Hírlevél: 2017 Március - Április

Örök hisztéria?

Venetianer Pál
Hírek, 2017-05-28 03:50:30

Közhely, hogy hazánkban és a nagyvilágban tömegmédiumok és politikusok bőségesen ontják azokat a nézeteket és nézetrendszereket, amelyeket embermilliók hisznek el és ismételnek meggyőződéssel, noha szemernyi igazságtartalmuk sincs, és semmiféle tárgyilagos, objektív vizsgálattal szemben sem állhatnának helyt. Ezeket nevezem hisztériának, és ezek egyikéről, a GMO-ellenességről lesz szó a következőkben. (Előzmény az ÉS-ben – Darvas Béla: Gagyiland, 2017/15., ápr. 13.)


Image Text


Mint ismeretes, a múlt század hetvenes éveiben született egy olyan biokémiai technika (tudományos neve: in vitro DNS rekombináció, de a mindennapi szóhasználatban génsebészetnek nevezik), amely lehetővé teszi az öröklési anyag (a DNS) egyes szakaszainak kivágását és átültetését egy másik élőlény DNS-ébe, mint ahogy a filmvágó áttehet egy képsort az egyik filmből a másikba. Ezt a technikát először baktériumokra dolgozták ki, de egy évtizeddel később megoldották a magasabb rendű növényekbe és állatokba történő DNS-átültetést is, 1996-ban pedig megjelentek a világpiacon az első mezőgazdasági haszonnövények, amelyek más szervezetekből átültetett DNS révén nyertek valamilyen új, hasznosnak bizonyuló tulajdonságot. Ezeket nevezik GMO-nak (genetikailag módosított szervezet). A génsebészeti technika már megjelenése pillanatában intenzív vitát váltott ki, elsősorban az USA-ban (a tudományon belül is), ez azonban a látványos gyakorlati eredmények megjelenése és a technika biztonságát alátámasztó ellenőrző kísérletek elvégzése után elcsendesedett. Az ezredforduló táján a mezőgazdasági alkalmazások megjelenése (elsősorban már Európában) ismét kiváltotta a vitát, és ez mindmáig változatlan intenzitással folyik. A GMO-vita – többek között – abban is hasonlít más, sokkal veszedelmesebb hisztériákra, hogy a GMO-ellenes tábor kezdetben még vette a fáradságot, hogy érveket gyűjtsön és hangoztasson, megkísérelje meggyőzni az „utca emberét” arról, hogy miért ördögi és gonosz dolog a GMO. Mára ez eltűnőben van. A GMO-ellenes politikusok, szervezetek és publicisták a GMO-k veszedelmességét már olyan, általánosan elfogadott igazságnak tekintik, ami nem is szorul magyarázatra vagy indokolásra. Az utóbbi évek hazai sajtójában a GMO-ról szólva már csak a harc állásáról, a GMO-k elleni hősies erőfeszítésekről vagy az ellenség aljas trükkjeiről tudósítanak, az érdemi vita arról, hogy vajon indokolt-e ez a harc, és egyáltalán miért folyik, szinte megszűnt.

A GMO-k elleni hisztériakeltés kétségkívül nem tartozik a legveszedelmesebbek közé, az emberek többségét nem izgatja, talán nem is tud róla, de a tudományos világ nagy részét azért felháborítja (utalhatok itt például az MTA elnökének, Lovász Lászlónak néhány nyilatkozatára, az euró­pai tudományos akadémiák szövetsége, az EASAC állásfoglalására vagy arra a Greenpeace-hez címzett nyílt levélre, amelyet 107 Nobel-díjas tudós írt alá), és a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából komoly károkat is okozhat. Józan ember ugyan nem bízhat abban, hogy ezek a hisztériák racionális érveléssel leküzdhetők, az azonban elképzelhető, hogy idővel, hasznos manipulatív funkciójukat elveszítve, maguktól elhalnak. Vagyis – egy régi bölcsességet idézve – a problémákat nem megoldani kell, hanem meghaladni. Mielőtt azonban e  lehetőséget ismertetném, el kell mondanom, miért tartom pusztán hisztériának a GMO-ellenességet, hiszen világszerte tekintélyes és elismert szervezetek (például a Greenpeace), politikusok és közéleti személyiségek (például Károly brit trónörökös és a magyar kormány tagjai), olykor (egyre kevesebben) kompetens tudósok is, hívei e nézetrendszernek sőt (a világon egyedülálló módon) bekerült a gránitszilárdságú magyar Alaptörvénybe is. Persze az e kérdéskörről két évtizede zajló vitában megszámlálhatatlan alkalommal csaptak össze érvek és ellenérvek (magam is számolatlanul hánytam a borsót a falra), ezért a következő rövid összefoglalóval senkit sem kívánok meggyőzni, egyszerűen csak tájékoztatni szeretném az olvasót GMO-párti álláspontom indokolásáról. Illetve pontosabban: dehogy vagyok GMO-párti. A boszorkányüldözés ellenzői sem boszorkánypártiak, és az antiszemitizmust elítélők sem feltétlenül filoszemiták.

A GMO-k harcias ellenzőinek érvei három csoportban foglalhatók össze:

  1. A GMO-kból származó élelmiszerek fogyasztása káros lehet.

  2. A GMO-k termesztése veszélyeztetheti az ökoszisztémát, a környezetet, a biodiverzitást.

  3. A GMO-k léte és elterjedése politikai, közgazdasági, szociológiai okokból nem kívánatos.

A közvélemény-kutatások tanúsága szerint „az utca emberét” főként az első probléma aggasztja, és az Alaptörvénybe is ezzel az ürüggyel került be, noha a három érvtípus közül ez az, amely a legkönnyebben megválaszolható. Bár a valódi tudomány soha semmiben nem lehet abszolút és cáfolhatatlanul biztos, minden állításához csak valószínűségeket rendel (ezek olykor igen nagy valószínűségek, például az, hogy az elengedett kő lefelé fog esni és nem fölfelé), amennyiben mégis állíthat valamit, annyiban ma nyugodt lelkiismerettel biztonsággal kimondhatja, hogy ez a veszedelem nem létezik. A biológiai tudomány mai állása szerint eleve nem látszott racionálisan valószínűsíthetőnek az ilyen veszély léte, de ez persze nem érv, mindig előfordulhatnak meglepő, nem várt, új jelenségek. Az azonban már bizonyíték, hogy kísérletek ezrei nem mutattak ki ártalmat, továbbá az, hogy az elmúlt két évtizedben emberek százmilliói és háziállatok milliárdjai fogyasztottak GMO-élelmiszereket és takarmányokat, és soha semmiféle káros hatást nem tudott bizonyítani senki. Az ellenfelek által unos-untalanul idézett, egy kézen megszámolható, egészségkárosodásra utaló kísérletek mindegyikéről többszörösen bebizonyosodott, hogy jóhiszemű tévedésen vagy szándékos megtévesztésen alapultak.

A másik két érvtípus nem cáfolható ilyen egyszerűen, mert ezek között néhány biztosan igaz. Ilyen például az, hogy a rovarkártevő, amely ellen egyes GMO-növények védve vannak, előbb utóbb rezisztenssé válik a növény által termelt toxinnal szemben, és így a növény előnyös tulajdonága elvész. Ami a harmadik érvcsoportot illeti, kétségtelen, hogy a GMO-k szabadalmi védettsége monopolhelyzetet biztosít a gyártó multiknak, és ez nyilván nemkívánatos. Van tehát néhány – önmagában kétségtelenül igaz – ellenérv, ezek azonban egyáltalán nem csak a GMO-kra érvényesek, tehát ezek miatt a GMO-kat kárhoztatni nehezen indokolható. A magyar gazdák például ugyanazoktól a gonosz multiktól vásárolják a nem-GMO hibrid kukoricát, amelyek a GMO-k tulajdonosai. Az Apple vagy a Microsoft agresszív üzletpolitikájának elítélése sem indokolhatja a számítógépek vagy okostelefonok betiltásának igényét. Ami pedig a rezisztencia kialakulását illeti, ez (és más valós problémák) megfelelő agrotechnikával kezelhető, illetve nem különbözik a hagyományos növénynemesítés és mezőgazdaság által is felvetett hasonló gondoktól. Hiszen a hagyományos növényvédő szerek ellen ugyanúgy feltétlenül kialakul a rezisztencia.

No de nem ezt a vitát akartam feleleveníteni, mert már régen beláttam, hogy hiábavaló, ahogy reménytelen az egyéb – sokkal veszedelmesebb – hisztériák ellen racionális érvelésen alapuló küzdelem is. Azt szeretném megmutatni, minek köszönhető e hisztéria meghaladásának lehetősége. Az egyszerű válasz: a tudománynak.

Évtizedünkben ugyanis született egy olyan új eljárás, a neve nem túl barátságos, úgy hangzik, hogy CRISPR/cas9, amely szinte felmérhetetlen alaptudományos jelentőségén túlmenően megváltoztatja a növénynemesítés lehetőségeit is. Az eljárás kidolgozói (többnyire Emmanuelle Charpentier, Jennifer Doudna és Feng Zhang nevét emlegetik feltalálóként, bár, mint minden jelentős tudományos eredmény, ennek létrejötte sok másnak is köszönhető), a Nobel-díjon kívül már szinte minden tudományos díjat megkaptak, Charpentier például az elmúlt három évben huszonhat jelentős díjban vagy kitüntetésben részesült.

A módszer ismertetése meghaladná egy hetilapcikk kereteit, de nincs is rá szükség. Lényege az, hogy segítségével elvileg bármely élőlény öröklési anyagának (DNS-ének) bármely előre meghatározott pontján tervezett mutáció (a genetikai abc valamelyik betűjének megváltoztatása) hozható létre. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a jelenleg a világpiacon jelen lévő számos GMO-növénnyel megegyező tulajdonságú haszonnövények előállíthatók idegen DNS bevitele nélkül is. Ez pedig azért fontos, mert a GMO-kat korlátozó vagy tiltó törvények többsége (így a magyar géntörvény is) úgy definiálja a GMO-kat, hogy azokban idegen gén beültetése történik. Vagyis: a CRISPR/cas9 technológiával előállított hasonló tulajdonságú növények voltaképpen nem tartoznak a géntörvények hatása alá. Sőt, az ezekben létrehozott mutációk nem különböznek a természetben spontánul létrejött vagy a hagyományos (génsebészet előtti) növénynemesítés során például besugárzásos mutagenezissel létrehozott mutációktól (így fejlesztettek ki számos, régóta korlátozások nélkül termesztett hasznos növényfajtát). Azt, hogy ezeket a mutációkat mesterségesen hozták létre az új technológiával, semmiféle vizsgálattal, ellenőrzéssel nem lehet kimutatni.

Az olvasó ezek után megkérdezheti: megjelentek-e már az új technológiával előállított haszonnövények a világpiacon, illetve Magyarországon. A válasz: nem. Először is, ahhoz, hogy egy kutatólaboratóriumban előállított mutáns növényből tömegtermelésre alkalmas új fajta legyen, sokéves fejlesztőmunkára van szükség, erre még egyszerűen nem volt idő. De a fejlesztő cégek nem is nagyon sietnek, inkább kivárnak. Az elmúlt két évtizedben olyan sok jogos és jogtalan támadás érte őket GMO-ügyben, hogy óvatosabbá váltak, nem kockáztatnak hatalmas befektetést igénylő fejlesztéseket, amíg nem biztosak abban, hogy azokat a társadalom, a fogyasztók és a hatóságok elfogadják majd. A GMO-t ellenzők pedig nem szívesen engedik el kedvenc ellenségüket. Egyelőre még nem tudják, hogyan lehetne definiálni ezt az ellenséget, de keresik a lehetőséget. A hatóságok is bizonytalanok. Az EU két tagállamában (Svéd- és Finnország) már meghozták a döntést, hogy az új technológiával előállított növények nem tartoznak a GMO-kat korlátozó törvények hatása alá, de a legfontosabb államokban (Német- és Franciaország) még zajlik a vita. Mindenesetre még él a remény, hogy előbb-utóbb a magyar mezőgazdaság is részesülhet az új technológia áldásaiból anélkül, hogy ehhez hetedszer is meg kellene változtatni a gránitszilárdságú Alaptörvényt.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés