Hírlevél: 2016 Szeptember - Október

Az első génszerkesztett étel CRISPR káposztából készült

Hírek, 2016-11-11 03:17:56

Image Text

Ez a tésztából és sült zöldségekből összeállított étel az első olyan fogás, amelyet CRISPR-Cas9 módszerrel szerkesztett genomú növénnyel készítettek, majd el is fogyasztottak (kép: Stefan Jansson/Umeai Egyetem)


Ritkán esik meg, hogy két ember vacsorája nagy lépést jelent a tudományos haladásban, de pontosan ez volt a helyzet, amikor nemrégiben Svédországban két ember hozzáfogott tésztából és sült zöldségekből álló vacsorájához. Mi is volt a történelmi jelentőségű összetevő? Olyan káposzta, amelynek a genomját CRISPR-Cas9 módszerrel módosították – így ez lett az első alkalom, hogy egy ilyen növényt felneveltek, leszedtek, megfőztek és megettek.

A CRISPR genomszerkesztő módszer forradalmian új, viszonylag könnyű technológia, amelynek segítségével a tudósok változtatásokat tudnak végrehajtani az élőlények genomjában. Bizonyos genetikai mutációk eltávolítására használva, e módszer segítségével megelőzhetők az örökletes betegségek – ezt már ki is próbálták a Duchenne izomsorvadás, a retinadegeneráció, sőt a HIV esetében is. A növények esetében alkalmazható a kórokozókkal vagy az időjárási tényezőkkel szembeni ellenálló képesség fokozására, vagy a hozam és a tápérték növelésére.

A mérföldkőnek számító étkezéshez nevelt és felszolgált káposztából a génszerkesztés során eltávolították a PsbS elnevezésű fehérjét, amelyet a fotoszintézis biztonsági szelepének is neveznek. Stefan Jansson, az Umeai Egyetem egyik biológiaprofesszora ültette és nevelte a növényt saját veteményeskertjében, mielőtt felszolgálta volna Gustaf Klarinnak, a helyi rádió riporterének. A sült CRISPR káposztán kívül Jansson tagliatelle tésztát, mangoldot, zöldborsót, sajtot, hagymát és bruschetta kenyeret használt az étel elkészítéséhez, és főztje láthatóan nagy sikert aratott.

„Nagy örömünkre – és bizonyos mértékig meglepetésemre – az étel igazán finom lett” – írta Jansson az eseményről készült blogbejegyzésében. – „Mindketten jó étvággyal ettünk. Gustaf még azt is megkockáztatta, hogy a káposzta volt a legjobb ízű zöldség a tálban, és én is egyetértettem.”

Az étkezést az tette különösen jelentőssé, hogy most először lehetett egy génszerkesztett növényt – ezt a szerény káposztát – Európában a laboratóriumon kívül felnevelni. Az élelmiszertermékekben jelen levő GMO-kra vonatkozó szabályozás igen bonyolult, és a GMO-k definíciója alá tartozó növényeket gyakorlatilag tilos termeszteni Európában. Ennek az akadálynak a legyőzésére az Umeai Egyetem kérelemmel fordult a Svéd Mezőgazdasági Hatósághoz, hogy engedélyezze: ez a konkrét káposztafajta essen kívül a GMO-k definícióján. És ez működött: mivel a PsbS fehérje hiányát okozó mutáció a természetben is előfordul, elfogadható a gén kikapcsolását okozó módosítás, amennyiben nem történik idegen DNS beültetése.

Az, hogy egy nyíltan génszerkesztett organizmus másnak is tekinthető, mint GMO-nak, azért hangzik furcsán, mert valójában az. A kutatók rámutatnak, hogy ez az eset rávilágít a definíció és a szabályozás hibájára, és remélik, hogy a hatóságok ennek hatására lazítanak szigorúságukon. Lehet, hogy Jansson vacsorája lesz az előétel a fenntartható GMO-ételekből álló főfogáshoz.

Forrás: Umeai Egyetem

A cikk letöltése pdf formátumban.

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés