Hírlevél: 2017 Március - Április

Genetikai áttörés: a haszonnövények az elnyelt napfény nagyobb részét tudják növekedésre fordítani

Hírek, 2016-12-18 23:55:36

A tudósok tökéletesítették bolygónk legfontosabb biológiai folyamatát, a fotoszintézist.

A Science tudományos folyóiratban közölt, korszakalkotó jelentőségű munka során genetikai módosítás segítségével növelték a növényekben az élelmiszer termelésre felhasznált napenergia mennyiségét. Ennek eredményeképp a kísérleti növény hozama 15%-kal emelkedett. A kutatók szerint ez kritikus fontosságú lépés a növekvő világnépesség élelmezésének megoldásában.

Az Illinois-i Egyetemen és a Lancasteri Egyetemen tevékenykedő Stephen Long professzor kutatásvezető elmondása szerint annak a 140 lépésből álló folyamatnak a több évtizede tartó tanulmányozása során, amelynek segítségével a növények a napfény energiáját élelemmé alakítják, rossz hatásfokú szakaszokat lehetett kimutatni. „Vannak olyan „szűkületek”, amelyek akadályozzák a napfény élelemmé történő átalakítását” – nyilatkozta a BBC News-nak. – „Munkánk során az egyik ilyen szűkülettel foglalkoztunk.”

Image Text

Szerzői jog: UNIVERSITY OF ILLINOIS
Képfelirat: A kutatók a növény beépített napvédő mechanizmusát vették célba

A tudósok a növények természetes napvédő mechanizmusát vették célba. Ugyanis miközben a növények törzsfejlődésük során képessé váltak a napfény energiájának felhasználásával élelmet termelni, egyúttal a napfény károsító hatása elleni védelmet is kialakították, amely viszont lassítja a folyamatot. „A levél védekezése során egy olyan folyamat indul el, amely a fölösleges energiát hő formájában eltávolítja” – mondta Long professzor a BBC News-nak. „A gond azonban az, hogy ha egy felhő eltakarja a Napot, kevesebb napenergia érkezik, és a növény ezt mind fel tudná használni, de ehelyett továbbra is hő formájában szétszórja a beérkező energiát. Ezért felgyorsítottuk a folyamatnak azt a részét, amely kikapcsolja a hőleadást.”

A kutatócsoport a hőleadás kapcsolójáért felelős gének több másolatát ültették be a növényekbe. Amikor aztán felnevelték a kapott, genetikailag módosított növényeket, azok a normálisnál 15%-kal nagyobbra nőttek. „Ez nagyon nagy ugrás” – kommentálta Long professzor. – „Jelenleg rizsben, szójában és búzában végezzük el ugyanezt a módosítást; ezeknél a növényeknél 15 százalékos hozamnövekedés óriási eredmény lenne. Világméretekben a legjelentősebb haszonnövények: a rizs, a búza, a kukorica és a szójabab. Ha tehát ezekben ugyanilyen hozamnövekedést tudnánk elérni, az nagyban csökkentené az élelmiszerellátásra a jövőben várhatóan nehezedő nyomást.

A kilencmilliárd megvendégelése

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (UNFAO) szerint ez a nyomás a következő néhány évtizedben erősödni fog. Az UNFAO előrejelzése szerint 2050-re a világnak 70%-kal több élelmet kell termesztenie, mivel a világ népessége kilencmilliárd fölé emelkedik.

„A jelenlegi ütemben meg sem tudjuk közelíteni ezt a célt, ezért égető szükségünk van az új, innovatív megoldásokra” – vélte Long professzor. – „Nyugaton áremelkedések lesznek. A legszegényebb országokban azonban az emberek már most majdnem teljes jövedelmüket élelmiszerre költik, ezért e családok és országok valódi katasztrófának nézhetnek elébe.”

Dr. Hans Dreyer, az UNFAO növénytermesztési és növényvédelmi részlegének munkatársa így nyilatkozott: „Ez csupán egyetlen módosítás, és nem tudjuk még, hogy ezeknek a növényeknek más erőforrásokból, például vízből többre van-e szükségük. Valóban nagyon fontos a terméshozamok jelentős növelése, ám ennek fenntarthatónak kell lennie.”

Christine Foyer professzor, aki a Leedsi Egyetemen egy fekete-afrikai élelmiszer-biztonsági projekt vezetője, létfontosságúnak nevezte az áttörést. „Afrika zölddé tétele és az ottani mezőgazdasági problémák megoldása szempontjából a fotoszintézissel kapcsolatos folyamatok tökéletesítése fontos lépés az élelmiszer-biztonság megteremtéséhez. A világon ma sokan nem jutnak elegendő élelemhez. Ezeknek az új fejlesztéseknek a segítségével lehet, hogy a következő húsz év során meg tudjuk szüntetni az éhezést. Remélem, hogy a szegény gazdálkodóknak lesznek olyan növényeik, amelyek sokféle környezetben jól nőnek, és szárazságban és árvízben is életképesek maradnak. Az a legfontosabb, hogy megadjuk a legszegényebbeknek a szükséges eszközöket ahhoz, hogy el tudják látni magukat élelemmel.”

Ebben a kutatásban a Lengyel Tudományos Akadémiához és a Kaliforniai Egyetemhez (Berkeley) tartozó kutatók is részt vettek.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés