A tudomány túllép a GMO-vitán

Dudits Dénes
Hírek, 2016-09-20 16:29:00

Image Text


Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban minden évben megrendezik az alapító főigazgatóról elnevezett tudományos ülést, a Straub-Napokat. Idén májusban a nyitó délelőtti program kiemelt tematikája a „genomszerkesztés” volt. A genom valamely élőszervezet teljes örökítőanyagát, génjeinek öszszességét, a szerkesztés pedig a DNS-molekula szerkezetébe történő megtervezett és precízen kivitelezett beavatkozást jelenti.

A témaválasztás aktualitását az adja, hogy az ilyen célzott genetikai műveletek mind a kutatásban, mind számos biotechnológiai fejlesztésben rohamosan teret nyernek. Széles körű alkalmazhatóságukat az elhangzott előadások is igazolták, hiszen a genomszerkesztés módszereivel előállított baktériumok, növényi sejtek, rovarok vagy akár a házinyúl új genetikai variánsait mutatták be az előadók. A genomszerkesztési módszerek iránti felfokozott érdeklődés – főként a mezőgazdasági alkalmazások területén – a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO-kkal) kapcsolatos igen heves, a politikát is aktivizáló vitákra vezethető vissza. Érdemes ezért a genomszerkesztési módszereket a fajta-előállító nemesítés egy fontos új lehetőségének tekinteni, hisz az örökítő anyag, a DNS génspecifikus, célzott megváltoztatása révén javítható a biológiai teljesítőképesség, illetve a hasznosíthatóság, és így a piaci érték.


Image Text


Az állat- és növénynemesítés nagy felkészültséget igénylő hivatás, művelői a haszonállatok és -növények genetikai módosítását folyamatosan, sikerrel végzik a produktívabb fajták előállítása érdekében. Így valamennyi tenyésztett állatunk, termesztett növényünk genetikailag módosított szervezet, tehát GMO. Ezért, ha lenne szakmai hitele az alaptörvény XX. cikkelyében olvasható szavaknak – „(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal [...] segíti elő” –, akkor hazánk nem GMO- mentes, hanem mezőgazdaságmentes lenne. Nyilván a törvényalkotó politikusok, jogászok a géntechnológiai módszerekkel nemesített élő szervezetektől féltik a testi és lelki egészséget. Az ellentmondásosságot csak fokozza, hogy évente 600 ezer tonna génmódosított szóját importálunk, mert a külföldi olcsóbb takarmány nélkülözhetetlen az állattenyésztés gazdaságosságához. Ugyanakkor ha a magyar gazda termelné meg ugyanezt a GM-szóját, a géntechnológia elutasítói szerint az már „kockázatot” jelentene.

Alaptörvényünk a világon egyedülálló: abban is, hogy a hazai agrárium fejlődését, sőt a biotechnológiai kutatást és fejlesztéseket nagymértékben gátolja, ezért jó lenne megszabadulni ettől a csapdától. Ugyan már többször megesett, ebben a kérdésben nem igazán remélhető az alaptörvény módosítása. Ezért van igen nagy jelentősége a genomszerkesztési technológiák elterjedésének, mert ezek révén kikerülhetünk a GMO-k kiátkozása okozta hátrányos helyzetünkből.


Image Text


A hagyományos módszerek között találjuk a mutációs nemesítést, melynek során a DNS-molekulák szerkezetét besugárzással vagy kémiai anyagokkal teljesen véletlenszerűen megváltoztatják: ezek a hirtelen fellépő örökletes megváltozások a mutációk. Ilyenkor a DNS-t felépítő egységeket, a nukleotidokat a genomban bárhol érheti a találat, ennek következményeként a gének felépítése vagy működése módosul. A nemesítőnek az utódokon kell értékelnie a megváltozott tulajdonságokat, és a fajta-előállításhoz csak a hasznos mutáns egyedeket használja fel. A statisztikák szerint a világon több mint három ezer olyan növényfajtát termesztenek, amelyek mesterséges mutációból származnak. Jelenleg ezeket a változatokat az uniós definíció nem tekinti GMO-nak, és idehaza is használhatunk mutáns eredetű növényfajtákat. A természetben spontán megjelenő mutáns változatok a biológiai sokféleség fontos forrásai. Tenyésztett állatok vagy termesztett növények esetében emberi beavatkozás révén ugyan megnövelhető a mutációk gyakorisága, de a hagyományos módszerek- kel nem lehet a folyamatokat irányítani. Ezt a korlátot szüntetik meg a genomszerkesztési technológiák, mint célzott mutációs módszerek, amelyekkel egy kiválasztott célgénben egyetlen DNS-építőelem kicserélése is megvalósítható. Ezzel megváltozik a gén által meghatározott fehérje szerkezete, funkciója és a megtervezett új tulajdonság jelenik meg.

Mint az ábrán látható a genomszerkesztés kulcslépése, hogy a megcélzott gént jelentő DNS-molekula mindkét szálán törést kell előidézni a kicserélendő nukleotid közelében. A rendelkezésre álló módszerek megoldották azt a problémát, miként lehet a törést okozó enzimet, az „ollót” a célszekvenciához irányítani. A feladat súlyát talán érzékelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy például a kukorica genomját több mint két milliárd nukleotid alkotja – ebben a szénakazalban kell azt az egyet megtalálni, amelyiket ki akarunk cserélni. A sejtek érzékelik, hogy törés érte a DNS-t, ezért aktiválják a hibajavító folyamatokat, és segítségükkel megtörténik a kívánt nukleotidcsere, ami a tervezett pontmutációt eredményezi. A genomszerkesztést végző molekulákat a növények esetében tenyésztett sejtekben hozzák működésbe, és a mutációt hordozó sejtekből nevelik fel az új növényvariánsokat. Állatok mutáns egyedeinek előállításához a megtermékenyített petesejtbe injektálják a génszerkesztéshez szükséges komponenseket.


Image Text


A genomszerkesztési technológiák fejlesztésében az utóbbi öt-hét évben igen jelentős előrehaladás történt a módszerek tökéletesítésével párhuzamosan figyelemre méltó eredmények születtek. Növények esetében genomszerkesztéssel több gyomírtószer-ellenálló növényt is előállítottak. Olyanokat is, amelyeket már korábban génbeépítéssel létrehoztak, és termesztésben vannak. Figyelmet érdemelnek a baktérium- és gombafertőzéssel szemben rezisztens rizs- és búzanövények. Szárazságtűrést, szem- méretet növelő mutációk kialakítására több stratégia alapján is kutatások folynak. A háziállatok húshozamát jelentősen meg lehetett növelni egy, az izom méretét szabályozó gén célzott mutációjával.

Minden gazdaember tapasztalatból tudja, hogy a termés sokban függ a megválasztott fajta tulajdonságaitól. A fajta-előállító nemesítés pedig csak úgy tudja a folyamatosan változó igényeket kielégíteni, ha a genetikai beavatkozásokat a tudomány által kidolgozott, egyre hatékonyabb módszerekkel végzi. Mivel napjainkban a géntechnológia számos jó megoldást ad a nemesítők kezébe , nehéz racionális, magyarázatot találni arra, hogy egy ország, nevezetesen Magyarország miként zárkózhat el a jövedelmezőséget, a környezet védelmét, sőt adott esetben az egészséget javító termékek elől, csak azért, mert a fajta előállítása során géntechnológiai eljárást is alkalmaztak. Ez egy olyan innovációellenes zsákutca, amiből a magyar agráriumnak kiutat kell találnia.

A genomszerkesztési technológiák kidolgozásával a tudomány felkínál egy presztízsveszteség nélküli megoldást az alaptörvénnyel elrontott helyzet kijavításához. Ehhez az kell, hogy az agrárpolitika irányítói kövessék a világtendenciákat, legyenek nyitottak az új nemesítési módszerek elfogadására, és ezekkel összhangban alakítsák a hazai és uniós szabályozási rendszereket. Egy új tudományterület kibontakozásakor jelentős kutatási kapacitásokkal folyik a nemzetközi verseny. A genomszerkesztési fejlesztésekben a hazai kutatási kapacitások sikeres részvétele csak a szükség források megléte esetén várható el, és az innovációs lehetőségeket is csak így tudjuk kihasználni. A szegedi konferencia igazolja, hogy ennek érdekében az első lépéseket a magyar kutatói közösségek megtették.

A szerző az MTA rendes tagja

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés