Hírlevél: 2016 Szeptember - Október

A GMO-blokád: isten veled, tudomány és technológia!

Opinion Plus
Hírek, 2016-10-17 23:42:50

Beat Späth szerint a tudományos konszenzus figyelmen kívül hagyása és egy egész technológia elvetése túlságosan magas ár a politikai kényelemért.

Image Text


Az innováció bilincseinek leoldása: vajon Európa engedélyezi vagy betiltja a GM növényeket? (Fotó: EuropaBio)

Európa elvetette a mezőgazdaság történetének leggyorsabban elterjedt technológiáját, annak ellenére, hogy maga is hozzájárult a kifejlesztéséhez. Három évtizeddel ezelőtt európai tudósok, többek között például Marc Van Montagu, a Ghenti Egyetem munkatársa hozta létre az első genetikailag módosított (GM) növényeket.

Az elmúlt húsz év során azokban az országokban, ahol a GM növények termesztése engedélyezve van, több millió gazdálkodó döntött a termesztésük mellett. Ma több Európán kívüli gazdálkodó termeszt GM növényeket, mint ahány gazdálkodó Európában él, és nagyobb területen, mint Európa teljes művelt földterülete. E gazdálkodók többsége a feltörekvő országokban élő kisgazdálkodó.

2008-ban az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja azt jövendölte, hogy 2015-ig 91 új, biotechnológiai módszerekkel bevitt tulajdonság fog piacra kerülni, melyek közül sokat közfinanszírozású európai kutatóintézetekben fejlesztenek ki és visznek piacra. Sajnos ez az előrejelzés messze túl optimistának bizonyult, és ma ezeknek az új tulajdonságoknak csak töredéke áll a gazdálkodók rendelkezésére. Mi történt azzal a nagyszámú, előkészületben lévő termékkel, amelyek hozzájárulhattak volna a jobb táplálkozáshoz és az élelmiszer-biztonsághoz?

Több évi alaptalan rémhírterjesztés hatására Európa és néhány további ország továbbra is lehetetlenné teszi, hogy a gazdálkodók hozzájussanak a feljavított fajtákhoz, annak ellenére, hogy saját intézményeink ismételten megerősítették: azok legalább annyira biztonságosak, mint a hagyományos módszerekkel nemesített növények.

Mivel állattenyésztésünknek szójatermékekre van szüksége, az EU a más földrészeken termesztett GM növények második legnagyobb importőrévé lépett elő. Ennek ellenére az EU egyúttal akadályozza is az innovációt a világ más részein azáltal, hogy késlelteti e nagyon szükséges importáruk engedélyezését. A technológia globális sikere azért korlátozódik néhány, viszonylag kisszámú vállalat által előállított fő haszonnövényre, mert e biztonságos termékek engedélyezése rendkívüli mértékben elhúzódik vagy egyenesen meghiúsul. Az állami kutatóintézetek kutatói vagy a kisebb vállalatok számára gyakorlatilag lehetetlen körülbelül 13 évet és több mint százmillió eurót befektetni – ugyanis átlagosan ennyibe kerül egyetlen új GM növényfajta piacra juttatása. Sajnos ez a szabályozási blokád a gazdálkodóknak és a fejlődő világban élőknek árt a legjobban – ők teszik ki a népesség többségét a legkevésbé fejlett országokban. Ha a hozamok stagnálnak, az ő megélhetésük is stagnál.

A globális éhínség és szegénység sikeres visszaszorításának legfontosabb tényezője a mezőgazdaság modernizációja volt. Világszerte számos humanitárius célú biotechnológiai projektet az állami kutatóintézetek indítottak el, gyakran magánvállalkozásokkal társulva. E projektek többségét lelassították vagy akár le is állították a túlzott szabályozási költségek és a bizonytalanság.

Túl sok európai politikus választotta a könnyebb utat akár azáltal, hogy a nagyközönséget a GM növényekkel kapcsolatban félrevezető, radikális aktivisták mellé állt, akár azzal, hogy nem szólalt fel a félrevezetés ellen. Úgy gondolom, hogy a tudományos konszenzus és a gazdálkodói igények figyelmen kívül hagyása és egy egész technológia elvetése túl nagy ár a politikai kényelemért.

Őszintén remélem, hogy a felvilágosodás végül győzedelmeskedik a technológiaellenes inkvizíció felett.


A szerzőről

Beat Späth az EuropaBio mezőgazdasági biotechnológiai igazgatója.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés