Hírlevél: 2017 Március - Április

Zöld utat kapott az új, szuper terméshozamú GM búzával végzendő szabadföldi kísérlet

Hírek, 2017-05-28 02:57:58

Image Text

Az új búzafajtánál üvegházi kísérletekben 20–40%-os terméshozam-növekedést figyeltek meg.


Idén tavasszal új, genetikailag módosított (GM) kísérleti búzafajta termesztése kezdődhet meg, miután az Egyesült Királyság kormánya megadta a végső hozzájárulást. A GM búzát úgy módosították, hogy jobb hatásfokkal hasznosítsa a napfényt, és az üvegházi körülmények között megfigyelt terméshozam-növekedés elérte a 40%-ot. A kutatók most azt akarják megvizsgálni, hogy ugyanez a hozamnövekedés szántóföldi körülmények között is megismételhető-e. Az ellenzők szerint a búza terméshozamának növelése nem megoldás a globális élelmiszerhiányra.

Széllel szemben

Az Egyesült Királyságban az elmúlt húsz évben számos szabadföldi kísérletet végeztek GM növényekkel; ezek kedvelt célpontjai voltak a tiltakozóknak, akik megpróbálták elpusztítani a növényeket. Még ha a növényeket sikerült is megmenteni, a kísérletek tudományos szempontból nem mindig voltak sikeresek. Ebben a legújabb kísérletben azt vizsgálják, hogy az üvegházban felnevelt GM búzánál megfigyelt, látványos, 20–40%-os hozamnövekedés megismételhető-e a szabadban.

Tavaly ősszel a Rothamstead Research kutatói kérelmet nyújtottak be az Egyesült Királyság környezetvédelmi, élelmezésügyi és vidékfejlesztési minisztériumához (DEFRA), amelyben engedélyt kértek kis volumenű szabadföldi kísérletek végzésére egy biztonságos területen, Harpenden közelében, 2017 és 2019 között. A hatóság független kockázatfelmérést végzett és nyilvános konzultációt tartott, majd megadta az engedélyt.

A kutatók elmondták: olyan, újonnan kifejlesztett búzanövényeket akarnak vizsgálni, amelyekbe a búza egy vadon élő rokonából, a kemény búzából ültettek be egy gént. Az Essexi és a Lancasteri Egyetem kutatóival kooperációban dolgozó rothamsteadi kutatócsoport szerint a módosított búzában ennek köszönhetően hatékonyabbá válik a fotoszintézis, így a növények több napfényt és széndioxidot képesek „beépíteni” a búzaszemekbe.


Image Text

A búza genetikai módosítás útján történő feljavítása mindeddig nem volt sikeres


„Az üvegházban nevelt növények a módosítás hatására nagyobban leszek, a leveleik nagyobbra nőnek, és ennek az az oka, hogy több fotoszintézist végeznek” – mondta a rothamsteadi intézet munkatársa, Dr. Malcolm Hawkesford a BBC News riporterének. – „Amint a szemképződés megindul, az összes megkötött széndioxid a szemtermés létrehozására fordítódik. A végeredmény: nagyobb növények és több gabonaszem.”

A kutatók szerint a globális népesség gyors növekedése miatt 2050-re 70%-kal kell növelni az élelmiszertermelést ahhoz, hogy a keresletet ki lehessen elégíteni. A búzánál az a probléma, hogy az utóbbi években a nemesítés üteme lelassult, elért egy platót, és a kísérletben részt vevő tudósok véleménye szerint hagyományos módszerekkel már nem lehet jobb eredményeket elérni.

Az üvegházban kapott eredmények szántóföldön történő megismétlése azonban nem lesz könnyű. „Jelenleg hagyományos módszerekkel egy százalékos eredményt elérni nagy boldogság” – nyilatkozta Dr. Hawkesford. – „Ha néhány százaléknál magasabb hozamnövekedést érnénk el, ez már szuper eredmény lenne. 5–10 százalékkal nagyon boldog lennék; bármilyen, ennél jobb eredmény egyenesen óriási lenne!”

A világ élelmezése

A tervezett termesztési kísérlet azonban kritikát is kapott. Körülbelül 30 zöld szervezet jelentett be kifogásokat a tervvel szemben, hangsúlyozva: fennáll a lehetősége annak, hogy a GM búza a szántóföldön kívülre kerül, ahogy az Egyesült Államokban többször is megtörtént. Az aktivisták elmondták, hogy „csalódottak”, amiért most mégis engedélyezték a kísérletet. „Az emberek nem azért éheznek, mert a fotoszintézis nem elég hatékony, hanem azért, mert szegények” – nyilatkozta Liz O’Neil, a GM Freeze aktivistája. – „A GM búza és a hozzá hasonló technológiai bravúrok elszívják az állami támogatást, amely tényleg segíteni tudna, ha rendszerszintű megoldásokra használnák fel, például hulladékminimalizálásra és a szegénység megszüntetésére. Akkor felelősen, tisztességesen és fenntartható módon előállított élelmiszereket élvezhetnénk mindannyian.” A GM technológia támogatói azonban rámutatnak, hogy ha a GM búzának valóban nagyobb a hozama, akkor a gazdálkodók kevesebb ráfordítással (pl. nitrogén) több búzát tudnának termeszteni, és közben a termesztéssel járó széndioxid-kibocsátás is csökkenne.

Egy másik probléma, hogy az új kísérlet engedélyezése azt jelzi: az Egyesült Királyságban a Brexit közeledtével új szelek fújnak a GM-problémakörhöz való hozzáállás terén. George Eustache mezőgazdasági miniszter múlt ősszel az alsóházban arról beszélt, hogy az EU-ból való kiválás után a kormány hajlandó újra megvizsgálni ezt a kérdéskört. „Az EU-ból való kiválásra történő felkészülés részeként a kormány bizonyos intézkedések lehetőségét mérlegeli a genetikailag módosított szervezeteket érintő szabályozás területén” – közölte egy írásbeli nyilatkozatban. – „A kormány általános véleménye továbbra is az, hogy tudományos alapokon nyugvó és arányos eljárásra van szükség mind a politika, mind a szabályozás terén.”

Mind a támogatók, mint az ellenzők úgy vélik, hogy az új kísérlet engedélyezése nem jelez álláspontváltozást. „Nem hiszem, hogy [a Brexit] nagyon nagy különbséget jelent a számunkra” – mondta Dr. Hawkesford. – „Ezt az egész projektet még a Brexit [megszavazása] előtt terveztük meg. Őszintén szólva nem tudom, milyen hatással lesz jövőbeli kísérleteinkre, de a jelen pillanatban a brit kormánynak van egy politikája, mi betartjuk a szabályokat, és én most a Brexitnek semmilyen hatását nem látom.”

A cikk letöltése pdf formátumban.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés