Hogyan viszonyulunk az új generációs genomszerkesztéshez

Varga Máté
Hírek, 2017-01-19 11:43:31

Image Text


Kevés technológia jutott olyan rohamos gyorsasággal az alapkutatástól a nagyon is alkalmazottig, mint az újgenerációs genomszerkesztés. Ma már alig találunk olyan területét a biológiának, amit ne forradalmasított volna ez az új metodológia. Az új lehetőségek azonban új etikai kérdéseket is felvetettek, így az a sajátos helyzet állt elő, hogy a biotechnológia, az orvosbiológia, sőt, a konzervációbiológia is egyszerre küzd a genomszerkesztés térnyerésével felmerülő kérdésekkel.

Az európai közvélemény (így a hazai is) a biotechnológia korábbi forradalma, a rekombináns DNS megjelenése után elérhetővé váló metodológiákkal szemben mindmáig gyanakvó, szkeptikus maradt, de hogy miképpen viszonyul az újgenerációs, célzott genomszerkesztéshez tulajdonképpen még nem ismert. Épp ezért a nyár folyamán egy részletes internetes felmérést végeztünk a CriticalBiomass blogban(1), amelynek eredményeit foglalnám össze röviden itt(2).

A kérdőívre közel 1900 válasz jött össze, amiből - bár nyilván ez csak online felmérés, a maga sokfajta hátrányával - valamennyire azért ki lehet már érdekes trendeket kiolvasni. Főleg mivel az egyelőre referenciaként használható, tavaly tavasszal a Cell Stem Cell hasábjain közölt Twitter-es "nemzetközi" felmérés(3), illetve a Pew Research nyáron kijött, témában részben idevágó, amerikai anyaga(4) sem adnak semmivel sem részletesebb és alaposabb képet.


Az eredmények rövid összefoglalója:

  • a genomszerkesztés megítélése itthon nagyjából a nemzetközi trendeket követi;
  • a megítélés leginkább az életkor és az iskolázottság függvényében változik;
  • az, hogy kinek milyen valódi ismeretei vannak a biotechnológiáról nagyban befolyásolja az új technológia megítélését;
  • általánosságban is elmondható, hogy az emberek jobban megbíznak a genomszerkesztésben, mint a klasszikus génmódosításban;
  • egy abszolút többség támogatja a genomszerkesztés alkalmazását a biotechnológiában és a gyógyászatban (ha az nem jár idegen gének bevitelével);
  • de az esztétikai célú beavatkozásokat kifejezetten ellenzi a közvélemény;
  • az ún. "gene-drive"-ok betegségeket terjesztő fajok esetében inkább támogatottak, ökológiailag invazív élőlények és gazdasági kártevők esetében pedig nem.

Rögtön az elején érdemes pár demográfiás adattal kezdeni, ami egy fontos rész, ha esetleg arra próbálna valaki általánosítani, hogy országosan mennyire reprezentatív a felmérés. Nem igazán az, ezt biztosra mondhatjuk: a kitöltők többsége fővárosi, egyetemi végzettségű, középkorú férfi, vagyis az adatokat részben ennek a függvényében kell értelmezni (1. ábra). Mivel a kitöltők között mindössze 11-en jelöltek be általános iskolás végzettséget, az egyszerűség kedvéért ezeket együtt kezeltem a "középiskolai végzettség" adatokkal, vagyis ezek a továbbiakban "középiskolai végzettség vagy kevesebb"-ként értelmezendőek.


Image Text

1. ábra: A felmérés kitöltőinek demográfiai elemzése. A kitöltők többsége fővárosi (46,6%), vagy megyeszékhelyen (19%) illetve kisebb városban lakó (17,8%). A maradék kb. fele-fele arányban falusi, vagy külföldön él. A kitöltők több mint fele (kb. 59%) a 31-50 éves kategóriába esik. A 20-30 év közötti, illetve az 51 feletti korosztály kb. 19-19%-al képviseltette magát.


Nagyon feltűnő, hogy sokkal kevesebb nő töltötte ki a kérdőívet (mindössze 18,3%-a az összes kitöltőnek nő), ugyanakkor alapvetően az ő koreloszlásuk és végzettségük megegyező a férfiakéval (2. ábra).


Image Text

2. ábra: A felmérést kitöltők eloszlása kor és végzettség szerint.


Az összkép, amit kaptunk összességében eléggé egybecseng a korábban már említett nemzetközi elemzésekkel, azért mindenképpen informatívnak tűnik, amit kaptunk, ráadásul minden amatőrsége ellenére ez egyelőre talán a legrészletesebb hazai elemzés, így érdemes egy kicsit elmerülni a részletekben. (A továbbiakban a Kx rövidítés a kérdőív x. számú kérdésére vonatkozik.)

Ha pusztán az önbevallást nézzük, nem nagyon lelhető összefüggés aközött, hogy valaki mennyire tartja magát jártasnak a biotechnológiában (K1), és mennyire azonosul "a természetes mindig jobb" elvvel (K2). Mind az utóbbi elfogadói, mind elutasítói közepesen érzik magukat kompetensnek; egyébként a többség nem gondolja, hogy a természetesebb jobb. De mivel a biotechnológiában való jártasságot néhány későbbi indirekt kérdéssel is megpróbáltuk ellenőrizni, lehetőség nyílt arra, hogy egy kicsit az önbevalláson túl is vizsgálhassuk a háttérismeretek szerepét.

Összességében, annak a megítélésében, hogy a biotechnológiával előállított élőlények veszélyesebbek-e (K2), mint a klasszikus nemesítéssel előállítottak, a kor és a végzettség bizonyult a két legfőbb prediktornak (a végzettség volt az erősebb): minél magasabb végzettséggel rendelkezett valaki, illetve minél fiatalabb, annál inkább elutasítja a biotechnológia inherens veszélyességének gondolatát (3. ábra).


Image Text

3. ábra: A biotechnológia elutasítottsága a kor és végzettség függvényében. A hőtérképen az egyes mezőkben az adott csoport K2 kérdésre adott válaszának átlagértéke látható. (Megj: az 1-5 skálán [1 = teljesen elutasít - 5 = teljesen elfogad] adott válaszokat az alábbi hőtérképen láthatjuk, ahol a piros az elutasítást, a kék pedig az állítás elfogadását jelöli.)


Ez a korreláció egyébként a többi kérdésnél is fennállt: az alábbi, összefoglaló ábrán, hogy ezt jobban érzékeltessem, a "hőtérkép" színértékeit az egyes sorok relatív értékei adják, vagyis minden sorban a kék a nagyobb, a piros pedig a kisebb értéket jelöli). Jól megfigyelhető, hogy a posztgraduális képzéssel rendelkezők az esetek túlnyomó többségében támogatóbbak a biotechnológia alkalmazásával, mint a középiskolai végzettséggel rendelkezők, az egyetemi végzettség pedig egy köztes értéket ad. Az egyetlen - nagyon érdekes - kivétel a humán genomszerkesztés nem gyógyászati célú használata, ahol ugyan mindenki inkább elutasító álláspontot képvisel, de minél magasabb a végzettség, annál erősebb az elutasítás (4. ábra).


Image Text

4. ábra: A kérdőív kérdéseire adott válasz a végzettség függvényében. Az egyes kérdésekre adott válaszokat egyenként (soronként) elemeztük, ahol a piros mindig az adott kérdésre adott elutasítóbb, a kék pedig az elfogadóbb választ jelöli, a világos kék, illetve rózsaszín pedig köztes értéket. Az egyes kérdések a cikk végén olvashatóak.


A biotechnológiában való jártasságra való közvetlen rákérdezés mellett belekerült a kérdéssorba három olyan kérdés is, ami kicsit rejtve, de ugyancsak a biotechnológiai ismereteket tesztelte. Az egyik (ez sok kitöltőnek feltűnt), hogy "Fogyasztana-e (tudatosan) DNS-tartalmú élelmiszert?", ami az egyik standard beugratós kérdése az ilyen felméréseknek, hiszen természetesen minden növényi és állati táplálékunk tartalmaz DNS-t, és aki ezt nem tudja, arról nehéz elképzelni, hogy valóban informált véleményt képes alkotni a génmódosítás és génszerkesztés kérdéséről. (Egyébként meglepően sokan, 482-en válaszoltak itt "nem"-et, további 228-an pedig némileg önkritikusabban a "nem tudom"-ra kattintottak.)

A másik "tesztkérdés" arra vonatkozott, hogy a kitöltő használna-e genetikailag módosított baktériumok által előállított inzulint. Ez az ún. "rekombináns inzulin" az egyik legrégebben előállított biotech gyógyszer, tulajdonképpen ma már nem is nagyon lehet mást kapni, ami azért sem rossz, mert a lényegesen drágább alternatíva, ahogy eredetileg előállították ezeket a gyógyszereket, az malacok és tehenek elpusztítását jelentette, hogy hasnyálmirigyükből kitisztíthassák az inzulint. (Itt durván 300-300-an választották a "nem" és "nem tudom" opciókat.)

Hasonló tesztkérdés volt az is, hogy mennyire idegenkednek az emberek, biotechnológia segítségével előállított sajtoktól (vagy söröktől). Itt a kérdés tulajdonképpen arra vonatkozott, hogy ki van tisztában azzal, hogy a legtöbb sajt előállításához használt tejoltóenzim-keverék az jó eséllyel ugyanúgy rekombináns eredetű, mint az előbb említett inzulin (és az alternatíva ez esetben is elég kegyetlen, ui. szopósborjúk gyomrának kivágásával és feltrancsírozásával jár). (Ezúttal 687 "nem" és 145 "nem tudom" került be az adatsorba.)

Az már talán nem is meglepő ezek után, hogy van összefüggés a között, hogy valaki mennyire látja veszélyesnek a "táplálékban levő DNS-t" (K4), a rekombináns eredetű enzimekkel készülő sajtot (K8) és a rekombináns inzulint (K7), és mennyire tartja fontosnak, hogy az egyes ételek/gyógyszerek biotechnológiai eredetét feltüntessék a csomagoláson (K3 és K5) (5. ábra).


Image Text

5. ábra: A biotechnológiával előállított termékek címkézésének szükségessége a biotechnológiai alapismeretek függvényében. (Megj: a színek az Y-tengelyen olvasható, címkézéses kérdésre adott válaszokat jelölik, az alsó ábrafelirat szerinti eloszlásban.)


Mindezek fényében különösen érdekes kérdésnek tűnt, hogy ha elválasztjuk a kevésbé megbízható biotechnológiai ismeretekkel rendelkezőket, azoktól akik valamennyi ismerettel mégis rendelkeznek, vajon hogyan alakul a két leggyakrabban előkerülő kérdés megítélése. Vagyis hogyan viszonyul az egyik, illetve a másik csoport a "klasszikus" génmódosításhoz (GMO) (K14), illetve az újgenerációs genomszerkesztéshez (K9) (6. ábra). (Megj: végül a második "tesztkérdés" szerint rendeztem a válaszokat, így az alábbi ábrán zölddel láthatók, akik elutasítják a rekombináns inzulin használatát, pirossal, akik nem, sárgával pedig az összes válaszoló - ennek az összevetésnek az erejéig félretettem a tesztkérdésre "nem tudom"-mal válaszolók adatsorát.)


Image Text

6. ábra: A „klasszikus” génmódosításhoz, illetve az újgenerációs genomszerkesztéshez való hozzáállás a biotechnológiai háttérismeretek függvényében. A két ábra azt mutatja, hogy a megfelelő kérdésekre milyen válaszokat adtak az ötfokozatú skálán (ahol az „5” a magasabb elfogadottságot jelöli) azok, akik nem használnának rekombináns inzulint, illetve azok, akik használnának.


Rögtön kiszúrható, hogy érdekes (de várható) különbségek adódnak, de ezek mellett vannak közös trendek. A rekombináns inzulint elutasítók teljesen elvetik az idegen gének bevitelén alapuló génmódosítást és egyébként emiatt is a közvélemény összessége is GMO-ellenes, miközben a rekombináns inzulint elfogadók (így a fent megfogalmazottak fényében a biotechnológiában jártasabbak) összességében, ha nem is elsöprő fölényben, de inkább támogatják a GMO-k alkalmazását. A genomszerkesztésnél azonban egyértelműbb a dolog: a biotechnológiában járatlanok is kevésbé elutasítóak ezzel, a biotechnológiai ismeretekkel rendelkezők pedig kifejezetten támogatják, így egy egyértelmű, abszolút többség támogatja ezt. (Kicsit másképp fogalmazva: jelenleg a közvélemény nem veszi a GMO-kat és a genomszerkesztéssel létrehozott élőlényeket egy kalap alá, ami jól tükrözi a GMO-definíció körüli dilemmákat(5).)

Visszatérve a végzettség szerinti bontásra, itt is jól látható a trend. A GMO-k mezőgazdasági alkalmazása összességében kevésbé támogatott, mint a genomszerkesztés és az iskolai tanulmányok ismét elég jól korrelálnak az egyes biotechnológiák megítélésével (7. ábra).


Image Text

7. ábra: A „klasszikus” génmódosításhoz, illetve az újgenerációs genomszerkesztéshez való hozzáállás a végzettség függvényében. (A válaszok az 1-5 skálán érkeztek, ezek megfelelő csoportokra vonatkozó átlaga látható a hőtérkép celláiban.)


Az is jól látható, ha a kapcsolódó kérdésekre (K10-13, ill. K15-17) való válaszokat menézzük, hogy mind a klasszikus génmódosítás, mind a genomszerkesztés támogatást élvez, ha állati betegségmodellek előállításáról van szó. Sőt, utóbbi akkor is többségi támogatást kap, ha hipoallergén élelmiszerek, vagy akár nagyobb hozamú termékek előállítása a cél. Ugyanez már nem mondható el a klasszikus génmódosításról, ahol csak a legmagasabb végzettséggel rendelkezők támogatják a hozamnövelő beavatkozásokat, mások inkább elutasítják azt. Ugyanakkor a génmódosítás minden formáját elutasították a kitöltők, ha a cél növények, vagy állatok esztétikai célú megváltoztatása volt (8. ábra).


Image Text

8. ábra: A genomszerkesztés és klasszikus génmódosítás különböző felhasználásainak elfogadottsága. Az értékek a "nem"/"nem tudom"/"igen" skála -1/0/1-re konvertálása után számítódtak, a hőtérkép celláiban a megfelelő csoportok átlagértékei láthatók.


A kérdőív következő része a genomszerkesztés humán vonatkozásait vizsgálta (K18-K22), ami nyilván az etikailag talán legfogasabb kérdéseket1 felvető rész. Itt a többség viszonylag támogató álláspontot foglalt el, akár életmentő, akár életminőséget súlyosan befolyásoló betegség gyógyításáról/kezeléséről volt szó (ami praktikusan születés utáni beavatkozást jelent), akár betegségek megelőzéséről (ami tulajdonképpen még az embrionális fejlődés valamelyik szakaszában történő beavatkozással érhető csak el). Ugyanakkor a betegségekhez nem köthető jellegek genomszerkesztéssel történő megváltoztatása univerzális elutasításnak örvend és itt figyelhető meg, ahogy arra már korábban is utaltam, hogy a nagyobb képzettség kicsivel nagyobb elutasítást jelöl (9. ábra).


Image Text

9. ábra: Az emberi génállomány módosításra vonatkozó vélemények a végzettség függvényében. (A válaszok az 1-5 skálán érkeztek, ezek megfelelő csoportokra vonatkozó átlaga látható a hőtérkép celláiban.)


Végül az utolsó pár kérdés a "gene drive"-okhoz való viszonyt feszegette, vagyis azt, hogy mennyire tartanánk elfogadhatónak, ha egész fajok genomját átírnánk1, akár azzal a céllal, hogy azokat kipusztítsuk/visszaszorítsuk. Összességében ez ügyben egy egész árnyalt álláspontot képvisel a magyar társadalom: az emberi egészségre súlyosan, vagy közepesen veszélyes fajok esetében egyértelműen támogatja a többség a technológia potenciális használatát. Ökológiailag invazív fajok esetében már egy enyhe többség elutasító, míg gazdasági kártevők esetében még egyértelműbb ez az elutasítás (10. ábra).


Image Text

10. ábra: Az „gene-drive” különböző felhasználásaira vonatkozó vélemények a végzettség függvényében. (A válaszok az 1-5 skálán érkeztek, ezek megfelelő csoportokra vonatkozó átlaga látható a hőtérkép celláiban.)


Összességében ezek lennének tehát a fontosabb pontok. A nyers adatok birtokában még biztos lehet érdekes összefüggéseket kimazsolázni, de a bevezetőben is emlegetett, már ismert felmérések ismeretében ezek tűntek a legérdekesebb kérdéseknek. Nyilván folytatódni fog a vita, hogy van-e egyáltalán értelme az ehhez hasonló online felméréseknek, de azt gondolom, hogy mivel nemzetközileg is kevés megbízható adat van egyelőre, érdekes volt ezt tavaly nyáron megcsinálni, még ha azt is láttuk, hogy a magyar közvélemény (pontosabban annak a kérdőívvel elért szeglete) tulajdonképpen jobbára a nyugati trendeknek megfelelően, elég árnyaltan gondolkozik a genomszerkesztés kapcsán felmerülő kérdésekről.


A kérdőív:

Ön hogyan viszonyul a biotechnológiához?
K1: Mennyire tartja magát jártasnak a biotechnológia területén? (1-5)
K2: Mennyire ért egyet a következő kijelentéssel: a modern biotechnológiai eljárások természetükből fakadóan veszélyesebbek, mint a klasszikus nemesítési megközelítések. (1-5)
K3: Fel kellene-e tüntetni az élelmiszerek csomagolásán, ha azokat biotechnológia igénybevételével állították elő? (Igen/Nem/Nem tudom)
K4: Fogyasztana-e (tudatosan) DNS-t tartalmazó élelmiszert? (Igen/Nem/Nem tudom)
K5: Fel kellene-e tüntetni a gyógyszerek csomagolásán, ha azokat biotechnológia segítségével állították elő? (Igen/Nem/Nem tudom)
K6: Mennyire ért egyet a következő kijelentéssel: bármi, ami természetes egészségesebb, mint a mesterségesen előállított (mezőgazdasági vagy ipari) termékek. (1-5)
K7: Használna-e olyan inzulint, melynek a csomagolásán az áll, hogy genetikailag módosított baktériumból vonják ki? (Igen/Nem/Nem tudom)
K8: Fogyasztana-e olyan sajtot/sört, mely címkéje szerint genetikailag módosított mikróbák felhasználásával készült? (Igen/Nem/Nem tudom)

Genomszerkesztés idegen gének bevitele nélkül
K9: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés alkalmazásával a növénynemesítésben és az állattenyésztésében, ha az NEM jár idegen gének bevitelével? (1-5)
K10: Támogatná-e ilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását hipoallergén élelmiszerek előállítására? (Igen/Nem/Nem tudom)
K11: Támogatná-e ilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását kórokozóknak jobban ellenálló állatok/növények előállítására? (Igen/Nem/Nem tudom)
K12: Támogatná-e ilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását nagyobb hozamú élelmiszerek előállítására? (Igen/Nem/Nem tudom)
K13: Támogatná-e ilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását laboratóriumokban alkalmazott betegségmodellek (az emberi betegségek biológiájának feltárását segítő modelállatok) létrehozásánal? (Igen/Nem/Nem tudom)

Genomszerkesztés idegen gének bevitelével
K14: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés alkalmazásával a növénynemesítésben és állattenyésztésében, ha az idegen gének bevitelével jár? (1-5)
K15: Támogatná-e ilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását nagyobb hozamú élelmiszer-növények és haszonállatok előállítására? (Igen/Nem/Nem tudom)
K16: Támogatná-e ilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását laboratóriumokban alkalmazott betegségmodellek (az emberi betegségek biológiájának feltárását segítő modelállatok) létrehozásánál? (Igen/Nem/Nem tudom)

K17: Támogatná-e bármilyen típusú genomszerkesztés alkalmazását állatok vagy növények esztétikai szempontú megváltoztatásához?

Genomszerkesztés és az ember
K18: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés emberi sejteken való alkalmazásával, ha azzal egy gyerek, vagy felnőtt életét menthetjük meg? (1-5)
K19: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés emberi sejteken való alkalmazásával, ha azzal egy gyerek, vagy felnőtt életminőségét súlyosan befolyásoló betegséget gyógyíthatunk meg? (1-5)
K20: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés emberi embriókon való alkalmazásával, ha azzal egy életveszélyes betegség kialakulását előzhetjük meg? (1-5)
K21: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés emberi embriókon való alkalmazásával, ha azzal egy súlyos, de nem életveszélyes betegség kialakulását előzhetjük meg? (1-5)
K22: Mennyire ért egyet a genomszerkesztés emberi embriókon való alkalmazásával, ha annak a célja nem betegségekhez kapcsolódó jellegek megváltoztatása? (1-5)

Genomszerkesztés és környezet: a "gene-drive" alkalmazása
K23: Mennyire ért egyet a "gene-drive"-ok alkalmazásával, ha annak célja egy az emberi egészségre súlyosan veszélyes patogén (pl. malária parazita, vagy Zika vírus) megfékezése? (1-5)
K24: Mennyire ért egyet a "gene-drive" alkalmazásával, ha annak célja egy az emberi egészségre közepesen veszélyes patogén (pl. a Lyme kórt előidéző kórokozó) megfékezése? (1-5)
K25: Mennyire ért egyet a "gene-drive" alkalmazásával, ha annak célja egy gazdasági kártevő (pl. csótány) megfékezése? (1-5)
K26: Mennyire ért egyet a "gene-drive" alkalmazásával, ha annak célja egy ökológiailag idegen, invazív faj (pl. spanyol meztelen csiga) megfékezése? (1-5)


Hivatkozások:

  1. Critical Biomass Blog: És ti mit gondoltok a genomszerkesztésről?
  2. A kédőív adatsora 2016. július 29-én lett lezárva. A csv fájl a nyers adatokkal letölthető: INNEN
  3. McCaughey T, Sanfilippo PG, Gooden GE, Budden DM, Fan L, et al. (2016) A Global Social Media Survey of Attitudes to Human Genome Editing. Cell Stem Cell 18(5): 569 -5 72.
  4. US public opinion on the future use of gene editing
  5. Critical Biomass Blog: Génmódosítás
  6. Critical Biomass Blog: Mennyire írjuk át az emberi genomot?
  7. Critical Biomass Blog: Nem csak egyedek, de egész fajok genomját átírhatjuk

A cikk letöltése pdf formátumban.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés