Hírlevél: 2016 Szeptember - Október

Az új tudományos közlemény paradigmaváltást sürget a fenntartható mezőgazdaságban

Hírek, 2016-10-29 23:21:16

Image Text


Legalább elméletben mindenki egyetért abban, hogy a gazdálkodás legfontosabb feladata a termelés fenntartható növelése, ami azt jelenti, hogy elsősorban a hozamok növelése segítségével kell több élelmet termelni, nem pedig nagyobb földterület megművelésével vagy több anyag/forrás (pl. több műtrágya vagy víz) felhasználásával. Ettől várjuk, hogy a Zöld Forradalom helyébe lépjen. A Zöld Forradalom az 1960-as években kezdődött, és a főtermények termelésének drámai növelésével sikeresen megelőzte a globális éhínséget, de eközben felgyorsította a környezet károsítását.

Ám mi van akkor, ha a fenntartható növelés jelenlegi definíciója is túl szűk? Az Ambio elnevezésű folyóiratban közölt, nyílt hozzáférésű cikkében Johan Rockstrom svéd környezettudós a fenntartható növelés fogalmának radikális kiterjesztése mellett érvel: szerinte a pozitív átalakulás középpontjába kell helyezni a mezőgazdaságot, ahelyett, hogy csak korlátozni próbálnánk annak káros hatásait, de közben folyamatosan elegendő élelmiszert kell termeltetni az emberiség számára.

A hagyományos gondolkodás számára az élelmiszer-termelésnek és az ökoszisztémák megőrzésének az egyensúlyban tartása – egymásnak ellentmondó elvárások: a több élelmiszer egyenlő a kevesebb természetes állapotú földterülettel, és ezért a csökkenő biológiai sokféleséggel (biodiverzitással). Ezért kell növelni a hozamokat, hogy egységnyi földterületen több élelmet termeljünk, és így a Föld felszínének nagyobb hányadát őrizhessük meg az értékes ökoszisztémák, például az esőerdők és a lápok számára.

Rockstrom és munkatársai azonban valami sokkal mélyebbet akarnak, amit paradigmaváltásnak neveznek. Ennek célja a következő: „A mezőgazdaság jelenleg a globális éghajlatváltozás legnagyobb előmozdítója – ebből a szerepéből új helyzetbe kell hozni, hogy kulcsfontosságú résztvevője legyen a fenntartható világba vezető globális átmenetnek a Föld biztonságos kezelőterében”.

Ez a „biztonságos kezelőtér” a „planetáris határok” gondolatán alapul, amelyet Rockstrom és munkatársai dobtak be először még 2009-ben, a Nature folyóiratban megjelent korszakos cikkükben. (Régóta lelkesedem a planetáris határok koncepciójáért, és 2011-ben megjelent könyvemben - The God Species - központi témának választottam.) A keretrendszer felülvizsgálata és frissítése 2015-ben történt meg egy, a Science folyóiratban közölt cikkben.

A planetáris határok új és leghasznosabb tulajdonsága az, hogy ez a keretrendszer valódi számokat használ, és a bolygó stabilitása fenntartásának érdekében számszerűsített határokat jelöl meg arra vonatkozóan, mennyire szabad az emberi tevékenységnek „zavarnia” a Föld kulcsfontosságú folyamatait. Az egyik javaslat szerint például a légkör széndioxid-tartalmának felső határát 350 ppm-ben kell meghatározni ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg 1,5 Celsius foknál magasabb értékkel az ipari forradalom előtti értéket. (Jelenleg 400 ppm-nél tartunk, amely továbbra is emelkedik.) Más területeken is történtek javaslatok számszerű határértékekre, a biológiai sokféleség csökkenésétől kezdve a globális édesvíz-felhasználásig.

Rockstrom és munkatársai felismerik: a mezőgazdaság kulcsfontosságú tényező, akár a planetáris határok alatt maradunk, akár átlépjük azokat. Ez viszont azt jelenti, hogy a mezőgazdaság szerepét át kell értékelni. Ahelyett, hogy egyetlen célja az emberiség táplálása lenne, ezentúl közre kell működnie az éghajlat stabilizálásában, az árvízvédelemben, a biológiai sokféleség növelésében is, és így tovább.

E kezdeményezést még sürgetőbb színben tünteti fel egy nemzetközi szakértői csoport múlt heti bejelentése arról, hogy bolygónk most már hivatalosan is új geológiai korszakba, az antropocénbe lépett, amelyet az emberi tevékenység határoz meg. A Nemzetközi Stratigráfiai Bizottság Antropocén Munkacsoportja szerint véget ért a jégkorszakot követő holocén, amelynek során az emberi civilizáció először megjelent, – és valószínűleg a mezőgazdaság a gyors planetáris változások legfontosabb tényezője.

Lássuk hát a Rockstrom és munkatársai cikkéből adaptált és leegyszerűsített táblázatban összefoglalt konkrétumokat.


Image Text


Ez a cikk hasznos számszerű adataival és holisztikus megközelítésével egy várva várt, új főtémára irányíthatná az élelmiszer-ellátásról és a gazdálkodásról vitázók figyelmét, és összeköthetné a különféle szekértáborokat, például azokat, akik a földterületnek a természet számára való megőrzését szorgalmazzák, azokkal, akik annak a mezőgazdasággal való megosztását helyeslik, vagy azokat, akik az organikus/hagyományos mezőgazdasággal foglalkozó örökzöld vitában vannak elmélyedve. Emellett ez a közlemény információval tudja segíteni a mi munkánkat a Cornell Alliance for Science-nél. Miközben főként arra összpontosítottunk, hogy megalapozott tudományos adatokkal elvegyük az élét a mezőgazdasági biotechnológiai megoldásokról folyó vitának és információkkal lássuk el a vitázókat, világosan látjuk, hogy a GMO-k csak egy szeletét képezik annak a sokkal nagyobb kérdésnek, hogyan lehetséges a valódi környezetvédelmi fenntarthatóság megvalósítása, és szüntethető meg ugyanakkor a szegénység és az éhezés. John Rockstrom és munkatársai fontos és maradandó hozzájárulásukkal előremozdították ezt a magasabb szintű vitát – cikküknek várhatóan széles olvasótábora és nagy hatása lesz.


2016. augusztus 31.
Írta: Mark Lynas

A cikk letöltése pdf formátumban.

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés