Egy kereskedelmi testület véleménye: nem szabad az új növénynemesítési módszereket összemosni a GMO-kkal

Euractive.com
Hírek, 2016-12-19 14:24:25

Image Text

Dr. Teresa Babuscio, a COCERAL főtitkára

Ha az új növénynemesítési módszerek a GMO-jogszabályok hatálya alá esnek, ez súlyos csapás lesz az európai kis- és középvállalatok (KKV) számára – nyilatkozta Dr. Teresa Babuscio az EurActiv.com-nak adott interjújában

Teresa Babuscio a COCERAL főtitkára. A COCERAL – európai kereskedelmi szövetség, amely gabonafélékkel, rizzsel, takarmányfélékkel, olajos magvakkal, olajokkal, zsírokkal és mezőgazdasági berendezésekkel foglalkozik. A COCERAL e mezőgazdasági termékek európai felvásárlóinak, kereskedőinek, importőreinek, exportőreinek és a kikötői silók kezelőinek az érdekeit képviseli.

Dr. Babuscio az EurActiv-tól Sarantis Michalopoulossal beszélgetett.


Az Európai Bizottság jelenleg jogi elemzést végez, hogy útmutatást adhasson a GMO-k definíciójának értelmezéséhez az új növénynemesítési eljárásokkal előállított fajtákkal kapcsolatban. Milyen következményekkel jár, ha ezek az új módszerek nem kapnak zöld utat?


Valóban, az Európai Bizottság vizsgálatot folytat annak eldöntésére, hogy az új növénynemesítési módszerekkel előállított organizmusok (vagy ezek közül egyesek, ha egyáltalán van köztük ilyen) GMO-nak tekintendők-e, és ezért azokkal azonos törvények vonatkoznak-e rájuk az EU területén. Az új növénynemesítési módszerek bizonyos kívánt tulajdonságokkal rendelkező növényfajták előállítására szolgálnak. Alkalmazásukkal hasonló eredményeket lehet elérni, mint a hagyományos növénynemesítő módszerekkel, ám pontosabban és hatékonyabban működnek. Ezek a módszerek a legtöbb esetben nem teszik szükségessé idegen DNS bevitelét a módosítandó növényfajtába, és az így létrehozott fajták nem különböztethetők meg hagyományos módszerekkel nemesített megfelelőiktől, bár néhány ilyen módszer alkalmas ugyanolyan típusú eredmények elérésére is, mint a transzgenezis.

Ezek az új módszerek olyan termékek előállítására alkalmazhatók, amelyek például ellenállók egyes kártevőkkel, betegségekkel vagy abiotikus stressztényezőkkel, pl. szárazsággal szemben. Néhány lehetséges alkalmazás, példaképp: baktériumos levélfoltossággal szemben rezisztens rizs, herbicidrezisztens olajrepce, lisztharmatrezisztens búza, szárazságtűrő kukorica és jobb minőségű olajat tartalmazó szója. Mivel az új módszerekkel gyorsabban be lehet vinni a kívánt tulajdonságot, e módszerek hozzájárulnak az élelmiszer-veszteség és a szükséges növényvédőszer-mennyiség csökkentéséhez, összességében a fenntarthatóbb agrár-élelmiszeripari ellátási lánc megvalósításához.

Európában minden évben körülbelül 90 millió tonna élelmiszer megy veszendőbe, és ez a szám 2020-ra 120 millió tonna fölé emelkedhet. Ha a veszteség átlagosan csak 10%-kal csökkenthető, például hosszabb lejárati idejű termékek használatával, pontosabb termelési specifikációk alkalmazásával és nagyobb aratási hatékonyság elérésével, a veszteség évente 9 millió tonnával kevesebb lenne. Ez egyenértékű 38 milliárd euróval és 36 millió tonna CO2 megtakarításával, ami azonban veszélybe kerülne, ha az új növénynemesítő módszereket szükségtelenül korlátoznák. A teljes ipar szempontjából nézve az európai növénynemesítő szektor körülbelül évi 8,6 milliárd euró értékű eredményt hoz létre, és több mint 7000 vállalat tartozik hozzá, amelyek körülbelül 50.000 alkalmazottat foglalkoztatnak az EU-ban. E vállalatok jelentős hányada kis- és középvállalkozás, amelyek az innováció és a gazdasági növekedés fontos hajtóerői, de erősen függenek is a technológiához való hozzáféréstől. Ha a GMO-khoz hasonló problémákat fel nem vető új módszerek alkalmazása nem kap zöld utat, vagy ha az új módszerek válogatás nélkül a GMO-törvények hatálya alá kerülnek, akkor ez kizárná a KKV-ket e módszerek használatából, és az új módszerek használatát kizárólag a legfontosabb haszonnövényekre (pl. a kukoricára és a szójára) korlátozná. Ráadásul a KKV-k valószínűleg nem lennének képesek állni a versenyt azokkal a nem európai vállalatokkal, amelyek GMO-törvények által nem korlátozva képesek alkalmazni az új módszereket, és ezért alacsonyabb a költségalapjuk. Mindösszesen ennek jelentős negatív hatása lenne a munkahelyek számára, a kutatás+fejlesztésre és a gazdasági növekedésre az EU-ban.


A környezetvédő civil szervezetek szerint az EU GMO-törvényeit teljes mértékben alkalmazni kell az úgynevezett „új növénynemesítési módszerekre”, mivel abban az esetben, ha „kikerülik” az EU törvényeit, az élelmiszerekre, a takarmányokra és a környezetre gyakorolt esetleges negatív hatásuk ellenőrizetlen marad. Mi az Ön véleménye erről?


A COCERAL támogatja azt, hogy a döntéshozásban szigorúan ragaszkodni kell a tudomány eredményeihez, és a mi érveink mindig szigorúan tudományos alapokon nyugszanak, ezt a kérdést is így vizsgáljuk meg. A tudományos közösség nagymértékben egyetért abban, hogy az új növénynemesítési módszerek legtöbb alkalmazása nem jár idegen gének bevitelével, és az alkalmazásukkal nyert termékeket nem szabad GMO-nak tekinteni. Sőt, ami versenyképességi szempontból nézve lényeges, ezek az alkalmazások olyan növényeket eredményeznek, amelyek a mai napig nem különböztethetők meg hagyományos módszerekkel nemesített megfelelőiktől.

Például az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) megállapította, hogy a ciszgenikus növények nem képviselnek semmilyen konkrét, további vagy új veszélyt a hagyományosan nemesített növényekhez képest. Ezen felül hat EU tagállam közzétette véleményét, amely szerint az oligonukleotid-irányította mutagenezis (ODM) nem eredményez GM növényi terméket. Tény, hogy olyan esetekben, amikor GM anyagot csak specifikus mutációk létrehozására használnak, az eljárás eredményeként kapott növények nem tartalmaznak idegen DNS-t.

Ezért ha az új növénynemesítési módszerekkel kifejlesztett termékek a legtöbb esetben nem különböztethetők meg hagyományosan nemesített megfelelőiktől, és nem jár velük további, illetve új veszély, miért is kellene további követelményeknek eleget tenniük? A tudomány álláspontja szerint erre nincs ok, és a COCERAL ezt támogatja.


Meg tudná nevezni az új módszerek fő előnyeit és hátrányait?


Az új növénynemesítési módszerek felhasználhatók a mai kor kihívásainak megoldásában, például több élelem és energia termelésére a népesség növekedése mellett, kevesebb termőföld, víz és más források felhasználásával, fenntarthatóbban, a változó éghajlat körülményei között. Ezek a módszerek az emberiség immár kétszáz éves próbálkozásainak legújabb eredményei a növényfajták fokozatos javítására. A termelési hatékonyság és a hozamok gyorsabb növelésének szükségessége a múlt század második felében vált nyilvánvalóvá, amikor a népességnövekedés és az urbanizáció a félreeső területekre szorította a mezőgazdaságot.

Az új növénynemesítési módszerek hasznára válnak a fogyasztóknak, mivel megbízható, költséghatékony, megnövelt tápértékű, eltérő ízű, csökkentett allergéntartalmú, hosszabb ideig eltartható stb. termékek gyártását teszik lehetővé. Ugyanakkor kiváló minőségű növényfajtákkal látják el a gazdálkodókat, növelve az élelmiszer- és takarmánytermelés hatékonyságát, fenntarthatóságát és nem utolsósorban jövedelmezőségét. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termelés fenntarthatóbbá tétele pedig természetesen mindannyiunk számára hasznos.

Bár ezek az új módszerek haladást jelentenek a korábbi nemesítő módszerekhez képest, nyilvánvaló azonban, hogy a tudomány állandóan fejlődik, ezért ezek a módszerek nem tökéletesek; ki tudja, hogy milyen csodákkal ajándékoz meg minket a tudományos kutatás a jövőben? Ma annyi látszik világosan: csak olyan szabályozó rendszer teszi lehetővé, hogy a gazdálkodók és a fogyasztók élvezhessék az új módszerek előnyeit, amely nem ró rájuk indokolatlan és szükségtelen terheket, és amely engedi a tudósoknak az innováció folytatását, annak érdekében, hogy a holnap gazdálkodói és fogyasztói még hatékonyabb és fenntarthatóbb fajtákat élvezhessenek.


Gondolja-e, hogy ha az új növénynemesítési módszerek segítségével előállított egy vagy több termék megjelenne az EU piacán, újraéled Európában a GMO-vita?


A nyilvános viták vonatkozásában nehéz előre látni, mit hoz a jövő, mivel az ilyen vitákat gyakran érzelmek vagy politikai megfontolások motiválják. A COCERAL szilárdan hisz abban, hogy azok az új módszerek, amelyeknek a termékei a megalapozott tudomány szerint nem GMO-k, nem tartozhatnak a GMO-szabályozás hatálya alá.

Ennek az érvelésnek világos a gondolatmenete. Ha lehetetlen különbséget tenni két olyan termék között, amelyek csak az előállításukhoz használt nemesítési módszerben különböznek egymástól, akkor minek alkalmazni a GM törvényeket? Ráadásul, ha a termékek nem különböztethetők meg, hogyan tudják az ellátási lánc különböző pontjain tevékenykedő exportőrök, importőrök, kezelők és egyéb résztvevők azonosítani, melyik termékre vonatkozik engedélyezési, címkézési és/vagy egyéb követelmény, és melyikre nem? Ha bármilyen osztályozás nem szigorúan tudományos megfontolásokon, kockázatbecslésen és kezelési eljárásokon alapul, az osztályozást követő döntések működésképtelenek és gyakorlatilag végrehajthatatlanok lesznek. Ráadásul az EU-nak a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) iránti kötelezettségei úgy vannak megfogalmazva, hogy a megkülönböztetés nem alapulhat kizárólag a nemesítési módszeren, hacsak ez nincs szilárd tudományos indoklással alátámasztva.

Amellett, hogy vitaforrás, az új nemesítési módszerek definíciója kereskedelmi probléma is, hiszen ezek a módszerek nem csak Európában használatosak, Európa pedig nagy mennyiségben importál olyan termékeket, amelyeket ilyen módszerekkel nemesíthettek. Bármilyen útmutatást ad is a Bizottság, annak jelentős hatása lesz a nemzetközi árukereskedelemre. Józan bizottsági döntés esetén a kereskedelem, lévén igen érzékeny terület, biztosan fokozott tevékenységgel és növekvő jövedelemképzéssel reagál, ám ha a döntés rossz, kereskedelmi súrlódások, sőt viták következhetnek.

Világszerte számos országban kezdték vizsgálni az új nemesítési módszereket annak eldöntésére, alkalmazandó-e rájuk bármilyen külön szabályozás. E vizsgálatok többsége még tart, és nem titok, hogy sok esetben a kormányok a Bizottság munkájának kimenetelére várnak, mert bármilyen is a híre, tartani akarják magukat a döntéséhez. Ez óriási felelősség az EU számára, és a Bizottságnak fel kell nőnie a nemzetközi közösség várakozásaihoz. A kereskedelem jó működése és a kereskedelmi mozgásokból származó gazdasági és társadalmi előnyök teljes kihasználása érdekében a COCERAL, globális megfelelőjével, a Nemzetközi Gabonakereskedelmi Szövetséggel (IGTC) együttműködve azon munkálkodik, hogy az egész világ szabályozó hatóságai együtt vitassák meg az új nemesítési módszerek ügyének kiszámítható, egységes és összehangolt megközelítését.


Mitől tart leginkább e módszerek EU-beli, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?


Európában az új nemesítési módszerek fontos gazdasági hajtóerőt jelentenek. Nem tesznek szükségessé nagyobb beruházást, és a kis- és középvállalkozások nagyban támaszkodnak rájuk egy olyan időszakban, amikor az EU mezőgazdasági iparát súlyos megszorítások és küzdelmek sújtják. Az új módszerek versenyképessé teszik az EU mezőgazdasági termékeit a világpiacon, és kulcsszerepet biztosítanak az EU agrár-élelmiszeripari ellátási lánca számára mind Európában, ahol jelentősen hozzájárulnak a hazai GDP-hez, a munkahelyek számához és a növekedéshez, mind pedig az egész világon, ahol globális szinten hozzájárulnak az élelmiszerbiztonsághoz, az innovációhoz és a tudományos haladáshoz.

A COCERAL főképpen attól tart, hogy az EU döntéshozói végül olyan szabályozási környezetet hoznak létre, amely tudományos és kockázatbecslési szempontból teljesen szükségtelen és indokolhatatlan. A COCERAL attól fél, hogy ezzel az EU öntudatlanul saját magának árt, mivel egy ilyen keretrendszer kizárólag az innováció és a tudományos fejlődés gátjául szolgálna, és ennek nagyon súlyos negatív hatása lenne az EU-ban az állások számára és a növekedésre.

A COCERAL világosan látja, hogy az új módszerek szabályozási státusát tisztázni kell, de úgy gondolja, hogy ennek a sürgőssége nem mehet az összes lehetséges hatás teljes és alapos értékelésének rovására. A sekélyes elemzések és az elsietett következtetések – inkább előbb, mint később – a fogyasztók és a civil társadalom, az állami és a magánszektor törvényes érdekei ellen hatnak mind az EU-ban, mind pedig az egész világon.


Az EU végrehajtó ága már háromszor elhalasztotta a jogi elemzést. Mit gondol, mi ennek az oka?


Az új nemesítési módszerek dolga nemcsak Európában, hanem azon túl is forró téma, és a Bizottság jogi értelmezéssel kapcsolatos munkája fokozott érdeklődést váltott ki. Sőt a Bizottság úgy nyilatkozott: sok és nagyon eltérő hozzászólást kapott az érdekeltektől, ezért elegendő időre van szüksége ahhoz, hogy gondosan értékeljen minden megfontolást.

Amint említettem, a COCERAL világosan látja, hogy az új módszerek EU-beli szabályozási státusát tisztázni kell, és a Bizottság készülőben lévő útmutatása biztosan alapos és gondos munka lesz. A COCERAL úgy véli, hogy ésszerű megközelítés lenne az összes hatás teljes értékelése, mielőtt az EU bármilyen döntésre jutna. Azonban az EU felelősségének része annak biztosítása is, hogy ez a folyamat előrehaladjon és időszerű maradjon, különösen, mivel máshol is halad a törvényhozás.

Az USA hatóságai nemrég megerősítették, hogy az új nemesítési módszerekkel nyert bizonyos termékek, amelyek nem tartalmaznak idegen DNS-t, nem tartoznak a GMO-szabályozás hatálya alá. Az EU nem engedheti meg magának, hogy elmaradjon mögöttük.


Írta: Sarantis Michalopoulos 2016. máj. 3. (frissítve: 2016. máj. 3.)

A cikk letöltése pdf formátumban.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés