Hírlevél: 2016 Szeptember - Október

Agrárvegyipari fúziók korszaka

Popp József, Oláh Judit
Hírek, 2016-11-11 07:12:57

Kína (és Brazília) lassuló gazdasági növekedése és az elmúlt évek növekvő élelmiszer termelése a globális agrobusiness romló jövedelmezőségével párosult. A terményárak csökkentek, a farmerek pedig kevesebbet költenek inputokra (beleértve a GM vetőmagokat is). Ennek ellensúlyozására a meghatározó vetőmag-, vegyszer- és műtrágyagyártó vállalatok nem voltak képesek elégséges innovatív terméket előállítani. Így marad az egyetlen lehetőség, a további konszolidáció annak reményében, hogy meggyőzik a részvénytulajdonosokat arról, hogy ezzel visszavágják a termelési költségeket és fenntartják a növekvő árbevételt, ezzel párhuzamosan az elvárt profittermelést is.

Hat óriásvállalat egyesülésével létrejöhet a történelem legnagyobb mezőgazdasági inputellátó oligopóliuma. 2016. július 20-án az USA két legnagyobb vegyszergyártója, nevezetesen a Dow Chemical és a DuPont részvényesei jóváhagyták az egyesülést, amely versenyhatósági engedélyre vár. 2016. augusztus 22-én az USA engedélyezte a kínai China National Chemical Corporation (ChemChina) számára a Syngenta felvásárlását. 2016. szeptember 14-én a Bayer egyezségre jutott a Monsantoval a 66 milliárd dolláros vételárban. Legutóbb pedig a kanadai Potash Corporation of Saskatchewan és az Agrium műtrágyagyártó vállalatok jelentették be egyesülési szándékukat (1).


Image Text


Az 1990-es évek közepe óta a hat nagyvállalat – Monsanto, Syngenta, Bayer, Dow Chemical, BASF és DuPont – mintegy 200 vállalatot vagy szabadalmat (patent) vásárolt fel. Sok termelő attól fél, hogy a K+F a legnagyobb profitot termelő növényekre fog koncentrálódni és kevésbé például a Szaharától délre fekvő afrikai országok vagy India számára alapvető élelmiszert jelentő maniókára.

Az egyesülések megalapozhatják a jövőt, mert az alacsony élelmiszerárak időszakában ellehetetlenült a kisebb vállalatok innovációja. Mindez motiválja a konszolidációt. A fúziók a mezőgazdasági termények piacának jelentős élénkülését válthatja ki, ahol jelenleg az alacsony vetőmag- és növényvédőszer-árak hatására magas készletek halmozódtak fel, ezért a mezőgazdasági inputárak is csökkentek. A gabona ára 7-10 éves mélypontra esett, így a gazdák nem motiváltak termelésüket maximalizálásában. A mezőgazdaság romló jövedelmezősége miatt a globális inputellátó cégek konszolidációs folyamata felgyorsult, ugyanis a legnagyobb piaci szereplők egyesülésével valódi oligopóliumok jönnek létre. A három legnagyobb vállalat (DowDupont, ChemChina-Syngenta, Bayer-Monsanto) a szabadalmaztatott vetőmagvak globális piacának közel 60%-át és a globális növényvédőszer-piac 64%-át fogja képviselni (2).

A termelők viszont attól tartanak, hogy az egyesülés a vegyszerek választékának szűkülését és értékesítési árainak emelkedését vonhatja maga után.


Image Text


A hat vállalat konszolidációja aggodalmat keltett a farmerek körében, mert attól tartanak, hogy ezzel csökken a verseny és szűkül a vetőmagok, vegyszerek választéka, ezzel párhuzamosan nő a vetőmagok és vegyszerek piaci ára. Ráadásul a három fúzió egy időben történik és olyan időszakban, amikor egyébként is zuhan a mezőgazdaság jövedelmezősége. A vállalatok vezetői azzal védekeznek, hogy az internet cégek, mint például az Apple könnyedén gyárthat önvezető gépkocsikat vagy az Amazon alapítója, Jeff Bazos akár rakétagyártásba is kezdhet, a mezőgazdaságban viszont nagy problémát jelent a konszolidáció. Pedig a farmerek érdekét szolgálja, ha a vállalatok több pénzt fektetnek be új technológiába. Például a Monsanto 15 évvel ezelőtt évi 300 millió dollárt költött K+F-re, 2016-ban már 1,5 milliárd dollárt, ezzel szemben az Apple évi 10 milliárd dollárt áldoz K+F-re. A hat vállalat a Bayer kivételével csökkenő árbevételt könyvel el, a fúziókkal stabilizálják pénzügyi helyzetüket és a profittermelést. A jövő kérdése, hogy ez a trend folytatódik-e? A jelenlegi fúziók jelzik, hogy a high-tech vetőmag- és vegyszergyártó cégek nehéz időszakot élnek, és azt gondolják, hogy a konszolidáció jelenti számukra a kiutat (3).

A DuPont és a Dow Chemical egyesülése

2015. december 11-én jelentették be, hogy a Dow Chemical és a DuPont egyenlő felek tranzakció keretében egyesül. A költségmegtakarítás és a racionalizálás motiválja az USA egyik két legrégebbi vállalatának, a tőzsdei részvényárak alapján az egyenként mintegy 60 milliárd dollár piaci értékű DuPont és a Dow Chemical összeolvadását. A K+F tevékenység hozama zuhant, az innováció szinte meghalt, pedig e két vegyipari óriásvállalat vezető szerepet töltött be a termékfejlesztésben. A költségcsökkentés több ezer munkahely megszűnésével jár, a DuPont a munkaerő létszám 10%-os leépítését tervezi. A K+F tevékenységen belül kevesebb szakértő fog kutatással foglalkozni és többen termékfejlesztéssel. A két cég egyesülésével piaci értékük megközelíti a 130 milliárd dollárt, de mindezt a versenyhatóságoknak is jóvá kell hagynia. Egyik cég részvényese sem jut többletnyereséghez az egyesüléssel, mivel 1:1 arányban történik a részvények összeolvasztása. A lépést egyrészt a részvényesek nyomása siettette, másrészt a növényvédő szerek iránt mutatkozó csökkenő keresletet a két cég (az alacsony gázáraknak köszönhetően) jól teljesítő műanyaggyártó részlegei sem tudták ellensúlyozni (4).


Image Text


Az 1897-ben alapított Dow Chemical és az 1802-ben létrehozott DuPont egyesülésével a két cég évi forgalma eléri a 90 milliárd dollárt. A műanyag, vegyi anyagok és mezőgazdasági termékek gyártásáról ismert michigani Dow Chemical a világ második legnagyobb vegyipari vállalata volt 49 milliárd dollár árbevétellel 2015-ben (2014-ben 58 milliárd dollár volt az árbevétel). Csaknem 6 000 különböző terméket állít elő a világ 35 országában mintegy 200 telephelyen, továbbá 50 ezer főt alkalmaz 180 országban. A Dow 2016. június 1-én egyetlen tulajdonosa lett a Dow Corning szilikongyártó vállalatnak, amelynek árbevétele 2015-ben meghaladta a 4,5 milliárd dollárt és a világ 9 ország 25 telephelyén 10 ezer főt foglalkoztatott (5,6).

A delaware-i DuPont kezdetben csak puskaport gyártott, de a 20. században a nylon, a neoprene, a Teflon és a Kevlar gyártásával lett híres. A DuPont érdekelt még a gyógyszer- és élelmiszergyártásban, valamint az építőiparban is. 2015-ben az előző évinél 12%-al alacsonyabb, azaz 25 milliárd dollár árbevételt realizált. A Dow Chemical és Du Pont cég fúziójával a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalkozása jöhet létre (130 millárd dolláros tőkeértékkel). Az egyesülés előtt a DuPont több ezer munkahelyet megszüntetett és a fúzió után folytatódhat a létszámcsökkentés. Mindkét vegyipari vállalat hasznot húzott az alacsony energiaárakból, ugyanis a műanyaggyártó és vegyipari részlegei erősödtek. Az agrokémiai terület eredménye visszaesett, elsősorban a növényvédő szerek iránt mutatkozó csökkenő kereslet miatt. A két vegyipari óriás egyesülésével az új közös cégben szétválasztható lesz az agrokémiai terület a többi részlegtől, így hosszú távon jelentős költségmegtakarítást érnek el. A mezőgazdaság üzletág 2014. évi bevétele a DuPontnál 11,3 milliárd dollárt tett ki és 2,35 milliárd dollár nyereséget ért el, míg a Dow 7,29 milliárd dollár forgalom mellett csaknem 1 milliárd dollár nyereségre tett szert. Együttesen az árbevétel megközelítette 19 milliárd dollárt. Ezzel szemben az anyagtudomány üzletágak bevétele 51 milliárd dollár volt, a speciális termékek értékesítéséből származó bevétel pedig 13 milliárd dollár tett ki (5, 6).


Image Text


A Dow Chemicals és a DuPont egyesülése 2016. július 15-én zárult le, amikor mindkét cég részvénytulajdonosai jóváhagyták a fúziót, így létrejött a DowDuPont. A szervezeti és egyéb változtatások nem fejeződnek be, mivel az óriáscéget a Dow és a DuPont profiltisztítása után három független, nyilvánosan működő részvénytársaságra választják szét. Ezt a lépést az indokolja, hogy az amerikai versenyfelügyelet nagy valószínűséggel kifogásokkal él az egyesüléssel, mert az agrokémia és vetőmag-előállítás területén jelentősen nő piaci részesedésük. Az egyesülést az USA mellett az EU, Brazília és Kanada is vizsgálja. Az EU-ban a vizsgálat 2016 végére lezárulhat, mindkét cég vezetői biztosra veszik a fúzió jóváhagyását, habár ehhez néhány engedményt még tenniük kell, amelyekről egyelőre nem nyilatkoznak. Az EU-nak felajánlott engedményeket az USA vizsgálata is figyelembe veszi.

Mind a Dow-nál, mind a DuPontnál aktivista befektetők azt szorgalmazták egyre határozottabban, hogy szükség van a szervezetek karcsúsítására, költségcsökkentésre és a melléküzemágak leválasztására. A fúzióval valóban az alaptevékenységekre – mezőgazdaság, speciális kemikáliák és petrolkémiai alapanyagok – lehet majd koncentrálni. Az egyesült cég összesített forgalma meghaladhatja a 90 milliárd dollárt, s a mezőgazdaság mellett olyan üzletágakban erősítheti pozícióit, mint a műanyagok vagy az ipari vegyszerek. Az új közös cégek közül tehát egy kapcsolódik majd a mezőgazdasághoz a két anyacég vetőmag- és növényvédelmi üzletágainak egyesítésével. A másik vállalat tisztán ipari profilú lesz, és az anyagtudományokkal – minőségi (mű)anyagokkal, vegyi anyagokkal, infrastrukturális és fogyasztói megoldásokkal – foglalkozik majd. A harmadik társaság pedig azokat az üzletágakat fogja össze, amelyekhez az úgynevezett speciális (innovatív) ágazatok – elektronikus anyagok, táplálkozás és egészség, ipari biológiai tudományok, biztonság és védelem, elektronika és kommunikáció – tartoznak. A három új társaságból kettőnek a székhelye Wilmington (Delaware), egynek pedig Midland, (Michigan) lesz. Az új részvénytársaságok megalakításához előreláthatóan 18-24 hónapra lesz szükség (5, 6).


Image Text


A szinergiák hatásának köszönhetően az első két évben a működési költség várhatóan 3 milliárd dollárral csökken, ezzel párhuzamosan a piaci többletérték 30 milliárd dollárra nő, az évi piaci növekedés pedig 1 milliárd dollár körül alakul majd. A nemzetközi társaságok legjelentősebb magyarországi leányvállalatai közül a Dow AgroSciences Hungary Kft., a DuPont Magyarország Kft. és a DuPont érdekeltségű Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. működik az agrárpiacon (5, 6).

A Syngenta felvásárlása

A kínai állami tulajdonban lévő National Chemical Corporation (ChemChina) vegyipari óriáscég 43 milliárd dollárért (és 4,9 milliárd dollár adósság átvállalásával) megvásárolja a vetőmagok előállításával és növényvédő szerek gyártásával foglalkozó svájci Syngentát. ChemChina és a Syngenta 2016 februárjában megállapodott az akvizícióról, mindössze hat hónappal az után, hogy a svájci cég visszautasította a Monsanto 47 milliárd dolláros ajánlatát. A Syngenta szerint az ajánlat alulértékelte a vállalatot (2015-ben még jóval magasabb volt az agrárvegyipari cégek piaci értéke) és a felvásárláshoz nehéz lett volna engedélyt kapni a versenyhatóságoktól. A Monsanto végül 2015 augusztusában elállt felvásárlási szándékától. A Dow Chemical and DuPont 2015 decemberében megállapodtak az egyesülésről, ami korlátot szabott a növényvédelmi iparág további konszolidációjának és a Syngenta fúziós lehetőségeinek. Ekkor a Syngenta számára a Monsanto vagy a ChemChina tűnt a legvalószínűbb partnernek (7).


Image Text


A Syngenta komoly beszállítója az észak-amerikai farmereknek, továbbá kutatási és termelési létesítményeket is fenntart, ezért okozott ott felzúdulást az akvizíció. A kínai állam szabályozza a biotechnológiai termékek előállítását és egyúttal tulajdonosa lesz az új vállalatnak, ráadásul a Syngenta termékpalettájába genetikailag módosított is tartoznak, mint például a kukorica, a szója vagy a cukornád. Az USA külföldi beruházásokkal foglalkozó bizottsága 2016 augusztusában végül is hozzájárult ahhoz, hogy ChemChina felvásárolja a Syngenta vállalatot. A Syngenta piaci értéke a felvásárlás hírére 44 milliárd dollár fölé emelkedett. A Syngenta a világ vezető növényvédőszer-gyártó cége és egyben a harmadik legnagyobb vetőmag előállítója, amely elsőként kínált integrált megoldásokat a termelőknek. A Syngenta bővülő lehetőségei a gabonaközpontú innovációkon és a vállalat piacvezető szerepén alapul. A ChemChina az utóbbi években több mint fél tucat céget vásárolt fel Európában, Közép-Keleten és Ausztráliában. 2015-ben 7,1 milliárd euro (8 milliárd dollár) értékben megvásárolta a gumiabroncs gyártásáról híres olasz Pirelli vállalatot. A Syngenta felvásárlása lesz Kína legnagyobb külföldi üzlete (7).

A bázeli székhellyel rendelkező Syngenta Novartis és AstraZeneca egyesülésével jött létre 2000-ben és a világ egyik legnagyobb növényvédőszer-gyártó vállalata. A Syngenta 28 ezer főt alkalmaz több mint 90 országban. 2015-ben 13,4 milliárd dollár árbevétel (ennek 27%-át Észak-Amerikában érte el) mellett 1,3 milliárd dollár nyereségre tett szert. 2014-ben jobb mutatókkal rendelkezett a Syngenta, amikor az árbevétel 15,1 milliárd dollárt, a nyereség pedig 1,6 milliárd dollár volt. A ChemChina 2015. évi árbevétele 45 milliárd dollár volt és 140 ezer főt foglalkoztat világszerte150 országban. A nyereségről nincs megbízható kínai adat, de elemzők szerint 2015-ben nem képződött nyereség, sőt a Fortuna Global 500 szerint 133 millió dollár veszteséget könyvelt el a cég. Tevékenysége kiterjed a vegyipari anyagok, vegyipari eszközök, gumiabroncs és növényvédő szerek gyártására, valamint a kőolaj-feldolgozásra (8).


Image Text


A svájci kormány is támogatja a felvásárlást, mert ezzel tovább erősödik Svájc és Kína kereskedelmi kapcsolata. Kína az utóbbi években számos svájci vállalatot vásárolt fel. Svájc az egyetlen európai ország, amely a szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kínával. A megállapodás 2014. július 1-én lépett hatályba és 5-10 éves átmenetei időszak alatt mindkét fél szinte teljes egészében megszünteti a vámokat, Svájc a Kínából importált termékek 99,7%-ra, Kína a Svájcból érkező termékek 96,5%-ra. A felek szerint a felvásárlás 2016 végére befejeződik és nem várható komoly versenyhatósági kifogás, mert a két vállalat tevékenységében alig van átfedés, sokkal inkább kiegészítik egymást. A tervek szerint a székhely Bázelben marad (9).

A Monsanto felvásárlása

Harmadjára már visszautasíthatatlan ajánlatot tett a német Bayer vállalat az amerikai Monsantonak, ezzel talán pont került az agrárvegyipar globális konszolidációs folyamatára. A világ legnagyobb vegyipari cégét hozná létre a Bayer. Mint ismeretes, a Monsanto – a világ legnagyobb vetőmag-vállalkozása és a génmódosított növényfajták első számú létrehozója, illetve forgalmazója – 2015-ben kísérletet tett svájci riválisának, a Syngentának a megvásárlására. A Syngenta azonban 2016 februárjában a ChemChina cégtől kapott ajánlatot fogadta el. A főleg gyógyszergyártásáról ismert német cég 66 milliárd dolláros, készpénzes felvásárlási ajánlatot tett az amerikai Monsanto mezőgazdasági és biotechnológia vállalatra. 2016 szeptemberében hivatalosan is egyesült a Bayer és a Monsato, ezzel pont került az agrárvegyipar globális konszolidációjának folyamatára. A Monsanto elfogadta a Bayer felvásárlási ajánlatát, vagyis összességében a Bayer 57 milliárd dollárt fog kifizetni a vállalatért és átveszi a Monsanto 9 milliárd dollár adósságát, így összességében 66 milliárd dollár értékű üzletről van szó. Az egyezség egy kitételt is tartalmaz, miszerint a Bayer 2 milliárd dollárt fizet a Monsantonak, ha a versenyhatóságok miatt meghiúsul a felvásárlás. A Monsanto átvételével a leverkuseni vállalat adóssága – legalábbis rövid ideig – 40 milliárd euró fölé nő, de az alacsony kamat és növekvő árbevétel mellett ez elviselhetőnek tűnik. Az amerikai Merck vállalat nem receptköteles szereinek átvételével ez az összeg már most is mintegy 16 milliárd euró (10).


Image Text


A Bayer piaci értéke mintegy 105 milliárd dollár, ezzel a Syngenta után a világ második legnagyobb mezőgazdasági vegyszereket gyártó vállalata. A Monsanto piaci értéke 54 milliárd dollár körül alakul. Ha egyesül a két vállalat, akkor a Bayer évi árbevétele 14 milliárd euroval emelkedhet, alkalmazottai száma a jelenlegi 117-ről pedig 140 ezer főre ugrik. A Bayer nagy lépést tesz a mezőgazdasági üzletág terjeszkedése érdekében, mert a Monsatoval együtt hozzájárul a globális élelmiszerellátás növeléséhez az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások ellenére. Ez a legnagyobb felvásárlási ajánlat, amit német vállalat eddig tett, korábban a Daimler 1998-ban 38,6 milliárd dollárért vette meg a Chryslert. A felvásárlással a világ legnagyobb vetőmag előállító és vegyipari konszernje jön létre, mintegy évi 70 milliárd dollár forgalommal (ebből Monsanto 15 milliárd dollár). A Bayer számításai szerint a becsült szinergiák éves hatása a felvásárlás lezárását követő három év után évi 1,5 milliárd dollár körül alakul (10, 11).

Bayer and Monsanto is világszerte ismert termékeiről híres. A Bayer növényvédő szer (gyomnövény, kártevő és gomba ellen) mellett gyógyszereket, mint a Bayer aszpirin, a Claritin és Alka Seltzer, is gyárt. De a Scholl cipő és a Coppertone naptej is a termékük. A Monsanto a vetőmagvak (zöldség és gyümölcs, kukorica, szója, gyapot és egyéb növény) és Roundup gyomirtó gyártásáról ismert. Továbbá 1996 óta világvezető a genetikailag módosított vetőmagvak előállításában és forgalmazásában. A Monsanto azért támogatta a fúziót, mert vetőmag forgalma 2015 december és 2016 február között az előző év hasonló időszakához képest 12%-kal csökkent. Továbbá a Monsanto fő piacai telítettek és hiányzik az alapvetően új innováció. A felvásárlás beleillik a Bayer új stratégiájába, vagyis a klasszikus, mesterségesen előállított ipari vegyszergyártás rovására a nagyobb nyereséggel kecsegtető mezőgazdaság és a gyógyszeripar területeire koncentrálja erőforrásait. A Bayer növénytudományi divíziója tenné ki az árbevétel 50%-át, a másik 50%-ot pedig az egészségügyi részleg hozná. A két vállalat mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó együttes bevétele évi 26 milliárd dollár körül alakul (11, 12).


Image Text


Az elsősorban vetőmaggyártással és génmódosítással foglalkozó Monsato és a gyógyszeripar mellett a növényvédelemben és állategészségügyben erős Bayer termék- és szolgáltatáspalettája között minimális az átfedés, mind földrajzi, mind termék és szolgáltatás tekintetében. A tranzakció nagysága ellenére (66 milliárd dollár) a felvásárlás a versenyhivataloknál viszonylag kevés ellenállásba ütközhet, mivel a Monsanto elsősorban Észak-Amerikában erős, a Bayer pedig Európában és Ázsiában, a monopólium ezért ott aligha jelent fenyegetést. A szakértők arra számítanak, hogy a versenyhatóságok egyes termékek esetében követelhetnek egyeztetést és korrekciót (például a Monsanto részesedése az USA szójavetőmag piacán meghaladja a 90%-ot). A Bayer és a Monsanto egyesülésével a globális vetőmagpiac 24%-a (USA-ban a gyapotmag forgalom 58%-a) és a globális növényvédő szer forgalom 29%-a kerül a legnagyobb vetőmag-forgalmazó cég kezébe. Az USA mellett az Európai Unió is megvizsgálja a tranzakció hatásait (13).

A fúzióval létrejövő óriásvállalat a mezőgazdaság teljes vertikumát felöleli, a vetéstől kezdve a betakarításig minden szükséges inputtal ellátják a gazdákat. A Bayer a Monsanto géntechnológiai kutatási eredményeit is hasznosítani tudja, mert élvezheti a Monsanto elmúlt két évtizedben a szója- és kukoricatermesztésben elért eredményeit, hiszen a Monsanto génmódosított vetőmagjaival ma már abszolút piacvezető az USA-ban és Latin-Amerikában. A Bayer célja, hogy vezető helyet szerezzen a globális vetőmag- és növényvédő szer forgalmazásában. A Bayer a felvásárlással hozzáfér kulcsfontosságú technológiákhoz, mint a génmódosított vetőmag és egyéb alkalmazások. A klasszikus vegyszerekkel (gyomnövény, gomba és kártevők ellen) kombinálva ez óriási hatalmat jelent. A Bayer egyébként két nagy lépésben vált el a klasszikus vegyipartól, ugyanis 2005-ben a Bayer gyógyszergyártó leválasztotta a vegyipari leánycégét, a Lanxess-t. A Lanxessbe szervezték a Bayer vegyipari tevékenységének nagy részét és a polimergyártásának az egyharmadát. Ezt követte 2015-ben a Covestro műanyaggyártó leányvállalatának tőzsdére vitele. A Bayer portfóliója most újra átalakul, mert a vegyi-gyógyszeripari vegyesvállalat a fúzióval humán- és állategészségügyi, valamint növényvédelmi területekre specializálódik.


Image Text


A Bayer és a Monsanto vezetői nem nyilatkoztak arról, hogy megváltozik-e a Monsanto neve. Annyit elárultak, hogy a vetőmag részleg és az észak-amerikai régió központja a Monsanto jelenlegi székhelyén, St. Louis-ban lesz. A vállalatok célja, hogy 2017 végére pontot tegyenek az egyesülésre, miután világszerte 30 szabályozással foglalkozó hatóság, beleértve a versenyhatóságot is, jóváhagyja a felvásárlást. A nemzetközi verseny ezt követően is erős maradna a legújabb fúziós hullám következtében (a kínai ChemChina és a svájci Syngenta, az amerikai Dow Chemical és a Dupont, valamint a Bayer és Monsanto közös vállalatok között).

Az Agrium és a Potash fúziója

A műtrágya ára a túlkínálat és a csökkenő kereslet miatt lett olcsóbb, ezzel párhuzamosan a műtrágyagyártó vállalatok profitja is visszaesett. Az Agrium és a Potash fúziója részvénycserével történne. A Potash részvényesei 52%-os részesedést szereznek az egyesült cégben. A tervek szerint a fúzió 2017 közepére zárulhat le, amennyiben a versenyhatóság is engedélyezi azt. A tranzakcióval 36 milliárd dollár piaci értékű vállalat jöhet létre, amely Észak-Amerika műtrágyatermelő kapacitásában kétharmad, a foszfáttermelésben pedig 30%-os piaci részesedést szerezne. Az egyenlő felek egyesülésével létrejövő közös cég évi 35 milliárd dollár árbevételt érne el 20 országban. Továbbá évi 500 millió dollár működési költség megtakarításával kalkulálnak a szinergiahatásoknak köszönhetően, elsősorban a kereskedelem integrációjából, valamint a termelés és a marketing optimalizálásából (14, 15, 16).


Image Text


Hivatkozások

  1. Chase Purdy (2016): Six companies are about to merge into the biggest farm-business oligopoly in history. September 20, 2016

  2. Mordor Intelligence (2016): Global Seed Industry - Growth, Trends and Forecasts (2016 - 2021). HYDERABAD, India, September 26, 2016 /PRNewswire/

  3. Emma Court (2016): How a Bayer-Monsanto merger will wind up costing you at the grocery store, September 15, 2016, Market Watch

  4. DuPont (2016): DuPont and Dow to combine in merger of equals. Important Information About the Transaction and Where to Find It

  5. DuPont (2016): 2015 DUPONT Annual Report

  6. The Dow Chemical Company (2016): The Dow Chemical Company 2015 Annual Report

  7. Syngenta (2016): A transaction in the interests of all stakeholders

  8. Syngenta (2016): Syngenta Annual Review 2015

  9. SwissCham (2016): Sino-Swiss Free Trade Agreement, Swiss Chinese Chamber of Commerce (Swiss Cham) Shanghai, Shanghai, January 2016

  10. Diane Bartz and Greg Roumeliotis (2016): Bayer's Monsanto acquisition to face politically charged scrutiny. September 15, 2016

  11. Bayer (2016): Annual Report 2015

  12. Monsanto (2016): Ideas big enough for a growing world. 2015 Annual Report

  13. David McLaughlin (2016). Bayer, Monsanto Face Global Review as Farmer Options Shrink. September 14, 2016, Bloomberg

  14. PotashCorp (2016): 2015 Annual Integrated Report

  15. Agrium (2016): 2015 Annual Report

  16. Mordor Intelligence (2016): Global Fertilizers Market - By Type, Application and Geography-Market Shares, Forecasts and Trends. HYDERABAD, India, September 26, 2016 /PRNewswire/

A cikk letöltése pdf formátumban.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés