Hírlevél: 2017 Május - Június

A Sainsbury Laboratórium szabadföldi GM burgonyakísérletet tervez Norwich-ban

Chris Hill
Hírek, 2017-06-08 13:34:00

2017. február 7.


Image Text

A Sainsbury Laboratóriumban kifejlesztett, burgonyavésznek ellenálló burgonyanövények. Fotó: Steve Adams


A Sainsbury Laboratórium engedélyért folyamodott az Egyesült Királyság környezetvédelmi, élelmezésügyi és vidékfejlesztési minisztériumához (DEFRA) olyan gének hatásosságának kipróbálására, amelyek ellenállóvá tudnák tenni a burgonyát a burgonyavésszel szemben. Ez a pusztító hatású betegség jelentős veszteségeket okoz a mezőgazdaságnak az Egyesült Királyságban és Európában.

A laboratóriumban három különböző, a burgonya vadon élő rokonnövényeiben felfedezett rezisztenciagént ültettek be a kereskedelemben is kapható Maris Piper burgonyába. A tudósok most azt akarják megvizsgálni, hogyan viselkednek ezek a módosított növények valóságos, szabadföldi körülmények között, növényvédő szerek használata nélkül.

A projekt vezetője, Jonathan Jones professzor így nyilatkozott: „A burgonyavész a burgonya egyik legfontosabb betegsége szerte a világon. Különféle becslések 4 és 7 milliárd dollár közé teszik az évente okozott kárt, amihez még hozzáadódik a betegség megfékezése céljából alkalmazott vegyszeres kezelések költsége. A gazdálkodók évente 10-15 alkalommal permeteznek burgonyavész ellen, csapadékos időben még ennél is többször. Ezért olyan géneket akarunk beültetni, amelyek segítenek a növénynek felismerni a betegséget és aktiválni saját védekező mechanizmusait. Az organikus farmerektől azt lehet hallani, hogy már vannak burgonyavésznek ellenálló fajták, de ezek egyike sem jut be a húsz leggyakrabban termesztett fajta közé, mivel mindegyiknek vannak olyan tulajdonságai, amelyek csökkentik a piacképességüket. A Maris Piper sokoldalú fajta, amely alkalmas ehhez a kísérlethez. Remélem, sikerül megmutatnunk, hogy lehetséges burgonyavésznek ellenálló burgonyát előállítani; aztán a társadalom fogja kimondani a végső szót arról, hogy alkalmazzák-e majd ezt a technológiát, vagy inkább azt szeretnék, hogy a gazdálkodók tovább folytassák a permetezést.”

A GM növények termesztése vitát keltett, amikor a technológia húsz évvel ezelőtt kibontakozott, és az ellenzőknek még mindig vannak fenntartásaik, többek között a hagyományos vagy organikus növényállományok szennyeződésének lehetősége, valamint az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásokra vonatkozó vizsgálatok hiánya miatt.

Jones professzor szerint, ha a vizsgálatot engedélyezik és az sikeres, akkor a burgonyavésznek ellenálló GM burgonya kereskedelmi életképessége végső soron a fogyasztói kereslettől és a közvéleménytől fog függeni. „Azt reméljük, hogy addigra a közhangulat már megengedőbb lesz ezekkel a kilátásokkal kapcsolatban” – mondta. – „Az a véleményem, hogy sokkal többen vannak a „nem zavar” táborban, mint a „határozottan ellenzem” táborban. De tisztelnünk kell azok véleményét, akiknek fenntartásaik vannak a GM módszerrel szemben annak ellenére, hogy minden mérvadó tudományos testület egyetért abban, hogy tudományos alapon nincs ok aggodalomra.”

A múlt heti norfolki gazdálkodói konferencián, amelyet szintén a Norwich Research Parkban tartottak, David Richardson veterán farmer és kommentátor azt kérdezte, hogy alkalmazni fogják-e a kutatóintézet világhírű növénygenetikai szakértelmét az Egyesült Királyságban, miután az ország kilépett az EU-ból, ahol a jelenlegi szabályozás a GM növények kereskedelmi célú termesztése ellen van. Ez volt a kérdése: „Örömmel várhatjuk-e, hogy alkalmazhassuk ezeket a módszereket, vagy visszatart minket az európai szabályozás?” George Freeman, Mid Norfolk parlamenti képviselője, aki egyben a miniszterelnök politikai tanácsadó testületének elnöke is, így válaszolt: „Már nem a GM-ről beszélünk, hanem a mezőgazdasági genetika és a modern nemesítés előtt álló lehetőségekről. Itt helyben minden megvan ahhoz, hogy megcsináljuk, és bolondok lennénk, ha nem használnánk.”

A kísérlet ellenőrzése

Ha megadják a beleegyezést, a kísérlet a Norwich Research Parkban, egy kicsi, 1000 négyzetméternél nem nagyobb parcellán fog lezajlani 2017. májusa és 2020. novembere között. A Sainsbury Laboratórium kérelme – a múlt nyáron jóváhagyott kérelemhez csatlakozó, átdolgozott beadvány – azt ígéri: lépéseket fognak tenni, hogy megelőzzék a GM növényeknek a kísérlet területéről való kiszabadulását, és a hagyományos haszonnövényekkel való keveredésük megelőzését. A növényeket legalább 20 méter távolságban fogják termeszteni más burgonyafajtáktól, és a parcellát három méteres kerítés fogja védeni az emberi beavatkozásoktól és a nagytestű állatok pusztításától. A négyéves kísérlet során minden tenyészidőszak végén az összes learatott anyagot zárolni fogják, elszállítják és egy erre jogosult hulladéklerakó létesítményben elégetik. A kísérlet befejeztével a parcellát parlagon hagyják, és figyelik az esetleg ott megjelenő, vadon kelt növényeket, amelyeket azonnal elpusztítanak.

A DEFRA-nak benyújtott kérelemben ez áll: „Amellett, hogy a módosított burgonyában jelen levő genetikai elemek közül egyik sem rendelkezik ismert káros tulajdonságokkal, nem várható káros tulajdonságok megjelenése a fent említett gének és tulajdonságok kombinálásakor sem. Végezetül a burgonyagumókat begyűjtéskor elpusztítjuk, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy a genetikailag módosított anyag bekerül a táplálékláncba.”


Mit gondol Ön a tervezett kísérletről? Írjon a következő címre:

chris.hill@archant.co.uk vagy szerkesztőségünkbe, az info@zoldbiotech.hu címre

A cikk letöltése pdf formátumban.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés