Hírlevél: 2016 Szeptember - Október

Ideje túllépni a GMO-vitán, és hasznosítani a tudomány új eredményeit!

Hírek, 2016-11-11 02:40:19

Írta: Peter H. Raven, Ph.D.

Peter H. Raven a világ egyik vezető botanikusa, a természet és a biológiai sokféleség megőrzésének elkötelezett szószólója.


Image Text

A tudományos közösségben teljes az egyetértés a GM növények biztonságosságára vonatkozóan, mégis folytatódik a vita. Ahhoz, hogy tájékozottan döntessünk arról, milyen élelmiszert fogyasszunk, a tudományra kell hallgatnunk, nem a mítoszokra. (Kép: GMO Answers)


Mint olyan embert, aki körülbelül 50 évet áldozott életéből a növények sokféleségének megőrzésére, egyre jobban zavar a folytatódó vita a GM növényekről. Az USA Nemzeti Kutatási Tanácsának elnöki székében eltöltött 11 év során bőven volt alkalmam a tudományos konszenzus természetét megérteni. Könnyű megértenem, hogy a National Geographic a 2015. március 15-i számában miért sorolta a genetikailag módosított élelmiszerek gonoszságáról szóló hiedelmet a tudomány elleni háború mítoszai közé, a többi hasonló tévhittel együtt (a holdraszállás nem történt meg, nem volt evolúció, a védőoltások károsak, nincs éghajlatváltozás). Hadd soroljak fel néhány gondolatot, amelyeket figyelembe kell venni, ha ezzel a témával foglalkozunk.

A génátadás (géntranszfer) előfordul a természetben

A gének áthelyeződése egyik fajta élő szervezetből egy másikba (horizontális géntranszfer) gyakran előfordul a természetben. Például az emberi genomban körülbelül 150 víruseredetű gént azonosítottak; az Amborella, egy különleges, sok ősi tulajdonságot hordozó új-kaledóniai virágos növény genomja kb. 40 ilyen külső eredetű gént tartalmaz, amelyek az élővilág három különböző rendszertani „országából” származnak. A horizontális géntranszfer előfordulása tehát egyáltalán nem „természetellenes”.

A DNS lényegében egy sablon, amely a fehérjék termelésére vonatkozó utasításokat tartalmaz. Az egyes gének nem azonosíthatók mint „sertésgének”, „kacsagének”, vagy bármilyen más élőlényhez köthető gének. A DNS-ben lévő gének megváltoztatása, vagy új gén(ek) beültetése legalábbis az eukarióták esetében nem nagyon különbözik attól, mintha vennénk Mozart egyik művének a kottáját, és új akkordokat írnánk bele. Az 1980-as évek elején a tudósokat még aggasztotta a gének áthelyezése, ami akkoriban vált lehetségessé, de azután megfejtették, kidolgozták, és nem találtak gyanúra okot adó problémákat. Ez mintegy negyven évvel ezelőtt történt.

A transzgenikus módszerek alkalmazása valamely élő szervezet tulajdonságainak javítása céljából – ez a nagyszámú, gyakran használt nemesítési módszer egyike. Ezek a módszerek több mint egy évszázad óta egyre változatosabb és bonyolultabb képet mutatnak.

Igen sokféle növénynemesítési módszer létezik

Image Text

A kép kattintásra megnő

A cikk letöltése pdf formátumban.

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés