Hírlevél: 2017 Január - Február

2017 és azután: szakértők nyilatkozatai a GMO-król és arról, mit tartogat a jövő

Kate Hall
Hírek, 2017-03-26 21:19:00

2017. január 26.

A GMO-k továbbra is hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, segítenek megőrizni az élőhelyeket, és fokozzák a gazdálkodás hatékonyságát és jövedelmezőségét.


Image Text

Kép: GMO Answers


Az új év hajnala – alkalom mind az elmélkedésre, mind pedig az izgalomra. 2016 az áttörés éve volt a biotechnológia számára: többek között ekkor közölte az USA Nemzeti Tudományos Akadémiája a GMO-k egészségességét és biztonságosságát megerősítő eredményeit.

A most következő évre előretekintve több biotechnológiai szakértővel elbeszélgettünk arról, mit várnak a 2017. évtől. Ezeknek a beszélgetéseknek sokféle témája volt, a családi mezőgazdasági kötődésektől a biotechnológia oktatásával kapcsolatos gondolatok megosztásáig. Négy fő téma bontakozott ki, amelyek pillanatképet adnak arról, hol tartunk most, és mit remélnek beszélgetőpartnereink a jövőtől. A mezőgazdasági és biotechnológiai szakértők optimisták a GMO-kban rejlő lehetőségekkel kapcsolatban.

Fókuszban: a biotechnológia segíteni tud legégetőbb élelmezési problémáink megoldásában

A genetikai módosítás ígérete létfontosságú az alacsony jövedelmű országok számára, és az Auburn Egyetemen dolgozó, kenyai születésű kutató, Dr. Esther Ngumbi szerint a biotechnológia mind az Egyesült Államokban, mind másutt fontos szerepet játszik a gazdálkodók segítésében, hogy megoldhassák a mai kor kihívásait. „Miközben az Afrikában pusztító éghajlatváltozás sok kisgazdálkodó munkájának sikerét veszélyezteti, én reménykedem abban, hogy a biotechnológia továbbra is megoldásokat fog nyújtani a gazdálkodók által felhasználható technológiák és eszközök formájában. Szárazságtűrő, biotechnológiai módszerekkel erőteljesebbé tett („biofortifikált”) növényfajtákra van szükség, amelyek kevés vízzel, vagy víz nélkül is megélnek – ezek nagyban segítenék a gazdálkodókat a változó éghajlat következményeivel folytatott küzdelmükben.”

Ahogy Jillian Etress szakértő, dél-alabamai gazdálkodó, mezőgazdasági oktató és blogger rámutat, a kártevőkkel és vírusokkal szemben ellenálló növények csak egy szeletét képezik annak a nagyszámú fejlesztésnek, amelyek az alacsony jövedelmű országokban képesek kiemelni a közösségeket a szegénységből, növelni a növények terméshozamát és átalakítani a gazdálkodók életét. Jillian örömmel várja, hogy arról hallhasson,

„hogyan nemesítenek új növényfajtákat az alacsony jövedelmű országok számára géntechnológiával és hagyományos nemesítési módszerekkel”.

Az éhezés és a rosszultápláltság gátolja a tudásszint fejlesztését, a gazdasági növekedést és az innovációt. A GMO-k egyik haszna abban áll, hogy megoldja a mikrotápanyag-hiánnyal kapcsolatos problémákat azáltal, hogy lehetővé teszi a gazdálkodóknak az őshonos haszonnövények biotechnológiai módszerekkel feljavított fajtáinak termesztését – ilyen például a biofortifikált manióka.

Connie Diekman regisztrált dietetikust, az University of Nutrition igazgatóját (Washingtoni Egyetem, St. Louis, Missouri) a biotechnológiának ez a vonatkozása hozza leginkább lázba. Diekman azt kívánja, bárcsak több figyelem jutna „az őshonos növények tápanyagtartalma növelésének, azoknak a népességeknek a megsegítésére, akik nem jutnak hozzá bizonyos tápanyagokhoz.”

Egyik legnagyobb reményünk 2017-re: a biotechnológia eredményeinek elérhetővé tétele azok számára, akiknek a legtöbb haszna lehet belőle.

A beszélgetés kiterjesztése minden gazdálkodói technológiára

Katie Pratt szakértő, negyedik generációs farmer, aki kukoricát, szójababot és kukorica vetőmagot termeszt Illinois állam északi részén, és saját kerületében mezőgazdasági műveltségi koordinátorként szolgál, azt reméli: nagyobb hangsúlyt kap az a tény, hogy a géntechnológia csak egy eszköz, egy azok közül a rendelkezésre álló technológiák közül, amelyek képesek növelni a gazdálkodás hatékonyságát és jövedelmezőségét. Pratt elmagyarázza, hogy „a géntechnológiával módosított mag – végül is csak egy mag, amelynek vízre, napfényre és a talajban lévő tápanyagokra van szüksége ahhoz, hogy nőni tudjon. Nem a bölcsek köve, csak egy további választási lehetőség.”


Image Text


Fontos, hogy a modern mezőgazdaság innovatív technológiái közül minél több megtalálja útját a közbeszédbe. Az új fejlesztések reflektorfénybe állítása a szakértők számára is központi fontosságú – ilyenek pl. a vetésre és termesztésre szolgáló új, precíziós technológiák.

Élelmiszerbázisunk épségének fenntartása és a tudományos műveltség előmozdítása döntő fontosságú

Az éghajlatváltozás hatásai folyamatosan befolyásolják a növénytermesztést, ezért kritikus fontosságú az élelmiszerbázis épségének fenntartása és környezetünk védelme. A GMO-kkal a gazdálkodók még egy eszközt kapnak a kezükbe, amellyel a nehéz körülmények között, a rendelkezésre álló földterület csökkenése és az erőforrások korlátozódása ellenére is megőrizhetik a hozamokat. A GM növények még a fontos, hasznos fajok megőrzéséhez is hozzájárulnak azáltal, hogy elősegítik az élőhelyek jobb kezelését, a talajegészség fenntartását és a vízminőség javítását. Ezért az oktatás döntő fontosságú a fenntartható élelmezéskultúra megteremtéséhez. Dr. Robert Wager szakértő, aki több mint huszonkét éve a Vancouver Island University (Nanaimo, BC, Kanada) biológiai tanszékének oktatója, így magyarázza, miért tartja annyira fontosnak az oktatást és a tudományos műveltség előmozdítását:

„A növénynemesítés újabb nagy előrelépés küszöbén áll. Az új génszerkesztő módszerek segítségével a nemesítők minden eddiginél gyorsabban és olcsóbban tudják javítani a haszonnövények tulajdonságait. Már csak karnyújtásnyira van minden, az éghajlati tényezők iránti tűrőképességtől és a kártevőkkel szembeni ellenállóképességtől kezdve a termékek jobb ízén át a hosszabb tárolhatóságig. A GM növények első húsz évéhez hasonlóan a gazdálkodók, a környezet és a fogyasztók továbbra is élvezni fogják a géntechnológiával feljavított haszonnövények következő nemzedékének előnyeit.”

Emeljék fel a szavukat a gazdálkodók, folytatódjék az innováció

A szakértőkkel folytatott beszélgetések egyik központi témája a gazdálkodók és az ő döntő fontosságú szerepük az élelmiszertermelés folyamatában. Drew Kershen szakértő egész életében központi szerepet játszott a mezőgazdaság: apja gazdálkodó volt, bátyja a vetőmagtermelésben dolgozik. Drew elárulta, hogy régen és most is hősként csodálja Norman Borlaugot: „A búzanemesítésben elért nagyszerű eredményeivel, Indiában toborzott, elkötelezett együttműködő partnereivel együtt Borlaug indította be a zöld forradalmat, majd ugyanezt megismételte a rizsnemesítésben a Fülöp-szigeteken. Az ő munkája tette lehetővé, hogy a farmerek sok százmillió embert tudtak ellátni élelemmel – saját magukat (a megélhetési gazdálkodókat), és a városokban élő szegényeket. Munkája eredményeként ma körülbelül hárommilliárd ember termeszti és fogyasztja a zöld forradalomban elterjesztett búza- és rizsfajtákat.”

Kershen professzor úgy tekint a mezőgazdasági biotechnológiára, mint ami feljavított vetőmaggal látja el a gazdálkodókat, hogy folyamatosan eltarthassák családjukat, védhessék a talajt, fenntarthassák saját foglalkozásukat, és élelemmel és ruházattal láthassák el saját közösségeiket és az egész világot. „A mezőgazdasági közösség lelki és családi gyökereiről kevés szó esik a médiában, de ezek a közvetlen hajtóerői annak a kutatásnak, amely közösségeink táplálásáról gondoskodik szerte a világon.”

Előre tekintve fontos lenne, hogy továbbra is összejöjjünk és kiálljunk közösen vallott értékeink mellett az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem területén. A GMO-k és az egyéb mezőgazdasági technológiák sok szempontból ígéretesek, és azok, akik a mezőgazdaság, az egészségügy és a környezetvédelem előrehaladásán munkálkodnak, bíznak abban, hogy ez a technológia 2017-ben és azon túl is hasznosan alkalmazható lesz.

Írta: Kate Hall, a Biotechnológiai Információs Tanács (Council for Biotechnology Information, CBI) ügyvezető igazgatója és a GMO Answers szóvivője

A cikk letöltése pdf formátumban.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés