Hírlevél: 2017 Március - Április

Génszerkesztés: tudományos lehetőségek, közérdekek és stratégiai lehetőségek az Európai Unióban

Hírek, 2017-05-20 17:47:48

Összefoglalás

A genomszerkesztés - azaz egy sejtben egy kiválasztott DNS-szekvencia szándékos megváltoztatása helyspecifikus DNS-nukleáz enzimek segítségével – az alapkutatás igen fontos eszköze lett. A genomszerkesztést egyesek „átalakító módszerként” írták le, a kutatás és innováció egyes területein valóban átalakítja a várakozásokat és a célokat. A genomszerkesztés képes az élő sejtek genomjában egyes nukleotidok specifikus módosítására, mivel időközben a mellékhatások kimutatására és csökkentésére is egyre jobb módszerek állnak rendelkezésre, új lehetőségek egész sorát nyitja meg. A genomszerkesztés általánosan (mikroorganizmusokban, növényekben, állatokban és emberben is) alkalmazható, ezért várhatóan igen sokféle társadalmi célkitűzés megvalósításában felhasználható. Ilyen lehetséges alkalmazások például: betegségek gén- és sejtalapú gyógyítása; különféle megközelítések betegségekre hajlamosító tulajdonságok öröklődésének megelőzésére; vektorok közvetítette betegségek megfékezése; növény- és állatnemesítés javítása, állatjólét; állatdonorok módosítása xenotranszplantációhoz; bioüzemanyagok, gyógyszerek és egyéb értékes vegyületek előállítására szolgáló ipari mikrobiológiai módszerek.

A genomszerkesztés megjelenése lelkesedéssel, de vitával is járt. Egyesek, például bizonyos civilszervezetek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a genomszerkesztés „nem természetes”, tudásunkban túl sok a fehér folt, a módszer hatásai bizonytalanok és alkalmazása diszkriminatív lehet, a szabályozás nem tud lépést tartani a technológiai innovációval.

Ebben a jelentésben az EASAC átfogó képet nyújt a genomszerkesztési módszerek kutatásában elért haladásról, a módszerek alkalmazásáról, ezek lehetséges politikai következményeiről, valamint az EU stratégiájának prioritásairól az innováció elősegítésének és a szabályozás kézben tartásának területén. Jelentésünk az egyes európai akadémiák és más nemzetközi akadémiai együttműködések korábbi munkáira támaszkodik. Célunk felhívni a figyelmet a tudományos lehetőségekre és a közérdeklődésre számot tartó kérdésekre, és felmérni, mit kell még tenni ahhoz, hogy ezek a lehetőségek a társadalmat foglalkoztató kérdések egyidejű figyelembevételével valósuljanak meg.

Jelenlegi tudásunk hiányosságai és bizonytalanságai alátámasztják az alapkutatás folytatásának szükségességét. Arra számítunk, hogy az új tudományos eredmények segítenek kitölteni a fehér foltok többségét, és a fokozatos finomítás révén tovább nő a genomszerkesztő eszközök hatékonysága, specifitása, ezzel pedig csökkennek a mellékhatások. A kutatásban és az innovációban továbbra is gyors változásokra számítunk, ezért az EASAC hajlandó később újra visszatérni e jelentés tárgyára, és felülvizsgálni az értékelést.

Az EASAC végül megállapítja, hogy a politikai megfontolásoknak az előrelátható alkalmazásokra kell összpontosítaniuk, nem pedig magára a genomszerkesztési eljárásra mint kialakulóban lévő technológiára. Fontos biztosítani azt, hogy a szabályozás bizonyítékokon alapuljon, egyaránt figyelembe vegye a valószínű előnyöket és a feltételezett kockázatokat, továbbá arányos és megfelelően rugalmas legyen ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon az új tudományos eredményekhez. Ajánlásaink a következők.

Image Text

Növények

A növénynemesítésben ma már elérhető egyre nagyobb pontosság nagy változást jelent a hagyományos nemesítési módszerekhez képest, amelyek véletlenszerű, irányítatlan kémiai vagy sugárzás indukálta mutagenezisen és meiotikus rekombináción alapultak. Az EASAC-nak az új növénynemesítő módszerekről alkotott korábbi megállapításait támogatva, a következőket ajánljuk:

  • Kérjük az EU szabályozó hatóságait, erősítsék meg, hogy a genomszerkesztésnek azok a termékei, amelyek nem tartalmaznak nem rokon fajból számazó DNS-t, nem tartoznak a genetikailag módosított szervezetekre (GMO-kra) vonatkozó szabályozás hatálya alá.

  • Azt tanácsoljuk, hogy a teljes átláthatóság jegyében legyen nyilvános a felhasznált módszer, de az EU célja a konkrét mezőgazdasági tulajdonság, illetve termék szabályozása legyen, ne pedig az előállítására felhasznált technológia. Ebből következik, hogy az új módszerek ki lennének zárva a szabályozásból, ha a felhasználásukkal létrehozott genetikai változások hasonlók a hagyományos nemesítés termékeihez vagy megkülönböztethetetlenek azoktól, és ha nem azonosítható új, termékalapú kockázat.

Állatok

Az állatokon végzett kutatások már most is szigorú szabályozás alatt állnak. Bár jelenleg a legtöbb genomszerkesztett állatot alapkutatási vagy orvosbiológiai célból hozzák létre, a technológia a haszonállat- és haltenyésztésben is felhasználható: a termelés növelése mellett a genomszerkesztés az állati egészség és az állatjólét fokozására is lehetőséget nyújt. A speciális alkalmazásokra vonatkozólag a következőket ajánljuk:

  • Az állattenyésztés szabályozásában ugyanazt az elvet kellene követni, mint amely a növénynemesítés szabályozására vonatkozó javaslatban szerepel – a tulajdonság, nem pedig a módszer szabályozását, és nyíltan, egyértelműen kell beszélni arról, mi történik.

  • A nagytestű állatok xenotranszplantáció céljára történő módosítására vonatkozólag felhívjuk az EU szabályozó hatóságainak figyelmét arra, hogy készüljenek fel a várható új lehetőségekre: itt további tárgyalásokra lehet szükség a sejteket és szöveteket tartalmazó orvosi termékek engedélyezésének mechanizmusáról, továbbá fel kell mérni annak a következményeit, hogy a genomszerkesztett donor egyéb transzgének hiányában GMO-nak tekintendő-e vagy sem.

Gene drive1 a vadon élő populációk módosítására

A gene drive-nak a betegséghordozók (vektorok) kordában tartását és a vadon élő populációk egyéb módosításait szolgáló alkalmazásai fontos közegészségügyi és természetvédelmi problémák megoldására használhatók fel. A USA Nemzeti Tudományos Akadémiája szerint a kutatásban fokozatos megközelítést kellene alkalmazni, ami felelősségteljes fejlesztést tudna lehetővé tenni, és elegendő időt biztosítana annak átgondolására, hogyan kellene kiegészíteni a jelenlegi szabályozási kereteket a gene-drive-alapú technológia megbízható értékeléséhez. Az EASAC támogatja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának a gene drive módszerét alkalmazó megközelítésekre vonatkozó ajánlásait:

  • Kulcsfontosságú fenntartani a fokozatos kutatás iránti elkötelezettséget, a gene drive-alkalmazások hatásosságának és biztonságosságának felmérése érdekében, mielőtt el lehet dönteni, hogy alkalmasak-e a felhasználásra. Ennek a kutatásnak erőteljes kockázatfelméréssel kísérve, a nyilvánosság bevonásával kell folynia.

  • Az EU kutatóinak továbbra is együtt kell működniük azoknak az országoknak a kutatóival és érdekeltjeivel, ahol a gene drive-rendszerek alkalmazása a legvalószínűbb.

Mikroorganizmusok

  • Megállapítjuk, hogy a mikroorganizmusok genomszerkesztése nem vet fel új problémákat a szabályozási keretek számára, és jelenleg a GMO-k zárt rendszerben való felhasználására és szándékos kibocsátására vonatkozó, elfogadott szabályok vonatkoznak rá.

  • A lehetséges alkalmazások skálája igen széles, és felöleli a gyógyszerek és egyéb értékes vegyületek, a bioüzemanyagok, a bioszenzorok, a bioremediáció és az élelmiszerlánc területét. Az EU bioökonómiai innovációra vonatkozó stratégiájának kidolgozásához fontos ennek a sokféle alkalmazásnak a felismerése.

  • A mikrobiális genomszerkesztés kutatásával és az azon alapuló innovációval kapcsolatos politikai problémák jó része a szintetikus biológia területére esik, és mi újra megerősítjük az EASAC korábbi munkája során tett általános ajánlásokat a kutatási kapacitás kiépítésére, a szakértelem fejlesztésének előmozdítására, és annak felismerésére, hogy fenn kell tartani az egyensúlyt az innováció védelme és hasznának megosztása, hozzáférhetővé tétele között.

  • Felmerült az aggály arra vonatkozóan, hogy a genomszerkesztés kutatása a szabályozott laboratóriumi helyszínen kívül is lehetségessé válhat. Azt javasoljuk, hogy a Global Young Academy (Fiatalok Világakadémiája) vizsgálja meg a biológiai „csináld magad” mozgalom elterjedése okozta problémákat.

  • A genomszerkesztés lehetséges biobiztonsági összefüggései miatt is felmerültek aggályok. Azt ajánljuk, hogy a tudományos közösség továbbra is tájékoztassa és lássa el tanácsokkal a döntéshozókat, amikor sor kerül a biológiai és vegyi fegyverekre vonatkozó egyezmény felülvizsgálatára.

Emberi sejtek genomszerkesztése

A EASAC támogatja az egyéb kollektív akadémiai munkákból [International Summit on Gene Editing (Nemzetközi Csúcstalálkozó a Génszerkesztésről) és FEAM (Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége)] és az EASAC tagjai közé tartozó akadémiák kezdeményezéseiből kibontakozó megállapításokat:

  • Alap- és klinikai kutatás. Intenzív kutatást kell végezni, amelynek a megfelelő jogi és etikai szabályok szerint és az elfogadott gyakorlatot követve kell folynia. Ha a kutatás folyamán korai fázisban lévő humán embriókban vagy csírasejtekben történik génszerkesztés, a módosított sejteket nem szabad terhesség létrehozására használni. Az EASAC átlátja: jelenleg nem valószínű, hogy az Európai Bizottság módosítja arra vonatkozó döntését, hogy nem támogatja az embriókon végzett kutatásokat.

  • Klinikai alkalmazás: szomatikus génszerkesztés. Minden javasolt genommódosítás esetében szükséges a kockázatok (például a pontatlan szerkesztés), valamint a lehetséges haszon megértése. Ezeket az alkalmazásokat szigorúan lehet és kell elbírálnia az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) és a nemzeti gyógyszerügynökségeknek a gén- és sejtterápiára vonatkozó, létező és kialakulóban lévő szabályozási rendszerek keretében.

  • Klinikai alkalmazás: csírasejtvonalbeli beavatkozások. Ezek az alkalmazások sok fontos problémát vetnek fel, ilyenek többek között: pontatlan vagy nem teljes szerkesztés; káros hatások előrejelzésének nehézségei; kötelezettség mind az egyén, mind a genetikai módosításokat hordozó jövendő nemzedékek érdekeinek figyelembevételére; annak lehetősége, hogy a betegségek megelőzésén és kezelésén túlmenő biológiai feljavítás fokozhatja a társadalmi egyentőtlenségeket, vagy korlátozó jelleggel alkalmazható. Felelőtlenség lenne továbbhaladni, mielőtt megoldanánk az idevágó etikai, biztonságossági és hatásossági kérdéseket és létrejönne a széles körű társadalmi konszenzus.

Átfogó kérdésekre vonatkozó általános ajánlások

  • A nyilvánosság bevonása. A tudósoknak és a nagyközönségnek bízniuk kell egymásban, és a bizalom építéséhez a nyilvánosság bevonására van szükség. Az érdekelteket, így a betegeket, az orvosokat, a gazdálkodókat, a fogyasztókat és a civilszervezeteket be kell vonni az eljárások kockázatairól és hasznáról szóló vitákba, a tudósoknak pedig érthetően meg kell fogalmazniuk kutatásaik céljait és lehetséges hasznát, valamint ismertetniük kell a kockázatok kezelésére kidolgozott megoldásokat. A nyilvánosság bevonására szolgáló stratégiák tökéletesítéséhez további szociológiai kutatásra van szükség.

  • A globális igazságosság javítása. Fennáll annak a lehetősége, hogy fokozódik az egyenlőtlenség és a feszültség azok között, akik hozzáférnek a genomszerkesztés alkalmazásainak hasznához, és azok között, akik nem, bár a módszer széles körű elterjedése megkönnyítheti a hozzá kapcsolódó haszon megosztását. A tudományos közösségnek együtt kell működnie másokkal a társadalmi szakadék szűkítésére tett erőfeszítésekben, például aktív tudástranszferrel, a kutatók közötti globális együttműködéssel, az eszközökhöz és az oktatáshoz való nyílt hozzáféréssel és az oktatásban való részvétellel. Másfelől az EU döntéshozói számára is életbevágó fontosságú annak felismerése, hogy politikai döntéseik milyen, néha akaratlan következményekkel járnak az EU-n kívüliek számára. Bizonyítékok vannak arra, hogy az EU korábbi (pl. a GMO-kra vonatkozó) döntései nehézségeket okoztak a fejlődő országok tudósai, gazdálkodói és politikusai számára. Mind a fejlődő országok, mind Európa számára fontos, hogy az EU jelenlegi szabályozási kereteinek reformja és az EU hazai céljai és fejlesztési tervei közötti szükséges koherencia megteremtése a partneri viszonyra és az innovációra alapozva történjék meg.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés