző, illetve a tápérték, a hozam és a biomassza növelését szolgáló új tulajdonságokat vittek be többek között rizsbe, banánba, burgonyába, búzába, perjébe, indiai mustárba, csicseriborsóba, kajánbabba és cukorrépába.

Kedvezők a kilátások arra, hogy a technológia és a fejlesztéseket elősegítő politika együttesen lehetővé teszik az élelmiszer-termelés megduplázását. Ezt azonban a társadalom nem lesz képes megvalósítani anélkül, hogy biztosítaná a GM növények tudományos eredményekre alapozott, a célnak megfelelő és a lehetőségekhez képest globálisan harmonizált szabályozását. Ha a globális társadalomnak nem sikerül az élelmiszer-termelés szabályozását alkalmassá és megfelelővé tenni, annak súlyos következményei lesznek. Egyrészt az egész világot sújtani fogja az elégtelen élelmiszer-ellátás, másrészt az új biotechnológiai módszerek ellenzőinek harsány, ideológiai indíttatású fellépése meghiúsítja annak lehetőségét, hogy a tudomány és a technika eszközeivel biztosítható legyen az egész emberiség biztonságos és megfelelő élelmiszer-ellátása.

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés